Az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Társaság XIII Kongresszusán (2009. nov. 5-7. Pécs) a Közgyűlés új Vezetőséget és új Elnökséget választott.

Az új Elnökség és Vezetőség tisztségviselőinek nevei és elérhetőségeik a következők.

Elnök
Dr. Piffkó József

Alelnökök:
Dr. Orosz Mihály
Dr. Oberna Ferenc

Past President:
Dr. Olasz Lajos

Főtitkár
Dr. Németh Zsolt

Pénztáros
Dr. Redl Pál

Jegyző
Dr. Seres László

Örökös Tiszteletbeli Elnök
Dr. Szabó György

A Vezetőség további tagjai

Dr. Bandula Mihály
Dr. Barabás József
Dr. Bogdán Sándor
Dr. Huszák András
Dr. Joób F. Árpád
Dr. Klenk Gusztáv ifj
Dr. Nagy Katalin
Dr. Somlai Károly
Dr. Suri Csilla
Dr. Szentirmai Annamária
Dr. Szűcs Attila
Dr. Tóth-Bagi Zoltán
Dr. Ujpál Márta

Póttagok:
Dr. Fülöp Gábor
Dr. Korchma Enikő
Dr. Nagy Attila
Dr. Raskó Zoltán
Dr. Vajdovich István

FELHÍVÁS

Az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága
2010-ben is megrendezi a
 
Fiatalok Fórumát

Az eseményre várjuk 35 év alatti, a rehabilitációt érintő bármely szakmában dolgozó fiatalok előadásait. A legjobb előadásokat 3 tagú zsűri javaslata alapján jutalmazzuk.

Helyszín:
 Csákvári Gyógyintézet, Színházterem / Csákvár, Kastélypark 2./

Időpont: 
2010. 05. 28.

Az előadások maximum 7 percesek lehetnek. Az előadáshoz computeres kivetítőt lehet igénybe venni.  Kérjük a címet, előadók nevét, korát , munkahelyét, postai és elektromos levelezési címét, és az előadás absztraktját tartalmazó jelentkezést elküldeni az alábbi címre:  

 Dr. Vén Ildikó OORI
1528 Budapest, Szanatórium u. 19. i.ven@rehabint.hu
Határidő: 2010. 04. 15.

Ebédigény bejelentése:   Dr. Óvári Attila főo. Csákvári Gyógyintézet, Rehabilitációs osztály
8083. Csákvár, Kastélypark 2.
 freki@t-online.hu

Szakemberek szerint Magyarországon 12 percenként esik teherbe úgy egy nő, hogy nem szeretné megtartani kisbabáját.

A Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság (MCSNTT) országos kampányt indított, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az abortusz veszélyeire, a fogamzásgátlás lehetséges módszereire és arra, hogy akkor is van megoldás, ha a szeretkezés előkészületlenül, váratlanul történik, vagy a fogamzásgátlásban valamiféle hiba-baleset csúszik.

Magyarországon 2000-ben 59 249 terhesség-megszakítás történt: az ezt követő években csökkent ez a szám, például 2006-ban 46 324 megszakításra került sor, majd 2008-ban 44 089 abortuszt végeztek. A KSH legfrissebb statisztikai adatai szerint a legnagyobb mértékű csökkenés a 25-29 illetve a 30-34 éves korosztályban figyelhető meg. A terhesség-megszakítások száma gyorsabban csökken, mint a születéseké. Az élveszületésekhez viszonyított arányszám a 25-34 éves korosztályban a legalacsonyabb, ahol a abortuszok száma az élveszületésekének harmadát sem éri el. A csökkenés mértéke az idősebb korosztályokban kifejezettebb, még a fiatalok esetében bizonytalanabb. 2008-ban száz élveszületésre az előző évivel lényegében azonos számú: 45 művi vetélés jutott. Magyarországon 12 percenként esik teherbe úgy egy nő, úgy hogy nem szeretné megtartani kisbabáját.

Az MCSNTT elnökének véleménye szerint a tizenévesek estében a nem kívánt terhesség megelőzhető lenne, megfelelő felvilágosítással, szexuális neveléssel. A magyar tiniknek sajnálatos módon hiányosak az információik a fogamzásgátlás lehetőségeit tekintve. Ez részben annak következménye, hogy nagyon sok családban a szexualitás kérdése tabu témának számít, másrészt a fiatalok azt gondolják ők mindent tudnak a nagybetűs életről. Ma már az oktatási intézményekben sem fektetnek kellő hangsúlyt a szexuális felvilágosításra.

Minden tininek joga van ismerni a testét, joga van betekintést nyernie a szexuális élet rejtelmeibe, és nem utolsó sorban egyenlő esélyt kell adni arra, hogy a modern fogamzásgátlási módszereket megismerje, és azok közül nőgyógyásza segítségével választhasson. Meg kell őket óvni a terhesség-megszakítás gyötrelmeitől, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy ha hiba csúszik a védekezésbe, akkor nem kell pánikba esni, hiszen erre is van megoldás, ami nem más, mint maga a sürgősségi fogamzásgátlás, amely sok keserves tapasztalattól mentheti meg a fiatalokat.

Európa számos országában a tablettát a „bajbajutottak" a patikában recept nélkül is megvehetik, míg hazánkban erre nincs lehetőség. Bártfai György professzor a Társaság elnöke ezzel kapcsolatosan megjegyezte: Európa sok országában részben vagy egészben finanszírozza az egészségbiztosító a sürgősségi tablettákat. Köztudott, hogy a terhesség-megszakítás egészség károsodást, akár meddőséget okozhat, amely egy egész életre kihathat – tette hozzá. Azoknál a nőknél, akiknél több abortuszt is végeznek, sokkal magasabb a spontán vetélések és a koraszülések aránya. A fogamzásgátlással kapcsolatban, mint a professzor mondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő ismeretekre, ugyanis a hormonális védekezésről számos tévhit él a köztudatban.

