Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Jakab Zsuzsanna,

  • AZ EGÉSZÉGÜGY VILÁGSZERTE INTERSZEKTORÁLIS MEGOLDÁST IGÉNYEL

    Medicina Fórum

    Nógrádi Tóth Erzsébet

     Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, Mary Elizabeth dán koronahercegnő

    Közel fél évszázad után tartja kongresszusát hazánkban a WHO Európai Regionális Bizottsága, amelyen részt vesz Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója is. A konferencia szeptember 11-i nyitó napjának plenáris ülésén a főigazgató kiemelte, hogy az európai régióban élő 900 millió ember a sokféleség ellenére is hasonló kihívásokkal néz szembe. E régióban elsősorban a nem fertőző betegségek terén vannak megoldandó feladatok. Köszöntő beszédében gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek és nagyra értékelte a magyar kormány munkáját, amelyet az emberek egészségének megőrzése érdekében tett. Ezek között említette a dohánytermékek forgalmazásának szigorítását és a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését és a mindennapos testnevelés bevezetését az iskolákban. (A konferencia előtt Orbán Viktor Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délelőtt az Országházban fogadta Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatóját.)

    A magyar miniszterelnök a konferencián tartott előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett tagja a WHO-nak. A célzott hazai egészségügyi programokat ismertetve beszélt a munkahelyvédelmi akciótervről, mint mondta: a munka fontos feltétele a családnak, az egészségnek. „Az elmúlt hét év alatt 12 százalékról 4-re esett vissza a munkanélküliség” – jelentette ki. Ismertette a kormány demográfiai tervét arról beszélt, hogy szeretnék lassítani, majd megállítani a népesség fogyást. Sikerként könyvelhető el, hogy 1,25 százalékról 1,49-re alakult a termékenységi ráta, cél a 2,1 százalék elérése.

    A népegészségügyi akcióterv ismertetését a dohányzás elleni intézkedésekkel kezdte. Hazánk 2010-ben világelső volt a tüdőrák halálozásban, s mivel ebben nagy kockázatot jelent a dohányzás, 2012-ben elfogadták a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítását. Ezzel a zárt helyekről és több nyílt térről is kitiltották a dohányzást, és „ellenőrzés alá vontuk a dohányipart”- mondta. Rá kér évre a statisztikák szerint 28 százalékról 19-re csökkent a dohányzás hazánkban. Jelentős lépés volt az egészségtelen élelmiszerek kiszorítása a forgalomból. Ezek között volt a magas cukor és a sótartalmú készítmények magadóztatása, amely fél milliárd forint euróval növelte a költségvetési kasszát, az összeg az egészségügyben maradt. Az intézkedések hatására a gyártók 40 százaléka megváltoztatta készítményeinek összetételét,70 százalékuk csökkentette az egészségre káros összetevőket. Említésre méltó a közétkeztetés reformja és az, hogy az iskolákban bevezették a mindennapos kötelező testnevelést, amelyben 1 millió 200 ezer gyermek vesz részt.

    A daganatos megbetegedések csökkentése továbbra is fontos feladat, hiszen évente 33 ezren vesztik életüket a rákban, ez az összes halálozás egynegyede. A tendenciát szervezett és célzott szűrővizsgálatokkal igyekeznek megváltoztatni, „remélhetőleg lesz eredménye”- mondta Orbán Viktor. Megköszönte a WHO segítségét, hogy mindenkor konzultált a magyar egészségügy képviselőivel.

    Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO európai regionális bizottságának fővédnöke előadásában az anya- és gyermekvédelmet, az immunizáció fontosságát és az antimikrobiális rezisztencia elleni harcot emelte ki, amelyben a világszervezet komoly szerepet vállal. „ Amíg a gyermekhalandóság érdekében nem tudunk tenni, nem tudunk egyetemes fejlődést elérni” - mondta. A korai életszakaszban a gyermekeknek védelemre van szükségük, ebben van nagy jelentősége a vakcinációnak. „A rég egyharmadában megszűnt a rubeola” – jelentette ki, majd utalt a szomorú tényre, mi szerint 41 gyermek kanyaróban nemrég kanyaróban vesztette életét, pedig kétszeri oltással a tragédia megelőzhető lett volna. Szerinte az antibiotikum rezisztencia az egyik legnagyobb fenyegetés, amire a témában az érintett szakmák bevonásával figyelemfelkeltő heteket szerveznek a régióban és kérte, hogy a következőn Magyarország is vegyen részt. 2020-ra egy sokkal jobb, méltányosabb és fenntartható egészségügyet kell a régióban mindenki számára és minden életkorban biztosítani – fejezte be előadását a koronahercegnő.

