Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

MEDICINA,

  • Jól kezelhető a hiperaktivitás-zavar

    Munkatársunktól

    Medicina Fórum

    A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar kinőhető, ám az esetek 50-60 százalékában a tünetek egy része vagy egésze felnőttkorban is megmarad – tájékoztatta a Semmelweis Médiasarok munkatársát Dr. Bitter István professzortól. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára vezető tünetként a figyelemzavart, szétszórtságot, hiperaktivitást és az impulzivitást említi. A szakember hangsúlyozza, gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával jelentős javulás érhető el.  

    bitter istvn Az angol neve alapján ADHD-nak rövidített figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar három fő tünetcsoportot ölel fel: a figyelemzavart, a hiperaktivitást, valamint az impulzivitást. A részletek figyelmen kívül hagyása, a figyelem fenntartásának nehézsége, a feladatok megszervezésével és befejezésével kapcsolatos problémák, a tartós figyelmet igénylő feladatok elkerülése, a feledékenység, a különféle tárgyak elvesztése mind-mind a tünetek közé tartoznak – mondja Dr. Bitter István hozzátéve, hogy a babrálás, fészkelődés, a sok beszéd, mások félbeszakítása és a türelmetlenség is jellemző. Az egyetemi tanár hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezek önmagukban nem jelentenek betegséget, hiszen a diagnózis során egyéb kritériumokat is figyelembe kell még venni. Fontos, hogy a tüneteknek 12 éves kor előtt kell jelentkezniük, és az élet legalább két színterén, például otthon és az iskolában is elő kell fordulniuk. Összességében elmondható, hogy az életminőség és a teljesítmény is romlik. Tanulási vagy beilleszkedési gondok esetén tehát érdemes az ADHD-ra is gondolni – hívja fel a figyelmet Dr. Bitter István.
    Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem

    Az ADHD gyermekkorban gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál; a fiúk inkább impulzívak, míg a lányokra a figyelemhiány a jellemzőbb – mondja az egyetemi tanár kiemelve, hogy negyven éves kor körül van egy kiegyenlítődés, a nőknél és a férfiaknál körülbelül ugyanolyan gyakorisággal fordul elő az ADHD. A feledékenység, a koncentrációs problémák és a feladatszervezéssel kapcsolatos nehézségek mind-mind összefüggésbe hozhatóak az ADHD-val. Azért is érdemes erre odafigyelni, mert a sorozatos munkahelyi hibázás akár az állásunkba is kerülhet, és gyakran ez a kórkép áll a képzettség és az intellektus alapján elvárhatónál gyengébb teljesítmény mögött.

     A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar jó prognózisú, hiszen az életkor előre haladtával csökkenhetnek, sőt, akár meg is szűnhetnek a tünetek. Oki kezelés nincs, de gyógyszerrel és viselkedésterápiával hatékonyan lehet befolyásolni a tüneteket. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés jelentősen javítja a betegség kimenetelét. Azért is fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljon a páciens, mert a kezeletlen ADHD-sok körében gyakoribb az agresszív viselkedés, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a közlekedési kihágás, baleset, gyakori, hogy iskolai, munkahelyi teljesítményük elmarad az intelligenciájuk alapján elvárható szinttől.

  • MEDICINA BEMUTATKOZÁS

    Kedves Olvasónk! Tisztelt Partnerünk! 

    Új szereplővel találkozhatnak a MOTESZ honlapját felkeresők 2017. február 10-től. Az orvostársaságok és egyesületek honlapján lelt otthonra a Medicina projekt.
    Szeretném tájékoztatni Önöket a projekt hármas funkciójáról.

    Elsőként az egészségüggyel kapcsolatos cikkek, interjúk, riportok, hírek, közlemények rovatát említjük, amelyek a „Medicina fórumon” olvashatóak. Számítunk az Önök közreműködésére, cikkeire is.