A sürgősségi fogamzásgátlást népszerűsítő kampány a megfelelő szexuális és erkölcsi nevelésre is buzdít, ugyanakkor tudatosítani kívánja a fiatal lányok körében azt, hogy ha megtörténik a „baj" , ha a szeretkezés előkészületlenül, váratlanul történik vagy a fogamzásgátlásban valamiféle hiba-baleset csúszik, van megoldás, van esély a nemkívánt terhesség elkerülésére.

Az október elején indított kampány, nem csak a televízióban, hanem a rádióban, az írott és az online médiában is kellő hangsúlyt kap, amelyet a kültéri média egészít ki. Ugyanakkor a www.neesspanikba.hu weblap is segítséget nyújt a fiataloknak eligazodni a fogamzásgátlás világában. A legfrissebb mérési adatok szerint az elmúlt egy hónapban közel 22.000 fő látogatott el a kampányt népszerűsítő honlapra.

November elején a Társaság pályázatot írt ki elsősorban kreatív gondolkodású főiskolások és egyetemisták részére „Biztonságos szerelem" témakörben. A szervezők kíváncsiak arra, hogy a fiatalok hogyan látják, mit tennének egy abortuszmentes Magyarország megvalósítása érdekében. Érdemes ringbe szállni, hiszen számos nyeremény vár gazdára a legjobb pályázatot benyújtók között, ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a legjobb ötleteket viszontláthatjuk egy újabb hasonló kampány elemeként.

2009. szeptember 17-19-e között került megrendezésre a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszéke és a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság interdiszciplinális fóruma „Forró pontok a belgyógyászati és határterületi klinikai immunológiában” címmel.

 Fésüs László professzor akadémikus a Debreceni Egyetem Rektora nyitotta meg a 3 napos előadássorozatot. Kiemelte, hogy a rendezvény fontos kezdeményezés, és az első alkalom, ami igazolja, hogy az immunológiai mechanizmusok közösek a klinikai diszciplínák valamennyi területén. Az elméleti és a klinikai immunológiai kutatások eredményei szorosan összefonódnak, és az elméleti ismeretek hasznosulnak a klinikai immunológiában.
Paragh György professzor Centrumelnök lényeges szempontnak tartotta, hogy rendezvény témaköre és előadásai felölelik a klinikai immunológia és a medicina valamennyi területét, ahol az immunológiai mechanizmusok megnyilvánulnak.

Udvardy Miklós professzor a Belgyógyászati Intézet vezetője döntő szempontnak tartotta, hogy a belgyógyászati kórképek határai nem élesek, a klinikai immunológia a belgyógyászat integráns része.
Zeher Margit professzornő, a kongresszus elnöke hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja annak bemutatása, hogy a szisztémás autoimmun kórképek gyakoriak. Klinikai immunológiai centrumok szükségesek ahhoz, hogy ezen kórképek kezeléséhez egységes szemlélet és megfelelő strukturális háttér kell. Kiemelte, hogy a világon országonként különböző számú de legalább egy-két immunológiai centrum van, és hazánkban nemzetközileg elismert két egyetemi immunológiai centrum is működik.

A 3 napos kongresszuson 76 előadás hangzott el, ahol az immunológia, belgyógyászat és a klinikai medicina valamennyi területéről neves előadóktól hallhatunk előadásokat a legújabb eredményekről.
Az szisztémás autoimmun kórképek mellett az allergiás kórfolyamatról, az endokrinológia, a nephrológia területéről, az immun inflammatorikus bélbetegségekről, a hemosztazeológiai, a neurológiai-, az érbetegségek, a légzőszervi kórfolyamatok, és bőrgyógyászati kórképek immunológiai vonatkozásairól hangzottak el előadások.
Az immunológiai eltérések, a kóros működészavar, annak patológiás megnyilvánulásai az egyes diszciplínán belül eltérő, elkülönült klinikai kórformában mutatkoznak. Ennek ellenére indokolt, hogy a háttérben meglevő immunológiai mechanizmus miatt ismerjük ezeket a kórképeket, és tudjuk, hogy a közös immunológiai háttér miatt az egyes betegségek között átfedések is lehetnek. Ezek ismeretében megfelelő diagnosztikai eljárásokat és célzott kezelési stratégiát alkalmazva kezelni is tudjuk őket.

A résztvevők száma is jelezte azt az érdeklődést, ami az autoimmun patogenezisű kórképek legújabb eredményeit ismertette. A klinikai immunológia és a határterületi diszciplinális betegségek ismerete nemcsak a klinikai immunológus, belgyógyász számára fontos, hanem a medicina valamennyi területén dolgozó klinikus számára is.
A kongresszus célja volt a postgraduális képzés, a szakrendelésen és az alapellátásban dolgozó orvosok ismereteinek bővítése a határterületi kórképek megismertetésével, a diagnosztikával, terápiával.
A három napos rendezvény sikeréhez hozzájárult a hangulatos, baráti esti fogadás, és az orgonahangverseny a Debreceni Nagytemplomban.

Két év múlva ismételt nagysikerű találkozóra számítunk a kongresszus szervezőitől.  

Bodolay Edit
DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika,
Klinikai Immunológia Tanszék

2008 április 3-4-én rendezte meg a Maxillofaciális Sebészek Nemzetközi Társasága Chicago-ban második stratégiai, a szakmai jövőt meghatározó konferenciáját, melyen valamennyi földrészről, a világ 32 országából vettek részt, hivatalosan meghívott, vezető szakemberek. A konferencia célja volt feltárni a globalizáció egészségügyre való hatását, a globális egészségmegőrzést, meghatározni az arckoponyai sebészet jövőbeni irányát, a képzés felmérését, az ellátás egyenetlenségeinek megszüntetését és a kedvező image kialakítását illetve az ezekből adódó feladatok meghatározását.