    jzusz1 1

    A Budapesti Kongresszusi Központban tanácskoznak a WHO konferencia résztvevői

    Ezt követően Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális bizottságának igazgatója számolt be a bizottság munkájáról. „Az egészségügyi döntéshozók munkáját két jelentős stratégiai dokumentum segíti, amelyek irányvonalat, prioritásokat és intézkedéseket tartalmaznak. A  2015. szeptemberi ENSZ csúcstalálkozó keretében elfogadott fenntartható fejlődési program és globális fenntartható fejlődési célok (SDG), és a WHO európai egészségügyi és jóléti keretrendszere, az Health 2020, amelyet a tagállamok 2012-ben fogadtak el, és amely összhangban van az SDG-vel.

    A Health 2020 célja a közegészségügyi helyzet javítása, és az egészség és jólét terén meglévő egyenlőtlenségek csökkentése. A modern egészségfejlesztés és egészségpolitikai irányítás lehetővé teszi a regionális prioritásokat. A régió országainak 98 százaléka rendelkezik megfelelő szakpolitikával vagy stratégiával az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az országok szakpolitikáiban meg kell valósítani az interszektorális kormányzás megközelítését.

    Az igazgató asszony elmondta, hogy a fertőző hepatitiszre vonatkozó cselekvési terv célja, hogy 2030-ra a betegség kiszorítsák Európából. A nem fertőző betegségek elleni harcot és a vészhelyzetek kezelését erős egészségügyi rendszerekkel lehet felvenni. Ezt célozta a 2018-ban immár 10 éves Tallini Charta. S mivel a környezet jelentősen befolyásolja az egészséget, ez év júniusában Ostravában, a 6. Környezet és Egészségügyi Miniszteri Konferencia keretében az országok elkötelezték magukat a környezetszennyezés csökkentésére. A konferencia egyik fontos témája az emberek hatékony és biztonságos gyógyszerekhez jutása, tisztességes áron. Ez az antibiotikumokra is vonatkozik. A fenntartható egészségügyhöz megfelelő számú és képzettségű egészségügyi személyzet is szükséges, amelynek feltételeiről is tárgyal a mintegy ötszáz résztvevő

    Jakab Zsuzsanna beszámoláját követték az 53 tagállam delegáció vezetőinek rövid felszólalásai. A sort Balog Zoltán Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter kezdte, aki fontosnak tartja, hogy hazánkban megalakult a WHO szolgáltatási központja, amely segítséget ad a népegészségügyi programok tervezéséhez, megvalósításához. Mivel Jakab Zsuzsanna beszámolójában kiemelte az országok kormányainak interszektorális stratégiáját, Balog Zoltán kijelentette: Magyarországon ez megvalósult azzal, hogy 2012-ben létrejött a humán ágazatok egy minisztériuma, így átfogó az együttműködés az ágazatok között. Egy minisztérium tartja kézben a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a családügyet, a nemzetiségek ügyét és a sport felügyeletét. "Ez egy olyan átfogó együttműködés, amelyre szükség van azért, hogy ne a lobbiérdekek határozzák meg a politikánkat" - tette hozzá. Az ágazatok közötti együttműködésre példaként a kora gyermekkori intervenciót és a roma integrációt említette a miniszter.Az EMMI egyébként az állami költségvetés 60 százalékával gazdálkodik, mondta.Arról is beszélt, hogy a régióban a legtöbbet talán a magyar gyerekek mozognak a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésének köszönhetően.Az emberi erőforrások minisztere szerint az ágazati együttműködés mellett kiemelkedően fontos a teljes élettartamot figyelembe vevő megközelítés és az ezt támogató biztos életkezdés. Hozzátette, erre épül a magyar demográfiai program.

  • AZ EGÉSZÉGÜGY VILÁGSZERTE INTERSZEKTORÁLIS MEGOLDÁST IGÉNYEL


    Az Egészségügyi Világszervezetre (WHO) mindig szükség volt és lesz is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szervezet európai regionális bizottságának négynapos budapesti konferenciáján, hozzá téve: Magyarországon az alaptörvény garantálja, hogy mindenkinek jog van a testi és lelki egészségre. A kongresszusi központban zajló tanácskozásonTedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója köszöntő beszédében kijelentette, hogy az európai régióban élő 900 millió ember hasonló kihívásokkal néz szembe. Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO európai regionális bizottságának fővédnöke beszédében az anya- és gyermekvédelmet, az immunizáció fontosságát és az antimikrobiális rezisztencia elleni harcot emelte ki. Miután Jakab Zsuzsanna a szervezet európai igazgatója megtartotta beszámolóját, az egyes országok delegációinak vezetői kaptak szót. Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere azt hangsúlyozta, hogy hazánk a WHO-val együttműködve kiemelten kezeli a népegészségügyi programokat és az egyes nemzetgazdasági szektorok közötti együttműködést az egészség érdekében. A miniszter szerint az ágazati együttműködés mellett kiemelkedően fontos a teljes élettartamot figyelembe vevő megközelítés és az ezt támogató biztos életkezdés. (Cikkünk a Média Centrum rovatban olvasható.)