    Második elem az egészségügyi konferencia sorozat, amelyet – terveink szerint – közérdeklődésre számot tartó témákkal, előadókkal, a MOTESZ kiemelt stratégiai partnerségével rendezünk meg. A soron következő nagy, tavaszi rendezvényünket a Magyar Tudományos Akadémián tartjuk, tervezett időpontja március 30-a, amelyen nem kevesebbről lesz szó, mint arról: Miben változott, változott-e a hazai egészségügyi ellátás az 500 milliárd forintot meghaladó európai uniós forrás felhasználásának eredményeként? Az őszi konferenciát szeptemberre tervezzük, kapcsolódva a WHO budapesti világkonferenciájához. Reméljük továbbá, hogy kedvezően fogadják a kisebb, egy-egy terápiás, diagnosztikai, finanszírozási, képzési, témát napirendre tűző rendezvényeinket is.
    Tervünk, hogy október tájt egy asztalhoz hívjuk a rendszerváltozást követően az egészségügyet irányító minisztereket és államtitkárokat, akiknek a véleménye mérvadó és mértékadó lehet az aktuális tárcavezetőknek, és eligazodást adhatnak azoknak, akik kíváncsiak a véleményükre.

    A projekt harmadik eleme az egészségügyi ágazatról, a gyógyítókról és az egészségiparról megjelenő évkönyvünk, amelyben a nemzetgazdaság húzóágazataként emlegetett egészségügyet vesszük górcső alá, auditált számadatok és kritikus elemző írások közreadásával. A könyvhöz kapcsolódóan – köztiszteletben álló zsűri felkérésével - kiválósági pályázatokat írunk ki az egészségügyi szolgáltatók, szakemberek és az egészségipar szereplői számára.

    Reméljük, projektünk elnyeri az Önök bizalmát, érdeklődését és partnerségét. Hiszen közös a célunk: a lakosság egészségének megóvása, a betegellátás színvonalának javítása, az ágazatban dolgozók munkájának szolgálata.

    Tisztelettel,

    Nógrádi Tóth Erzsébet
    Egészségügyi újságíró
    A Medicina Fórum alapító főszerkesztője

     

    Cím: 1083 Budapest Szigony u. 43.

    e-mail: erzsebet.nogradi@motesz.hu

  • MEDICINA BEMUTATKOZÁS

  • TAVASZI KONFERENCIA

    MI HASZNA VAN AZ 500 MILLIÁRDOT MEGHALADÓ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEKNEK?         

    A címben föltett kérdésre keressük a választ a 2017. március 30-án rendezendő, tavaszi Medicina konferencián. A tanácskozásnak a Magyar Tudományos Akadémia ad otthont. A tudós társaság egészségüggyel foglalkozó osztálya is fontosnak tartja annak összevetését: van-e harmónia a kétségtelenül hatalmas egészségügyi beruházások, a korszerű diagnosztikai eszközök és műszerek telepítése, valamint a betegellátás színvonalának javulása között.  Vajon lépést tud-e tartani a modern technológiák alkalmazásával a gyógyítás finanszírozására kapott Egészségbiztosítási Alap.

    Arra is keressük a választ, hogy az új, vagy éppen felújított intézményekben dolgozó orvosok és szakdolgozók, valamint a többi, egészségügyben munkát vállaló érez-e javulást a munkakörülményeiben. És talán a legfontosabb, a betegek, a lakosok tapasztalata: egy, a márciusi konferenciára készített Joint Venture Szövetség reprezentatív felméréséből az ő értékelésüket is megismerhetjük.

    Stratégiai partnerünk, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége deklarált célként fogalmazta meg, hogy a színvonalas gyógyítás feltételeinek megteremtéséhez mérten, hasonló súllyal kell kezelni az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését. A 127 tagszervezetet összefogó társaság ehhez kíván segítő kezet nyújtani a lakosok, a döntéshozók, az egészségügy valamennyi szereplője, az alkalmazottjaikért felelősséget érző munkáltatók felé, ez irányú programjukról a közelmúltban megválasztott elnök tart majd előadást.

    Előadóink között üdvözölhetjük az egészségügyi szakmai szervezetek és az egészségipar reprezentánsait, és örömünkre szolgál, hogy a kormányzat képviselői is előadásaikkal, aktív részvételükkel megtisztelik a tanácskozás résztvevőit.

    A Medicina konferencia bevallott célja, hogy olyan fórumot teremtsen az egészségügy iránt érdeklődőknek, amelyen az ágazat valamennyi szereplője, a tanácskozás résztvevői kifejthetik véleményüket. Hiszen a cél közös: a magyar lakosság egészségének védelme, a betegségek színvonalasabb gyógyítása, az ágazatban dolgozók megtartása. Ugyanis a gazdasági növekedés feltétele az egészséges társadalom.

    Várjuk Önöket szeretettel!

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    A Medicina konferencia szakmai bizottságának elnöke