A konferencia megpróbálta előre jelezni a 21. században létrejövő változásokat és azoknak az egészségügyre való általános hatását.
A megbeszélés közösen meghallgatott előadásokkal kezdődött, valamennyi jelenlévő delegált aktív közreműködésével. A közös megbeszélést követően témák szerint, később földrészenként kialakított kiscsoportos megbeszélések következtek. A megtárgyalt témákat végezetül összegző és egyben javaslattevő megbeszélés zárta.

A fő témák és konklúziók az alábbiak voltak:

A világ népességének növekedése és átrendeződése:
Jelenleg kb. 6.5 milliárd ember él a Földön, közülük csupán 1.1 milliárd a fejlett (OECD) államokban, 4.5 milliárd az erősen fejlődőkben (tipikus példa India és Kína) és 900 millió a fejletlen államokban. A népesség átrendeződése a korfán is jelentkezik, mivel a fejlett államok elöregedő társadalma stagnáló vagy csökkenő lakosságszámot jelent, melyből komoly gazdasági, szociális feszültségek jönnek létre. Ez a kedvezőtlen tendencia nem fenyegeti a fejlődő államokat, sőt a népesség és a gazdaság dinamikus fejlődésének erőátrendeződésével fog járni. Nagy a veszélye a fejlett világ versenyképtelenné válásának, ami súlyosan hat az egészségügyi ellátásra is, mely finanszírozhatatlanná válhat.

Az egészségügyi ellátás változásai:
A fejlett országok elöregedő társadalmai egyre többet költenek egészségügyi ellátásra. Ezen országokban 3449 dollár, a fejlődőkben 280 dollár, míg a fejletlenekben 30 dollár/ fő/ év az egészségügyi kiadás. A fejlett államokban meglévő drága egészségügyet ezen kívül még a várólista is jellemzi, így válnak lassan versenyképtelenné ezen országok. A fejlődő államok ezt felismerve fokozatosan teret nyernek a globális egészségügyi ellátásban. Az általuk alkalmazott taktika első lépése a szakembereik képzése USA vagy Európa neves egyetemein, majd ezeknek a képzés utáni repatriálása. A következő lépés modern, új kórházak, ellátóhelyek építése, felszerelése, majd a nemzetközi akkreditáció megszerzése. A fejlesztések kisebb részben állami, nagyobb részben magántőkéből valósulnak meg. A jól felszerelt, megfelelő szakembergárdával ellátott, akkreditált intézmények minőségi ellátást nyújtanak alacsony árakkal és létrehozzák az egészségügyi turizmust. Az ilyen turizmus a fejlett államoknak komoly gazdasági hátránnyal, a fejlődőknek jelentős gazdasági előnyökkel jár. Az egészségügyi turizmus tömegei a fejlett államok széles középosztályából kerülnek ki. Az ellátási palettán ma már nem csak a régi elektív kozmetikai műtétek szerepelnek, hanem ortopédiai, szívsebészeti, onkológiai és transzplantációs műtéti kezelések is, várólista nélkül. Az árak óriási különbségeket mutatnak: csípőprotézis: USA =43000, India =9000, angioplasztika: USA =57000, India =11000, mandibula fractura: USA =6242, India =300, dentalis implantatum: USA =2000, India =850 dollár. A 2006-os évben csak az USA-ból 500000 páciens kapott fejlődő államokban ellátást. A betegszám évente kb. 20-30%-kal nő. Ma az „egészségügyi turizmusban” számítások szerint évi 60 milliárd dollár van.

Az „Arc- Állcsont- és Szájsebészet” jelenlegi helyzete és jövőbeni teendői:

A szakmában dolgozó orvosok korösszetétele kedvezőtlen, mivel 60%-uk 50 évnél idősebb és mindössze 5% 33 év alatti.  A nyugdíjba vonulás törvényei Európában a legszigorúbbak, míg pl. Észak-Amerikában ezek elhanyagolhatóak, így a jövőben Európában ellátási gondok keletkezhetnek.
Az orvosok Európában 90%-ban fogorvosi és 65%-ban általános orvosi képesítést is szereztek, míg Észak-Amerikában ez az arány 100%-20%. Európában a kollégák döntő többsége (88%) az arckoponyai sebészet egész vertikumát (fejlődési rendellenességek, orthognat műtétek, traumák, daganatok, gyulladások, stb.) műveli, mely jellemző még Ázsiára, Latin-Amerikára, amíg Észak-Amerikára inkább egy szűkebb spektrum (kb. a  mi dentoalveolaris sebészetünk) jellemző a többségre.

A szakmai képzésben, valamint az ismeretek szinten tartásában a felmérés legfontosabbnak találta a szakfolyóiratokat, majd a kongresszusokat, míg az internet csak ezek után következett.
A Föld lakosságának tájékozottsága szakmánk tevékenységéről rendkívül hiányos, mivel a többség a fogak eltávolítását tartja kompetenciánknak.

A felmérések szerint fokozatosan növekedik szakmánkban a nők aránya, ami ma nem csak a hallgatókra, de a szakorvosainkra is jellemző. A jövőben ez is módosíthatja például a teljes munkaidős foglalkoztatást.

Az összegyűjtött információk alapján specialitásunk jövőbeli feladatai a következők:

Specialitásunk image-ének javítására felhasználandó minden tömegtájékoztatási lehetőség. A híres arcpótlásról például mindent tudtak a tömegek, csak azt nem, hogy a műtétet a mi specialistáink végezték. A tömegek tájékoztatása nem csak a biztonságosabb betegirányítást eredményezheti, de a végzett kollégák figyelme is felénk fordulhat. A kedvezőbb image kialakítása jobb PR tevékenységet, a nemzeti társaságok nagyobb erőfeszítését és a nemzetközi társaság támogatását követeli meg. Tevékenységünket vonzóbbá kell tenni más specialitások közötti pozicionálással, jobb finanszírozással. A társaságok kedvezőtlen életkori adatait tekintve a nyugdíjba vonulók legalább részállású visszatartása  leginkább Európában szükséges, amit a jogszabályok gátolnak.
A jövőben nagyobb számban várható női kollegák munkába állása szükségessé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást (családanyai kötelezettség) az állami, de a privát intézményekben is. Szükséges az előrehaladásban és fizetésben a férfiakkal azonos státusz biztosítása.

