Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Ónodi-Szűcs Zoltán,

  • ÁPOLÓKÉPZÉSRE 1 MILLIÁRD 150 MILLIÓ

    Szeptembertől új ápolóképzést vezetnek be három orvostudományi egyetemen, a budapesti egyetem később kapcsolódik be a képzésbe. Ónodi-Szűcs Zoltán arról tájékoztatott, hogy a Mihalicza-ösztöndíj 1 milliárd 150 millió forintos keretösszeggel pályázható. A képzés első félévében az ösztöndíj mértéke 640 ezer forint is lehet, a második félévtől pedig 320 ezer és 640 ezer forint közötti összeget lehet elnyerni. Az államtitkár szerint a kormány nem tagadja le, hogy munkaerőhiány van az ágazatban, de minden lehetséges eszközt megragad ennek csökkentésére, és a most bevezetett ösztöndíj is ezt szolgálja.

    apol

    Betlehem József miniszteri biztos elmondta, idén szeptemberben három orvosegyetemen indul meg a képzés 100-100 fős keretszámmal. Jövő februárban a Semmelweis Egyetem keresztféléves képzés keretében kapcsolódik a programhoz. A képzések hat szakmai területen - az aneszteziológia, az intenzív terápia, a perioperatív, a sürgősségi, a geriátria és az alapellátás területéhez kapcsolódva - indulnak. A végzés 2019 tavaszára várható.

    A miniszteri biztos jelezte, az európai régióban mindenhol munkaerőhiánnyal küzdenek, de remélik, hogy a most bejelentett Mihalicza nevű ösztöndíj elég motiváló erőt jelent majd a szakmában dolgozóknak. Az ösztöndíj feltétele - hasonlóan a rezidenseknek nyújtott támogatáshoz -, hogy a képzés után öt évig Magyarországon, de három évig közfinanszírozott egészségügyi intézményben kell elhelyezkedniük az MSc-fokozatot szerzőknek.

    A kormányzat azt reméli az ápolói mesterképzés bevezetésétől, hogy hatékonyabb lesz a betegellátás és nőni fog a betegek elégedettsége. Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra, tovább dolgoznak azon, hogy megfelelő protokollokat és kompetenciaszabályokat hozzanak annak érdekében, hogy a jövőben egyértelmű legyen, mi az orvos és mi egy mesterképzést szerző szakápoló feladata.

    Az államtitkár utalt arra is, hogy a képzésre jelentkezés miatt kieső munkaerőhiányt valamilyen módon pótolja majd a kormányzat a kórházaknak. Jelezte, az elmúlt években számos intézkedés szolgálta az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány csökkentését. Megemlítette a béremelést, amely az elmúlt évben 20 milliárdos, idén pedig több mint 100 milliárd forintos nagyságrendet jelent. A rezidensösztöndíjakra eddig 8 milliárd forintot fizettek ki, az egészségügyi szakközépiskolát választóknak indított ösztöndíjprogram kerete pedig 4,4 milliárd forint - ismertette.

  • BŐVÍTETT KOMPETRENCIÁT ADÓ ÁPOLÓKÉPZÉS INDUL

    Medicina Fórum
    Munkatársunktól

    Hazánkban is komoly kihívást jelent az idősödő társadalom és ezzel párhuzamosan a krónikus, nem fertőző betegségek kialakulása, az egészségügyi ellátórendszer növekvő költségigénye. Az OECD országok többségében e problémák megoldására már bevezették a kiterjesztett hatáskörű egyetemi képzettségi szintű okleveles ápoló képzést és munkakört – tájékoztatta a szakembereket egy, a Szegedi Tudományegyetemen pénteken megtartott ápolói fórumon Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár – tudtuk meg az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány a felsőfokú végzettségű ápolók számára ösztöndíj programot hirdet „Michalicza ösztöndíj” elnevezéssel.

    msc

    A 2017. szeptemberben induló BSc alapképzésre épülő MSc szak, hat féle specializációt kínál az ápolás iránt érdeklődők részére. A bővített kompetenciát adó programban résztvevők tanulmányi előmenetelük, és a választott szakmaterület függvényében félévenként maximum 500 ezer forint ösztöndíjban részesülhetnek. A kormány erre a célra a jövő évi költségvetésben 1 milliárd 150 millió forintot különített el.