  • BIZTONSÁGOS ÉS KÖLTSÉGHATÉKONY BETEGELLÁTÁS

  • BUDAPESTEN TANÁCSKOZIK A WHO EURÓPAI REGIONÁLIS BIZOTTSÁGA

    Medicina Fórum

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Magyarország büszke lehet az orvostudomány terén elért eredményeire – mondta Jakab Zsuzsanna – a WHO európai regionális igazgatója a szervezet 67. ülésszakának kapcsán tartott sajtótájékoztatóján.

    Hazánk 48 év után, második alkalommal ad otthont a WHO Európai Regionális Bizottsága tanácskozásának, amelyet hétfőtől négy napon át Budapesten, a Kongresszusi Központban tartanak. „A mostanitól gyökeresen eltérő politikai és társadalmi helyzetben tanácskozik majd az ötszáznál több küldött, köztük olyan neves vendégek, mint Őfelsége Mária dán királyi hercegnő, aki a WHO/Europe patrónusa, a görög miniszterelnök, Málta és Törökország miniszterelnök-helyettese, a WHO igazgatója, és az 53 országból érkező miniszterek és államtitkárok”- mondta Jakab Zsuzsanna a szervezet európai regionális igazgatója. Balog Zoltán miniszter bejelentette, hogy a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a tanácskozás nyitó rendezvényén.

    Jakab Zsuzsanna szerint a budapesti tanácskozás elismerése annak a munkának, amit Magyarország az elmúlt évtizedek során tett az egészség érdekében. Sikerrel vette fel a harcot például a fertőző megbetegedésekkel szemben, hatékony és nemzetközileg elismert oltási rendszert vezetett be, amely minden érintett korosztályt lefed. „A WHO ajánlás szerint 95 százalékos immunizáció lenne megfelelő az egyes országokban, ám Magyarországon ez az arány 98,8 százalék” - mondta. „Az oktatás színvonalas és Európa-szerte elismert, a magyar egészségügyi szakemberek hírneve jó”- jelentette ki az igazgató asszony, hozzá téve: természetesen vannak leküzdendő kihívások csakúgy, mint a régió más országaiban.

    Beszélt az európai régió egészségügyi helyzetéről is. A legfrissebb adatok szerint javult az átlagos várható élettartam, mára elérte a 77 évet, bár az egyes országokban vannak különbségek e tekintetben. A listavezető országokban ez több mint 83 év, a legrosszabb helyen álló országban 71 év. A csecsemőhalandóság az élve születésekre vetítve 2 ezrelék és 22 ezrelék között van. A régió maláriamentes, 2002 óta nem fordult elő gyermekbénulás.

    Az anyáról gyermekre történő HIV fertőzés 0,6 százalékra esett és visszaszorították a tuberkulózis terjedését is. 2015-ben az újonnan regisztrált HIV fertőzések száma azonban rekordot döntött, 2 millió fölé emelkedett. E tekintetben Magyarországon viszonylag jó a helyzet.

    Elmondta azt is, hogy a nem fertőző betegségek (daganat, szívbetegség, légzőszervi- és a cukorbetegség) továbbra is a halálesetek 86 százalékáért felelősek. A legnagyobb betegség kockázat a dohányzás, az alkoholfogyasztás, ez utóbbiban 2025-re 10 százalékos csökkenést célzott meg a WHO. A környezet szennyezés is drámai, ami miatt 1,4 millióan vesztik életüket. Sajnos minden 5. férfi és minden 4. nő túlsúlyos, túlzott a só- és transzzsír fogyasztás.