A kollegák szakmai gondolatainak fontos részei: implantálás, esztétikai sebészet, magasabb fokú specializálódás, kétfokozatú szakvizsga (ambuláns és kórházi); a szakvizsgára készülőknél: a hosszú képzési idő változatlansága, de rövidebb munkaidő, professzionális kvalifikáció és kettős diploma, osztott rezidensi időszak.
A specialitásunk nemzeti és nemzetközi társaságainak tehát a jövőben lesz elég tennivalója, hogy meg tudjon felelni a globalizációból adódó kihívásoknak.

Dr. Habil. Olasz Lajos
        Elnök
      Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság

A rendezvényen - melyet a hagyományos margitszigeti helyszínen, a hagyományos időpontban, február utolsó hétvégjén rendeztünk meg - 210 regisztrált résztvevő volt jelen, 20 országot képviselve. 17 felkért külföldi előadó tartott kiemelkedő színvonalú előadást, akik a szakterület nemzetközileg elismert, igazi szaktekintélyei. Emellett a beadott absztraktok alapján számos szóbeli és poszterelőadásra is sor került.

A szimpózium és a kongresszus fő célja az volt, hogy útmutatást adjon a résztvevőknek az ismertetett célkitűzés megvalósításának lehetőségeiről, a rendelkezésünkre álló eszközökről. Ennek megfelelően csoportosítottuk a rendezvény fő témaköreit.

Az első, élettani, kórélettani blokkban arra kerestük a választ, hogy mi az összefüggés a kezdetben csak az arteriolákon, kisartériákon jelentkező, perifériás vasoconstrictióval járó működészavar, valamint az évtizedekkel később kialakuló a közepes és nagy artériákon megjelenő macrovascularis atherosclerosis között.

A második fő témában azt kívántuk körbejárni, hogy a klasszikus rizikófaktorokra (életkor, nem, dohányzás, systolés vérnyomás és összkoleszterin szint) alapozott SCORE vagy Framingham rizikóbecslés kellően hatékony-e az atherosclerosis okozta szív és érrendszeri betegségek (stroke, coronaria betegség, perifériás érbetegség) előrejelzésére, és ha nem, akkor milyen új módszereink vannak az érelmeszesedés korai, aszimptomatikus fázisának kimutatására.

Harmadik témakörben arra az alapvető és tisztázandó kérdésre kerestük a választ, hogy a pre-klinikai érelmeszesedés kimutatására szolgáló módszerek közül melyik alkalmas populációs szűrésre a WHO kritériumok alapján. Ebben a blokkban kívántuk összehasonlítani az érfali funkció megítélésre általánosan alkalmazott paramétereket (Aix, PWVao, centrális SBP) vizsgáló műszereket. Ennek keretében különös figyelemmel kívántuk tanulmányozni azt, hogy az utóbbi időben igen erőteljesen pozícionált boka/kar nyomásindex (Doppler index, ABI) megfelel-e ennek a követelménynek.

A negyedik téma fő kérdése az volt, hogy mit kell tenni a még tünet és panaszmentes betegekkel, ha pre-klinikai atherosclerosist állapítottunk meg.

Az ötödik alapvető, de talán legnehezebb kérdés, hogy melyek a leghatékonyabb gyógyszerek a pre-klinikai atherosclerosis különböző stádiumaiban. Vannak-e bizonyítékaink a kezelés eredményességére, és ha igen, akkor azok milyen értékűek.

KLIKKELJEN IDE A MAST KONGRESSZUSÁN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK, PROGRAMOK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSÉHEZ!

Bízunk benne, hogy a jövő évi szimpóziumot a mostaninál több, a szív-érrendszeri prevenció iránt elkötelezett vezető hazai szakember tiszteli meg, és aktív részvételével segít hozzájárulni a megfelelő, és betegeink javát szolgáló válaszok megadásához. Hisszük, hogy ők is legalább olyan elégedetten távoznak majd 2009 februárjában, mint külföldi vendégeink a mostani kongresszust követően.

   Dr. Benczúr Béla
   a MAST főtitkára

Az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága vezetősége olyan orvosi és társterületi társaságok, illetve egyesületek vezetőivel közösen, amely szervezetek közvetlen kapcsolatban vannak az orvosi rehabilitáció szakterületével, az alábbi közös nyílatkozatot tesszük:

1./ Egyetértünk azzal, hogy a hatályos jogszabályokban megfogalmazott "Komplex rehabilitáci8ó" rendszerében az orvosi rehabilitáció kiemelt szerephez jut a foglakoztatási rehabilitáció új stratégiájában a munkaképesség helyreállításának folyamatában.

2./ Elfogadjuk és csatlakozunk az UMS (Union Européenne des Medicins Specialistes) PRM (Physical and Rehabilitation Medicine) szekciójának deklarálásához, miszerint a fizikális és rehabilitációs orvoslás önálló orvosi szakterület, amelynek saját szabályai, irányelvei és protokolljai vannak. (ref: www.euro-prm.org)

3./ A rehabilitációra szorulók érdekében kinyílvánítjuk együttműködési szándékunkat minden olyan szakmai területen, amely segít abban, hogy a betegek minnél korábban és szakszerűbben jussanak szükségleteiknek megfelelő szintű rehabilitációs ellátáshoz.                                                                                                                 

Ennek keretében kiemeljük az alábbiakat:

• Elfogadjuk azt a törekvést, amely szerint a rehabilitációs szakma az elkövetkező évtizedben a szakmai struktúra kétpólusú fejlesztését tartja irányadónak. Egyrészről kisebb számú, de magasan kvalifikált rehabilitációs centrumok létrehozását, másrészről nagyarányú lakóközösségi rehabilitációs (ambuláns és nappali kórházi) ellátások fejlesztését tartjuk szükségesnek, a centrumok és a lakóközösségi programok összehangolása mellett. Ez a törekvés a WHA 58.23 (2005) deklerációjában foglaltakkal egyező. Magyarországon ennek bázisát a meglévő és jól működő rehabilitációs intézetek, szakkórházak és osztályok jelentik.
• A regionálisan felépülő (egyes szakmai profilok esetében nagyrégiós), a progresszivitás elvét követő rendszert tartjuk megfelelőnek. A régiókban a profiloknak megfelelő vezető rehabilitációs intézmények kiválasztását támogatjuk. Az orvosi rehabilitáció struktúrális felépítésében a szakmai tudás meghatározó kompetencia. Az egyes rehabilitációs fekvőbeteg osztályok domináló szakmai profiljait és a hozzá rendelt ágy-kapacitást a különféle fogyatékosságok miatt rehabilitációra szorulók száma alapján kell meghatározni és az osztályokat eszerint akkreditálni.
• Az orvosi rehabilitáción belül kiemelt fontosságú a korai aktív rehabilitáció, amelynek szakmai tartalmát, kritériumait és irányelveit az illetékes szakmai kollégiumok felé jóváhagyás céljábó továbbítjuk.
• Az orvosi rehabilitáción belül a szakmai profiloknak megfelelően speciális rehabilitációs programok léteznek. A programok definiálását és tartalmát a rehabilitációs szakma ajánlásai alapján áttekintjük és szükség esetén pontosításukban együttműködünk. Az egyes alapbetegségek /patológiai folyamatok okozta fogyatékosságok miatt szükségessé váló orvosi rehabilitáció szakmai tartalmát, rehabilitációs módszertanát és technológiáját az orvosi rehabilitáció és az alapbetegség(ek) kezelésére az UMS által elfogadott klinikai konszenzussal kialakított álláspontja határozza meg.
• Elfogadjuk és támogatjuk a rehabilitációs szakma törekvését a rehabilitáció szakmai feltételeinek pontosításában. A szakmai feltételek meghatározéása során ameg kell adni valamennyi szakterület közös követelményeit és ezek mellett az egyes területek szakma-specifikus feltételeit.
• Különösen fontosnak tartjuk a rehabilitációs szakorvosi irányítással működő team tagjainak részvételét a munkában, akiknek alkalmazását, képzését és továbbképzését renszeresen szükséges támogatni.
• Támogatjuk az orvosi rehabilitáció szakterületét a minőségileg magas színvonalú komplex rehabilitációra való törekvésében és abban, hogy ez a tevékenység érték és ráfordítás arányos finanszírozásban részesűljön.
• Egyetértünk azzal, hogy az ápolás-gondozás, a krónikus ellátás, a hospice, a "best supportive therapy", a gyógy-tturizmus és a fittness nem azonos a rehabilitációval és annak nem is része.

4./ Egyetértünk a rehabilitációs szakmával abban, hogy Magyarországon az elöttünk álló fejlesztési források, elsősorban az UMFT keretében elnyerhető támogatások odaítélésében a rehabilitáció területén a fenti alapelvek érvényre jussanak.

Budapest, 2008. január 10

A nyílatkozatot aláírták:

• Dietetikusok Országos Szövetsége: Antal Emese elnök
• Fizioterápiás Szakdolgozók Egyesülete: Duhaj Piroska elnök
• Gyermekorvosok magyarországi Társasága: Dr. Mészner Zsófia elnök
• Magyarországi Fájdalom Társaság: Dr. Horváth Attila elnök
• Magyar Ergoterapeuták Egyesülete: Dr. Mogánné Tölgyesy Szilvia elnök
• Magyar Gerincgyógyászati Társaság: Prof. Dr. Géher Pál elnök
• Magyar Gyógytornászok Társasága: Dr. Tringer Lászlóné elnök
• Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság: Dr. Gara Imre elnök
• Magyar Ortopéd Társaság: Dr. Bucsi László elnök
• Magyar Osteoporosis és Osteológiai Társaság: Prof. Dr. Horváth Csaba elnök
• Magyar Pszichológiai Társaság: Dr. Ritoók Pálné elnök
• Magyar Tüdőgyógyász Társaság: Dr. Herjevecz Irén elnök
• Magyar Reumatológusok Egyesülete: Prof. Dr. Poór Gyula elnök
• Magyar Stroke Társaság: Prof. Dr. Bereczki Dániel  alelnök
• Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége: Hegedűs Lajos elnök
• Orvosi Rehabilitáció és Fizikális medicina Magyarországi Társasága: Dr. Habil Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A Látás Világnapja a vakság társadalmi jelentőségére, a megelőzés lehetőségeire és szükségességére kívánja ráirányítani a figyelmet, mert a vakság világviszonylatban óriási társadalmi probléma. Nagy kihívást jelent nemcsak a fejlődő, hanem az iparilag fejlett országok, így hazánk számára is, ahol -a nemrég összegzett felmérésünk szerint- évente 6060-nal nő a vakok száma. Ez a nagyon magas szám azért sem elfogadható, mert a vakság kialakulása sok esetben elkerülhető lenne.

A világviszonylatban megdöbbentő adatokat látva indult 2000-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész Földre kiterjedő programja a Vision 2020, melynek fő célkitűzése a megelőzhető vaksági okok felszámolása és a vakok számának lényeges csökkentése, a program célkitűzését is jelző időpontra, 2020-ra.
Hazánk már a kezdetek óta aktívan bekapcsolódott a Vision 2020 programba. Elsőként a vakság okait mértük fel. A négy megyéből származó adatok alapján a vakság okainak összetétele hazánkban hasonló a fejlett országokéhoz: a vezető vaksági okok között első helyen az időskori maculadegeneráció, második helyen a cukorbetegség szemészeti szövődményei, harmadik helyen a rövidlátóság, negyedik helyen a zöldhályog miatt bekövetkezett vakság áll. Mind a négy területen a megelőzés, szűrés, gyógyítás országos szintű megszervezése kiemelt népegészségügyi célt jelent.