    A fórumon a területért felelős miniszteri biztos Betlehem József hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett hatáskörű okleveles ápoló képzést bevezető országok azt tapasztalták, hogy az egészségügyre fordított költségek ugyan jelentősen nem mérséklődtek, azonban az ellátás színvonala javult, a betegek elégedettsége növekedett és csökkent a várakozási idő. Ezen egyetemi végzettségű ápolók alkalmazásának további eredményei között említette a professzor, hogy a krónikus betegellátás magasabb szakmai színvonalúvá vált és szignifikáns javulás volt tapasztalható a magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedő, valamint vérhígító kezelésben részesülő páciensek állapotában és ellenőrzésében. Legutóbbi adatokat idézve utalt arra, hogy több tanulmány bizonyítja ezen ellátási rendszer hatékonyságát az elkerülhető okból bekövetkező halálesetek csökkentésében is. A kiterjesztett hatáskörű ápolás mesterképzés bevezetésével, az ápolói hatáskörök nemzetközi trendeknek megfelelő modernizálásával a sürgősségi terület is egyetért hangsúlyozta Pető Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály vezetője, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság vezetőségi tagja. Az osztályvezető úgy vélte, hogy megfelelő egyeztetésekkel már most is jól tervezhető az új kollégák helye a sürgősségi osztályon, ami a szakmai munka gyorsabb és koordináltabb végzését eredményezheti.

     

  • BŐVÍTIK A LOMBIKBÉBI KAPACITÁST AZ ÁLLAMI KÓRHÁZAKBAN

    Medicina Fórum

    Munkatársunktól

    Kibővítik a társadalombiztosítás (tb) által finanszírozott lombikprogram-eljárások számát, valamint változni fog az ahhoz kapcsolódó gyógyszertámogatás is - jelentette be az emberi erőforrások minisztere, amelyről a Weborvos tudósított. Balog Zoltán elmondta, a változás az lesz, hogy ha egy párnál az első öt lombikeljárás valamelyike sikerrel jár, akkor a következő gyermek, gyermekek esetében is négy-négy alkalommal támogatja a beavatkozást az állam. Az erről szóló kormányrendelet szerdán jelenik meg, az előkésztő munka hónapokkal ezelőtt kezdődött.

    lombikbebi

    Balog Zoltán úgy fogalmazott, hogy a kormány tiszteletben tartja a magánéleti döntéseket, azonban segíteni kell azokon a párokon, akik gyermeket szeretnének. Ma a szülőképes korú pároknak a 20 százaléka küzd meddőséggel, amiben a kormánynak kötelessége segíteni - mondta.

    Kiemelte, a közelmúltban született egy másik kormányhatározat, amely 1,5 milliárd forinttal támogatja a Bethesda Gyermekkórházban és a Budai Irgalmasrendi Kórházban kialakítandó új nőgyógyászati és andrológiai részleg létrehozását, ahol olyan alternatív kezeléseket kínálnak, amelyek meddőségi problémákkal küzdő pároknak segítenek abban, hogy természetes úton foganjon gyermekük. Ezen kívül - folytatta Balog Zoltán - a gyermekre váró párok választhatják az örökbefogadást is, és ezen eljárásokat is egyszerűsítették a közelmúltban.

    A miniszter reményei szerint a lombikprogram kiszélesítésével két-három éven belül megduplázódhat a beavatkozások száma, és feltehetőleg lényegesen nő majd a gyermekszám is. Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy program kibővítése 2-3 milliárd forintos pluszfinanszírozást jelent. Lesz kapacitásbővítés is az állami fenntartású kórházakban, amelynek fedezete 5 milliárd forint lesz - mondta. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, a cél, hogy jobb legyen az eljárások átláthatósága és a hozzáférés, és hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, amely a lehető legtöbb párnak megadja a gyermekvállalás lehetőségét.
    Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár közölte, az államilag támogatott lombikeljárásokhoz kapcsolódó gyógyszerek tb-támogatása a jelenlegi 70 százalékról 90 százalékra nő, a magánellátóknál igénybe vett beavatkozásnál a gyógyszert felíró orvosok egységesen 55 százalékos tb-támogatással írhatnak fel gyógyszert. Kiemelte, mind az állami, mind a magánellátást nyújtó intézményeknél bevezetik az eljárásokkal kapcsolatos regisztrációt, így már nemcsak a sikeres beavatkozásokat kell lejelenteni, hanem a lombikeljárás elindulásakor is szükséges lesz a regisztráció.

    Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy Magyarország több évtizede küzd demográfiai válsággal, és a meddő pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekvállaláshoz. A lombikkezelések kibővítésével az egyik cél az, hogy a gyermekre váró párok a lehető leghamarabb jussanak az ellátáshoz, valamint az, hogy - ha akarnak - akkor több gyermeket is vállalhassanak ilyen beavatkozás útján. Megjegyezte, hogy a magyarországi öt ciklus állami támogatása nemzetközi viszonylatban is magasnak számít. Hozzátette: amennyiben mind az öt, támogatott lombikeljárás sikertelen, nincs lehetőség további beavatkozásra állami finanszírozással.

    Kérdés kapcsán Balog Zoltán miniszter elmondta, a szóban forgó kormányrendelet csak az eljárás kibővítésével foglalkozik, így nem taglalja a lombikeljárás során megtermékenyített, de be nem ültetett embriók sorsát. Cáfolta azt is, hogy a kormány változtatna a hatályos abortuszszabályokon.
    A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, mára megváltozott a világ, azonban, ha a meddőségre van orvosi lehetőség szigorú erkölcsi és jogi szabályozás mellett, akkor azt "keresztény emberként támogatni kell és támogatni tudom". Balog Zoltán abban egyetért Veres András püspökkel, hogy a megtermékenyített, de be nem ültetett embriók sorsa nagyon súlyos etikai kérdés, és a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy az "üzleti cél" ne írhassa felül a gyermekek születésének fontosságát.

  • EGYMILLIÁRD FORINT JUT ULTRAHANG KÉSZÜLÉKEK BESZERZÉSÉRE

    Medicina Fórum

    MTI

    Ultrahangkészülékek beszerzésére egymilliárd forintos keretre pályázhatnak közfinanszírozott egészségügyi intézmények – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, jó lenne, ha minden intézmény tudna élni ezzel a lehetőséggel, hiszen alapvető cél a betegellátás minőségének javítása. 

    Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár attól tájékoztatott, hogy a pályázatra közfinanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények pályázhatnak, egy intézmény több szakmacsoportra is nyújthat be pályázatot, de szolgáltatónként maximum öt gépre lehet pályázni. A nyertesek minimum 10 millió, maximum 50 millió forintot nyerhetnek el, és várhatóan 20-100 lesz a támogatott intézmények száma - ismertette. A fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy szeptember 11-től október 10-ig jelentkezhetnek az intézmények, és egyszerűsített eljárásrendű pályázatról lévén szó a beérkezés sorrendjében bírálják el a dokumentumokat.

    Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett arra, korábban úgy tűnt, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban csak 70 milliárd forintot lehet majd az egészségügyre fordítani, de mára jól látszik, hogy ez a forrás több lesz, mint 160 milliárd forint, 19 fejlesztéssel. Hozzátette: ebben a ciklusban a betegellátás fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és 2017 első félévében már 91 milliárd forintos fejlesztés indult meg.

    Schanda Tamás a sajtótájékoztatón beszámolt egy korábbi pályázat eredményéről is. Mint elmondta, a speciális higiénés eszközök, berendezések beszerzésére irányuló pályázat révén ötven egészségügyi intézménynél kezdődhet a beszerzés 7 milliárd forintos keretösszeggel. Ezen a pályázaton átlagosan 138 millió forintot nyertek el az intézmények, volt, amelyik 20,5 milliót, de olyan is, amely 200 millió forintot kapott.

    A közfinanszírozott alapellátásban dolgozó fogorvosok szerdán zárult tiltakozó akciójával kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán kérdésre válaszolva azt mondta, folyamatosan tárgyalnak az orvosokat képviselő kamarával, hiszen "mindkét félnek van tennivalója az ügyben". Hozzátette: a kamara is konstruktív volt a tekintetben, hogy érdemes lenne felülvizsgálni, az ellátásban milyen eljárásrendek legyenek, mit kell nyújtania a fogorvosnak és azt hogyan lehet kontrolláltan finanszírozni.

    A hét elején tiltakozó akcióba lépett a 2800 közfinanszírozott fogorvosi praxisból 700, amelyben azt vállalták az orvosok, hogy három napon át csak a sürgős beavatkozásokat végzik el a tb-támogatott rendeléseken. A fogorvosok ezzel a demonstrációval tiltakoznak az ellen, hogy évek óta sokkal kevesebb pénzt kapnak a betegellátásra, mint amennyiből praxisaik még működtethetők. Az ő ellátmányuk töredéke annak, mint amennyit az alapellátás másik nagy csoportjára, a háziorvosokra fordít az állam. Az egészségügyért felelős államtitkár hozzátette, értékelte a fogorvosok akciójának lebonyolítását is, ebből is látszik, hogy ez egy figyelemfelhívás, és nem a "perem átszakításáról" van szó, ezért folytatják a tárgyalást a kamarával.