    Arról is beszélt Jakab Zsuzsanna, hogy az országok döntéshozóinak munkáját a fenntartható egészségügyi fejlődési célok érdekében két dokumentum segítheti: a 2015. szeptemberi ENSZ csúcstalálkozón elfogadott határozat, valamint az Egészség 2020, amelyet öt éve elfogadtak a tagállamok. Ez utóbbi keretrendszer célja a közegészségügyi helyzet javítása, és az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Ma már a régió országainak 98 százaléka rendelkezik az egészségügyi méltánytalanságok csökkentését célzó szakpolitikával vagy stratégiával, ez 2010-hez viszonyítva 10 százalékos növekedést jelent. Az országok 93 százaléka készített az Egészség 2020 stratégiához igazodó egészségpolitikai dokumentumot és az országok 86 százaléka rendelkezik végrehajtási tervekkel, és ami igen fontos, számon kérhető mechanizmusokkal.

    Kitért az igazgató asszony a gyógyszerfogyasztásra is, e tekintetben jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között. A gyógyszerkiadás Észak-Európában az összes, egészségügyre fordított kiadás 10 százaléka alatt van, Közép-Európában és Közép-Ázsiában meghaladja a 30 százalékot.

    „A közegészségügyi intervenciókra költött minden egyes forint 14 forint megtérüléssel jár az egészségügyben és a gazdaságban. Az esélyegyenlőtlenségek évi 1 százalékos csökkentése pedig az ország GDP növekedését 0,15 százalékkal javítja. A szívbetegségek 10 százalékos csökkentése az alacsony és közepes jövedelmű országokban 20 milliárd euró megtakarítást hozhat. A nem cselekvés költsége jelentős, a magas betegségteher közvetlen és közvetett költségei felemészthetik egy ország GDP-jének 15-20 százalékát”- fogalmazott.

    „A jól teljesítő egészségügyi rendszerek erős pénzügyi védelmet biztosítanak, számos stratégiát alkalmaznak a közvetlen (out-of-pocket) magán-egészségügyi kiadások visszaszorítására, arra, hogy ez az összes egészségügyi kiadás 15 százalékos szintje alatt legyen” – jelentette ki Jakab Zsuzsanna. Ezt az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen befolyásolja.Ám a GDP-arányos ágazati részesedést tekintve - mivel az egészségügy nemzeti hatáskör - nincs WHO-ajánlás, azonban az Egészségügyi Világszervezet szerint érdemes lenne az országoknak elérniük a hét százalékot.

    Az egészségügy munkaerő ellátottságát tekintve arról tájékoztattak, hogy az orvos- és szakdolgozó elvándorlás világjelenség, elsősorban a gazdagabb országokban vállalnak munkát, például magyar egészségügyi dolgozók, akik szaktudásuk, felkészültségük okán kapósak. Van olyan fejlett ország, amely nem is működtet orvosegyetemet. A bizottság ülésén várhatóan elfogadnak egy szakpolitikai keretrendszert, hogy tökéletesítsék a munkaerő tervezést, legyenek eredményesebbek a munkaerő megtartásában. „A magasabb jövedelmű országokat arra kell ösztönözni, hogy ne toborozzanak aktívan egészségügyi dolgozókat a szerényebb jövedelmű országokból” – értettek egyet ezzel az előadók.

    Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere elmondta:a nemzetközi együttműködés az egészségpolitikában is egyre fontosabb lesz, hiszen a határok ebből a szempontból átjárhatók.A magyar egészségügyi kormányzat a népegészségügyi programokban együttműködik a WHO regionális igazgatóságával. Úgy fogalmazott: a család-, szociális- és egészségpolitikának kormányzati ciklusokon átívelő programokat kell kidolgozni és megvalósítani. Nagyra értékeli, hogy hazánkban tartja tanácskozását a WHO regionális igazgatósága.

    A Medicina Fórum kérdésére, mi szerint a migráció nem jelent-e veszélyt Európában az újabb fertőző betegségek terjedésére, Jakab Zsuzsanna azt válaszolta: „egzotikus betegségekkel nem kell számolni, de például a tbc kockázatot jelent, ám szerencsére ezt tudjuk kezelni.Ám fontos bevonni a megelőzésbe a menekülteket és hozzáférést biztosítani számukra a különböző immunizációs programokba” – szögezte le.

    Megkérdeztük Balog Zoltánt az egészségügyi dolgozók elvándorlásáról. A miniszter válaszában elmondta: ez világprobléma, a szegényebb országokból a gazdaságilag fejlett országok elszívják az orvosokat, ápolókat. Vannak országok, ahol még orvosképzés sincs, hanem például a nálunk jól kiképzett szakorvosokat elszippantják, bár ez a tendencia nem csak az egészségügyre érvényes. „De az is megfigyelhető, hogy már hozzánk is érkeznek külföldön diplomát szerzett orvosok. A kormány különféle ösztöndíjakkal is igyekszik kedvezőbbé tenni az egészségügyi dolgozók helyzetét” – emlékeztetett a miniszter.