Az időskori maculadegeneráció hazánkban a leggyakoribb vaksági ok. Hatásos gyógymód jelenleg csak az esetek töredékében létezik. A betegek kb. 15%-a kezelhető fotódinámiás lézer terápiával illetve sebészileg a látóhártya alatti membrán eltávolításával vagy a retina elforgatásával, amely beavatkozások mindegyike nagyon költséges. A kutatások nagyon nagy erőbedobással folynak és éveken belül további előrelépés várható.
A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek megelőzése érdekében interdiszciplináris összefogás szükséges. A jelenlegi magas vaksági statisztikát  diabetológusokkal, belgyógyászokkal, háziorvosokkal együttműködve, közös aktív szemészeti szűréssel kívánjuk csökkenteni. A vakság kialakulása, a jelenleg rendelkezésre álló kezelési lehetőségek és eljárási protokollok alkalmazásával, optimális esetben 90-95%-ban elkerülhető lenne.

A vaksági okok között 4. helyen szereplő zöldhályog (glaukóma) esetében országos szintű szemészeti gondozási hálózat működtetése lenne indokolt, ami a 45 éven felüli lakosságban 2 %-nál gyakrabban előforduló, tehát népbetegségnek számító kórkép korai felismerését és hatékony kezelését lehetővé tenné.

A szürkehályog (katarakta) megoldása sebészi. Ezen a területen igen nagy eredményt tudunk felmutatni: A katarakta sebészi ráta (a megoperált betegek aránya) hazánkban a kelet-európai országok között 1998-ban az egyik legmagasabb (3564 katarakta műtét/1 millió lakos) volt, és 2003-ra pedig 5000 fölé emelkedett, amely megfelel a nyugat-európai normáknak. A szürkehályog miatt kialakult vakság százalékos aránya 1976 óta meredeken és folyamatosan csökken.

A gyermekszemészet területén kiemelt kérdésként kezelendő a gyermekek mintegy ¼-ét érintő szemészeti eltérések idejekorán való felismerése, a gyermekgyógyászok, háziorvosok, védőnői hálózat fejlesztésével. Hazánkban a tompalátóság a fejlett országokhoz viszonyítva sokkal gyakrabban fordul elő, azonban időben való szűréssel és kezeléssel elkerülhető lenne.

Nagyon fontos feladat a szemészek és a vakok-gyengénlátók oktatásával, rehabilitációjával foglalkozó intézmények közötti kommunikáció javítása, az együttműködés fejlesztése. Országos tanácsadói hálózatot szervezünk együttműködve a vakok és gyengénlátók szövetségeivel, szervezeteivel. Döntő jelentőségű ugyanis, hogy akit látáskárosodás ér, az minél előbb eljusson a betegségének, látóképességének és életkorának megfelelő oktatási-rehabilitációs intézménybe, ahol hozzásegíthetik, hogy látássérülése ellenére is teljes életet élhessen.
A megelőzhető és kezelhető szembetegségek által okozott vakság felszámolása sok esetben nem kizárólagosan szemészeti, hanem interdiszciplináris feladat. A betegségkontroll részeként fontos a megelőzés, a már kialakult elváltozások korai felismerése, hatékony kezelése és követése. Az Egészségügyi Világszervezet 2006. májusában tartott 59. ülésének határozata (World Health Assembly, WHA59.25) az időben elkezdett kezelés sikerének érdekében szakmai, szociális és társadalmi oldalról egyaránt összehangolt cselekvésre szólít fel minket.

A Vision 2020 programban a kormányzat, a szemészeti szakma (a Magyar Szemorvostársaság és a Szemészeti Szakmai Kollégium), a vakok és csökkentlátók oktatását és rehabilitációját végző intézmények és szakemberek mellett aktív szerep jut a betegegyesületeknek, civil szervezeteknek és külső támogatóknak. Csak szoros összefogással és együttműködéssel képzelhető el a sikeres hazai Vision 2020 vakságmegelőzési program.
Ebbe a programba illeszkedik be a mai ünnepi ülésünk, amelyen a Látás Világnapja alkalmából körbejárjuk a hazai vaksági okokat, azok megelőzési és kezelés lehetőségeit, valamint a látássérültek rehabilitációjának kérdéseit.

Bp., 2006. október 12.

Prof. Dr. Németh János
Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika igazgatója
Országos szemész szakfelügyelő főorvos

Prof. Dr. Süveges Ildikó
Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika
a Gyermekszemészek és Strabológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke

A Magyar Hypertonia Társaság 2005 őszén indított "Éljen 140/90 alatt!" programjának pozitív visszajelzései és eredménye alapján a Társaság fontosnak tartja, hogy folytassa a mára már mozgalommá nőtt kezdeményezést, és a cél-vérnyomásértéket már elért betegeket továbbra is segítse a normális vérnyomásérték fenntartásában. A 2006 novemberében indított adatfelvétel, és az azóta már részben feldolgozott regiszter adatok, valamint a tavaly őszi lakossági kutatás azt mutatják, hogy a program elérte a kitűzött célokat, illetve az érintettek oldaláról megfogalmazódott az igény egy ilyen irányú, segítő kezdeményezés folytatására.

A 18 hónapos felvilágosító, az orvos-betegegyüttműködés elősegítésére és a betegedukációra fókuszáló program eredményeként elmondható, hogy a Magyar Hypertonia Társaság "Éljen 140/90 alatt!" elnevezésű kezdeményezése pozitív eredményekkel szolgált, és elérte a Társaság által megfogalmazott célokat.

Eddigi eredmények

A kezdeményezés hatásának mérésére 2006 novemberében a programba bevont orvosok körében újra elindult a regiszter adatlapok felvétele, amelynek első eredményei azt mutatták meg, hogy az extrapolált adatok szerint a mozgalom segítségével mára mintegy 50 ezerrel több kezelt beteg éri el a kitűzött 140/90 Hgmm-es cél-vérnyomásértéket, mint 2005-ben. Mind a szisztolés, mind a diasztolés értékek elérésében pozitív változás figyelhető meg a 2005-ös állapotfelméréshez képest.