  • Elkészült a Magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése

    Medicina Fórum / MTI

    Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közzétette a Magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelési jelentése 2013-15 című dokumentumot a honlapján. A Magyarországon most először elkészült átfogó jelentés 76 indikátort használ a 2013-15 közötti időszak elemzésére, és fogalmaz meg megállapításokat az ellátórendszerről, annak hozzáférhetőségéről, finanszírozásáról, a lakosság egészségi állapotáról és életkilátásairól.

    jel

     

    Ónodi-Szűcs Zoltán úgy ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, "semmilyen olyan gond, probléma, feszültség nincs ma Magyarországon, amely az elmúlt hét évben jött volna létre" az egészségügyben, a problémák évtizedek óta fennállnak. Azon lehet vitatkozni, hogy ezek megoldásában milyen sebességgel haladt a kormány - tette hozzá. Az államtitkár elmondta, a 2013-2015-ös éveket vesz górcső alá, és az adatok igazán akkor lesznek összehasonlíthatóak, ha minden évben elkészül ez a jelentés.

    Az államtitkár szerint az anyag azért készült, mert a kormány prioritásként nem az ellátórendszer érdekeit szeretné képviselni, hanem a betegekét. Mint mondta, a magyar lakosság egészségi állapotáról és az egészségügyi ellátórendszerről készült 1200 oldalas jelentés azért készült, hogy javítani tudjanak a mostani állapotokon."Olyan egészségügyi rendszer sehol nincs, amellyel mindenki elégedett" – tette hozzá. Ahhoz, hogy látni lehessen a beavatkozási pontokat, pontos, mérhető, nemzetközi standardok által mért adatokra van szükség.

    Ónodi-Szűcs Zoltán megismételte, hogy csupán többletpénzzel nem fog változni az egészségügyi ellátás, ugyanakkor utalt arra, hogy az egészségügyi kormányzat sok kritikát kapott az elmúlt évben, azonban az ellátórendszer jobbá tételére irányuló konkrét szakmai javaslatot keveset.

    Részlet az eGov Hírlevélből:

    „Az első alkalommal készült, 2013-2015-ről szóló jelentés a szakpolitikai döntéseket is megalapozhatja.

    Bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat, továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az ellátórendszer működésében mind a hozzáférés, mind a minőség, mind pedig a hatékonyság területén találhatók olyan problémák, amelyek megoldásával a fenti eredmények számottevő mértékben javíthatók – fogalmaz óvatos általánossággal a napokban publikált, a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékeléséről szóló, a 2013-2015 közötti időszakot átfogó jelentés.

    Bár a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó egészségügyi teljesítményértékelés számos országban bevett gyakorlat, nálunk ez az első ilyen jellegű dokumentum. A teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és ez a jogszabály határozta meg a folyamat alapvető kereteit is. A jelentés 75 kvantitatív mutató felhasználásával ad rendszerszintű diagnózist a magyar egészségügyről. A munkában nyolc intézmény több mint hatvan munkatársa vett részt az ÁEEK (mint a teljesítményértékelésért felelős szerv) koordinálásával és a WHO szakmai támogatásával.

    A teljesítményértékelési jelentés az egészségügyi rendszerek WHO által kidolgozott modelljének megfelelően az alábbi hét kérdéskörre kereste a választ:
    1. Milyen a lakosság egészségi állapota, illetve milyenek a mortalitási mutatói?
    2. Milyen anyagi megterhelést okoz a magyar háztartásoknak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés?
    3. Az igénybe vett ellátások milyen mértékben felelnek meg az állampolgárok elvárásainak?
    4. Milyen az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés?
    5. Milyen az egészségügyi szolgáltatások minősége?
    6. Milyen hatékonyan használja fel az egészségügyi ellátórendszer a rendelkezésére álló forrásokat, és hosszú távon mennyire fenntartható az egészségügyi rendszer finanszírozása?
    7. Milyen tágabb környezetben működik, milyen környezeti, társadalmi, egészség- magatartásbeli feltételekkel szembesül az egészségügyi ellátórendszer? Milyen igazságosan működik az adott társadalmi-gazdasági feltételek mellett?

