Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

kalmanÉletének 84. évében október 21-én elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet professor emeritusa, a MOTESZ örökös tiszteletbeli elnökségi tagja, a 2000. évi MOTESZ Díj kitüntetettje.

Magyar Professzor Úr két évtizeden keresztül a közelmúltig aktív tagja volt a MOTESZ-nak, több periódusban volt elnökségi tag, alelnök, több szakbizottságában is tag, elnök. Éveken át képviselte a magyar Orvostársaságokat nemzetközi orvosszervezetekben, az Orvos Világszövetségben és az Európai Orvosok Állandó Bizottságában is. Mindig a kiegyensúlyozott megoldások, a megegyezés, az együttműködés híveként szólalt meg. Sohasem feledte, hogy egyszerű, szegény emberek közül a tudásszomja, a szorgalma és az orvosbiológia iránti érdeklődése emelte a legelismertebb tudományos és közéleti szereplők közé.

Ez fontosabb volt számára minden "hátszélnél". Gyógyszerkutatási és fejlesztési eredményeit világszerte elismerték. Amíg egészsége engedte aktívan dolgozott és a közelmúltig élvezte a munkásságát elismerő hazai és külföldi pályatársak figyelmét, elismerését. Családszerető emberként mélyen megrázta felesége pár évvel ezelőtti elvesztése, akit hosszú betegeskedés után most követett. Sokak mesterüket, oktatójukat, atyai barátjukat tisztelik benne.

Mindig nagyon tanulságos volt életének sorsfordulóiról beszélgetni vele. Szívesen tette. Fontos volt neki mások figyelme, ahogy ő is megadta azt másoknak. A beszélgetések egy ellentmondásos kort és saját sorsunkat is segített megérteni. Az örök emberit a változó időben.

Drága Kálmán! Nyugodj békében!