Az újbóli mintavétel alapján a feldolgozott adatokból kitűnik az is, hogy a felvilágosító munka és a gondozás eredményeként 15 százalékról 7 százalékra csökkent a nem kezelt hipertóniás betegek aránya. Az LHS Consulting 2006 novemberében telefonos kutatást indított a mozgalom lakossági fogadtatásának felmérésre.
 Az ezer fős megkérdezés során kiderült, hogy a válaszadók 45 százaléka találkozott az "Éljen 140/90 alatt!" című programmal. A program céljaival megegyezik az is, hogy a megkérdezettek 46,1 százaléka legalább havonta ellátogat kezelőorvosához, 67,9 százalékuknak pedig megmérik a vérnyomását az orvos-beteg találkozások alkalmával. Emellett a válaszolók 55,4 százaléka rendszeresen méri otthon a vérnyomását, 57,4 százalékuknak pedig van otthon vérnyomásmérő készüléke.

Az üzenetátadás sikerét jelzi, hogy a megkérdezettek 95,4 százaléka tisztában van vele, hogy a normális vérnyomás felső határa 140/90 Hgmm, az edukációs kampány hatására 48,6 százalékuk figyelmeztette ismerőseit, hogy figyeljenek oda vérnyomásukra, további 11,8 százalékuk pedig nagyobb gondot fordít saját vérnyomásértékeinek alakulására.

A válaszadók egyértelműen úgy gondolják, hogy a magas vérnyomás veszélyes betegség, amelynél fontos az odafigyelés és a gondozás, illetve tisztában vannak a program által is megfogalmazott ténnyel, hogy csak rendszeres és folyamatos kezelés mellett tartható fenn a magasvérnyomásos-betegeknél a 140/90 Hgmm alatti cél-vérnyomásérték.

A véleményt nyilvánítók 76,3 százaléka gondolja úgy, hogy hasznos mozgalom jött létre az "Éljen 140/90 alatt!" programmal, 15,6 százaléka nyilatkozta, hogy a kampány hatására jobban odafigyel vérnyomására, 4,2 százalékuk pedig rendszeresen feljegyzi az otthon mért vérnyomásértékeit. Nem hagyjuk annyiban! A fenti visszajelzések alapján a Magyar Hypertonia Társaság úgy gondolja, hogy az elért eredményeket tovább kell erősíteni, és a cél-vérnyomásértéket már elért betegeknek további segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy vérnyomásukat képesek legyenek 140/90 Hgmm alatt tartani, mert csak ily módon csökkenthető a hipertónia okozta szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának esélye.

A fenti célok elérése érdekében az "Éljen 140/90 alatt!" program idén újabb eszközökkel segíti az orvosok munkáját, ezáltal az érintett betegek túlélési esélyeinek javítását. A Társaság a 2007-es évben különleges hangsúlyt fektet a háziorvosok és kezelőorvosok mellett dolgozó asszisztensek képzésére. Egy 8 állomásos előadás sorozat keretében, neves szakemberek segítségével hívják fel az asszisztensek figyelmét a gondozás jelentőségére, valamint a legfontosabb tényezőkre, amelyekre a mindennapi munkájuk során feltétlenül oda kell figyelniük, amikor egy magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteggel találkoznak.

A képzésen részt vevő asszisztensek megismerkedhetnek a gondozást elősegítő eszközök használatával is, amelyek mind nekik, mind az orvosoknak hasznos segítséget nyújthatnak a hipertóniás betegek megfelelő szív- és érrendszeri értékeinek szinten tartásához. A kreditpontos továbbképzés végén a Társaság minden, a képzést sikeresen teljesítő asszisztenst "a Hypertonia Gondozás Minősített Asszisztense" címmel tünteti ki. Az asszisztens továbbképzés mellett 4 nagyvárosban folytatódik a háziorvosok kreditpontos továbbképzése is.
A korábbi gyakorlattól eltérően a képzésen részt vevő orvosok már nem csak előadásokat hallgathatnak meg a szív- és érrendszeri betegségek kezelésével és tendenciáival kapcsolatban, hanem szakavatott moderátor segítségével konkrét esettanulmányok feldolgozásával fejthetik ki véleményüket a helyes és célszerű kezelési irányelvekről.

A képzések mellett a Magyar Hypertonia Társaság komplex eszközrendszerrel kívánja segíteni az orvosok és asszisztensek mindennapi tevékenységét. A folyamatos gondozás elősegítésére Tanácsadó kézikönyvet állítottak össze, amelynek egyes részeit a havi rendszeres orvos-beteg találkozásokkor adják át a magas vérnyomásban érintett betegeknek. A modulos szerkezet ösztöni a beteget arra, hogy rendszeresen látogassa kezelőorvosát, ugyanakkor minden egyes rész önállóan feldolgoz egy-egy témakört, valamint hasznos tanácsokat ad a magasvérnyomásos-beteg életvitelével kapcsolatban.

A programba bevont betegek emellett feliratkozhatnak egy rendszeres SMS, e-mail és levél értesítő szolgáltatásra, amely segíti őket a kezelés folytonosságának fenntartásában. A Társaság idén megújítja a már jól ismert 06-80/203-523-as, ingyenes tanácsadó vonalát is, amely a korábbi élő kapcsolaton kívül, már a fennmaradó időszakban is kibővített tartalommal várja a magasvérnyomás-betegség iránt érdeklődőket.
A tanácsadó vonal 2007. április 2-tól érhető el újra. A fenti eszközökön kívül a 2006-os sikeres betegszervezeti pályázatot idén is meghirdeti a társaság. Március elejétől már hozzáférhető a www.hypertension.hu internetes oldalon a pályázat kiírása és a beküldendő pályázati lap, illetve a civil szervezetek újsághirdetésben és postai úton is értesülhettek a lehetőségről.