    A jelentést kiegészíti két, a szaktárca vezetője által kijelölt fókuszterület: a szívinfarktus- és a tbc-ellátás részletes vizsgálata.

    A jelentés újdonságai közé tartozik, hogy az egészségügyi rendszerben keletkező nagy mennyiségű statisztikai adat egységes szemléletben történő feldolgozása. A közölt adatok és feltárt problémák további elemzések, program- és intézményértékelések és egyéb szakpolitikai munkák kiindulópontjai lehetnek.

    Az idén először publikált jelentés felelős kiadója dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, míg munkacsoport-vezetője dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.

  • Húsz új mentőautó állt szolgálatba

    onodiHúsz új mentőautó állt szolgálatba

    Húsz új mentőautó áll szolgálatba az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) többségük a közép-magyarországi régió betegeit látja majd el. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a mentőautók bemutatásán azt mondta, a kormány kiemelten kezeli a mentés helyzetét, ennek köszönhető az is, hogy a mentők jövedelme 26 hónap alatt, négy lépcsőben összesen 67 százalékkal fog emelkedik.
    Az államtitkár kitért arra, hogy az új mentőautók kialakításánál figyelembe vették a mentők és a betegek észrevételeit.

    Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett arra is, hogy harminc új mentőállomás épült az országban, 97-et pedig felújítottak. Ezen kívül 600 millió forintból megkezdik az új munkaruhák beszerzését is.
    Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója világszínvonalúnak minősítve az autókat arról beszélt, hogy minden igényt kielégítő mentőautókat vásároltak, és a gyártó mindenkor figyelembe veszi a gépkocsikkal szemben felmerülő igényeket, így azok komfortosak, és megfelelnek a betegbiztonság követelményének is. A főigazgató úgy fogalmazott, hogy a 193 új mentőautó folyamatos beszerzése is azt példázza, hogy "a komoly kormányzati akarat van arra, hogy az OMSZ egy jobb mentőszolgálat legyen". Csató Gábor kitért arra, hogy egy hasonló kialakítású mentőautóval ért el 2. helyezést az OMSZ budaörsi csapata egy nemzetközi világversenyen.
    Győrfi Pál, a szervezet szóvivője az MTI-nek elmondta, ebben az évben folyamatos a 193 új mentőautó beszerzése, a most bemutatott 20 autót az elmúlt napokban fogalomba is helyezték. Mostantól hetente - a gyártókapacitás függvényében - öt-hat új autó érkezik és áll munkába Magyarországon. A szóvivő megemlítette, június 24-én rendezik meg az első országos mentőnapot a Városligetben, ahol mentőbemutatóval és egyéb programokkal várják az érdeklődőket.

  • Jobb, átláthatóbb, biztonságosabb

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Felelős szerkesztő

    Medicina Fórum

    Az egészségügyért felelős államtitkárral készült interjúval indítjuk el a Medicina Fórum egészségügyi rovatát. Ónodi-Szűcs Zoltánnal a hivatalba lépésekor eltervezett programjáról, az elvégzett és elmaradt feladatokról beszélgettünk. A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt.Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

     

    Jobb, átláthatóbb, biztonságosabb

    Az elégedetlenség abból származik az egészségügyben, hogy nem ott, nem azt a gyógyítást végzik, és nem azzal, amivel kellene – állítja Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, aki az idei év egyik legnagyobb feladatának a betegelőjegyzés beindulását tartja kórházakban és a szakrendelőkben.

    Csaknem pontosan egy évvel ezelőtt beszélgettünk. Akkor azzal a mondattal kezdtem az interjút: nagy bátorság lehetett elvállalni az egészségügyi ágazat irányítását. Az Ön válasza pedig az volt: sok éves tapasztalata, hogy ha sikerült feltárni a tényeket és arra építeni az érvrendszert, sikerül megoldani a problémákat is. Most is bevált a recept?

    Sosem építünk légvárakat. Mindig tényadatra alapozzuk érvrendszereinket és megpróbáljuk meggyőzni a vitapartnereket. A bértárgyalásoknál például a Visegrádi négyek országainak bérhelyzetéből indultunk ki, mutattuk be a jövedelmi viszonyaikat, nem pedig Nagy-Britanniából. Sokat segít, ha meg tudjuk mutatni, hogyan működik az egészségügy. Ha valaki nem tudja, hogyan működik egy autó, nehezen tudja megjavítani. Az egészségügy összetett rendszer, vannak sajátos szabályai, igényei, ha ezeket nem vesszük figyelembe, bármit csinálunk vele, csak rontunk rajta.