Az érdeklődők a pályázattal kapcsolatban további információt kaphatnak:
- eljen14090alatt@vmkomm.hu e-mail címen,
- a 06-1/270-2822 telefonszámon.

-krasznai-

Németh János professzor úr és munkatárasai 2005-ben publikált vizsgálata feltárta, hogy Magyarországon évente körülbelül 6000 fő válik látássérültté. Mint minden gazdaságilag fejlettebb országban nálunk is elsősorban a 60 év feletti embereket érinti legnagyobb számban a látás jelentős romlása. Ennek megfelelően évi 1500 főre becsülhető azoknak a száma, akik még munkaképes korban válnak látássérültté. Számukra lehetőséget kell biztosítani az aktív munkavállalói, kereső státusz fenntartására, a rehabilitációra. Magyarországon nincsen megfelelő számú szervezet és szakember a rehabilitációs feladat ellátására.

A fővárosban 1980-óta működik a Vakok Állami Intézetében egy olyan szakmai csoport (Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja), amelyik azoknak a felnőtteknek nyújt segítséget, akik felnőtt korukban megvakultak. Ez a csoport évente hozzávetőleg 24 személynek tud alapos, de nem teljes körű rehabilitációt nyújtani bentlakással.

A Szempont Alapítvány a megvakult személyeken kívül azoknak a személyeknek is kínál segítséget, akiknek van még működő látásuk, ez a szerzett látássérüléssel élők kb. 75%-ára vonatkozik. Az Alapítvány tevékenységébe tartozik a látás jobb kihasználásához a megfelelő látásjavító eszközök kiválasztása, alkalmazásuk megtanulása, a tájékozódás és közlekedés tanítása, számítástechnikai ismeretek tanítása a speciális hardverek és szoftverekkel, a mindennapos tevékenységek tanítása, szociális és kommunikációs készségek fejlesztése, szociális munkás segítsége, egyéni és csoportos pszichológiai támogatás, munkaalkalmasság vizsgálat, stb. Az ambuláns körülmények között végzett tevékenység évente legalább 50-100 fő ellátását biztosítja a fővárosból és környékéről. Az Alapítvány non-profit szervezetként mindig anyagi nehézségekkel küzd, hogy a szolgáltatásait biztosítani tudja a rászoruló személyeknek. Nagy szüksége lenne adományozókra és kiegyensúlyozott állami támogatásra.

Remélhetőleg a 2007/2008-as tanévben az ELTE BG Gyógypedagógiai Főiskolai Karon megindul az „Látássérült személyek Elemi Rehabilitációja” felsőfokú szakirányú továbbképzési szak, amelynek célja az ország szakember ellátásának biztosítása, a rehabilitációs szolgáltatások elérhetőségének megoldása regionális, megyei szinten. Az 1998-as évi XXVI. (Esélyegyenlőségi) Törvény végrehajtása a látássérültté vált emberek rehabilitációjának tekintetében ezzel közelebb kerülhet a megvalósuláshoz.

Bp., 2006. október 12.

Dr. Prónay Beáta, tanszékvezető
ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Tudományünnep: Revolúció és Evolúció (1956-2006) - rendezvénysorozatához kapcsolódóan  a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet tudományos ülést szervez "Intézetünk elmúlt 50 éve, revolúció és evolúció (1956-2006) - A gyermekkori tuberkulózistól az allergiás betegségek térhódításáig" címmel.

A tudományos ülés programját itt töltheti le >>>

Bővebb információ a rendezvényről >>>

Ajánlott link: www.tudomanyunnep.hu

A Magyar Humángenetikai Társaság VI. Kongresszusa 2006. október 6-8-án kerül megrendezésre.
Helyszín: Győr, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Klinikai Genetikai Központ, Richter Terem, Aradi vértanúk u. 16.
A rendezvény tudományos programja elérhető a www.humangenetika.hu Web-rendszerben.

Perliczi János Dániel születésének 300. évfordulója alkalmából – a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Nógrád Megyei Levéltár együttműködésének eredményeként – újra megjelent a neves szerző eredetileg 1740-ben publikált Medicina Pauperum című műve. A reprint kiadást Dr. Grabarits István kísérőtanulmánya, „A ’szegények patikája’ gyógyszerkincse” egészíti ki.

Perliczi olyan történelmi személyiség, akit úttörő kezdeményezései miatt egészségügyet szervező és gyakorló orvosként is számon tartunk. Ismeretterjesztő művei közül a nép egyszerű fiainak szánta a most ismét közreadott „Szegények patikáját”. Ez a munka fejezi ki leginkább Perliczi eszmei alapállását, ma így mondanánk: demokratizmusát. A kötetet a kultúrtörténet és az alternatív gyógyászat iránt érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják.

A Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága (MAOT) vezetésével, az NKTH- Tudományos és Technikai (TéT) Együttműködés 4 éves, elfogadott  programja keretében magyarországi látogatáson fogadta júliusban a kínai Tangshani Orvosi Egyetem rektorát, dékánját.

A látogatás alkalmával együttműködési megállapodás született a Debreceni Egyetem (DEOEC) Hagyományos Kínai Tanszékének, a MAOT-nak és a kínai Tangshani egyetemmel kialakítandó hosszabb távú közös munkára, amely magában foglalja a tudományos kutatások, gyógyszerek törzskönyvezésének és a magyar orvosok kínai gyakorlatának folyamatosságát is.

Ennek keretében 2006. október 16-30 között 28 magyar orvost fogad a Nord China Coal Medical University gyakorlati szakmai képzésre, amelynek költségeit részben magára vállalja, hogy a hazai hagyományos kínai orvolás egyetemi tanfolyamán elsajátított anyag után a gyakorlati képzés egy részét ott kapják meg a hallgatók.

Ezzel egy olyan folyamat kezdődik, amely kedvezően hat majd a hazai képzés rendszerére is, ebben a MTA által is hivatalos gyógymódként nyilvántartott szakmában.