    Jó partnernek bizonyul a Nemzetgazdasági Minisztérium? Hiszen náluk van a kassza kulcsa.

    Az NGM nagyon jól viszonyul az ágazathoz, de ezt mondhatom a Miniszterelnökségről is, hiszen a kiemelt kormányüléseken többször is támogatták előterjesztésünket. Úgy tapasztalom, ha nyílt lapokkal játszunk, és tényekre alapozzuk az érveléseinket, szövetségeseket szerezhetünk a többi tárcánál is.

    Ezek szerint nem bánta meg, hogy elvállalta az ágazat irányítását?

    Abszolút nem. Ez egy valódi és jó kihívás, ahol persze az ember kap hideget-meleget. Soha senki nem vitatta, azokat a célokat, amelyeket el szeretnénk érni, legfeljebb az a kérdés: lehet-e olyan sebességgel változtatni, amellyel én szeretnék.

    És lehet?

    Bizonyos dolgokban igen, más ügyekben lassítani szükséges.

    Tekintsünk vissza a másfél évvel ezelőtti beiktatására, amikor ötpontos programot hirdetett meg, köztük az egészségügyi és szociális ágazat kettéválasztását, az alapellátás megerősítését, a gyógyítási minimumfeltétek rendbetételét, a fővárosi egészségügyi ellátás körülményeinek javítását, a kancellária rendszer felállítását. Miben és mennyire sikerült előrehaladnia és mit szeretne megoldani a következő egy évben? 

    Kezdjük a kancellária rendszerrel, ami egy munkacím volt, de valójában egyfajta területi ellátásszervezésre épülő új betegellátási rendszer. Ez az elképzelésem 2018 áprilisáig lekerült a napirendről, addig a végrehajtása nem kezdődhet el.

    Jövő áprilisban már országgyűlési választás lesz és az is elképzelhető, hogy egy új kormány új emberei veszik át az egészségügy irányítását. 

    Egy másik kormány másik ágazatirányítójának is látnia kellene, hogy ha nincs ellátásszervezés, nem lesz érdemi változás az ágazatban. Ma ugyanis nem működik érdemi ellátásszervezés, hiszen a döntések jórészt az intézmények érdekében történnek. Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy ezt a GYEMSZI korábbi vezetőjének, majd GYEMSZI főigazgatóként nekem sem sikerült megoldanom. Örököltünk egy olyan helyzetet, egy merev intézményi struktúrát, amelyben rendkívül nehéz rávenni bárkit is arra, hogy főként a megváltozott lakossági igényeket szolgáljuk ki.

    Nem gondolja, hogy ez ügyben lassítania kellett volna?

    Nincs köztes lépés. Egy neves közgazdász szerint óriási az információs asszimetria a beteg, az orvos és a biztosító között. És amíg ez így van, akinek több információja van, azzal élni is fog.

     Nézzük az alapellátást, ez is fontos pontja volt az Ónodi-Szűcs Zoltán programnak.

    Fontos lépésnek tartom, hogy a háziorvosi rendelőkben végre működni fog a betegekről vezetendő törzskarton rendszer. Megegyeztünk az adattartalmában is, a jogszabály készül. Természetesen két-három év fog eltelni, mire elegendő mennyiségű adat lesz benne, hiszen nem lehet egyszerre minden pácienst behívni orvosi vizsgálatra. Nagy élmény számomra, hogy a háziorvosok közül sokan pártolják ezt a rendszert, és részt vettek az előkészítő vitában is. Ők nem csak pénzt kértek, hanem valóban akarnak változtatni a rendszeren.

    De kaptak pénzt is.

    Az elmúlt évek egyik nyertese az alapellátás, még akkor is, ha sokan ezt nem így érzik. Akik a törzskarton rendszer mellé álltak, azt is tudják, hogy önmagában a pénztől nem lesz jobb az egészségügy.

    Hány üres háziorvosi körzet van?

    A tartósan üres praxisok száma 300 körül mozog. Egy része azonban virtuálisan üres, ugyanis néhány önkormányzat nem érdekelt abban, hogy betöltse azt, jobban jár, ha helyettesítésekkel oldja meg a lakosság ellátását. Tehát kérdésére a pontos válasz az, hogy 150 a ténylegesen betöltetlen körzetek száma, ami persze változó szám. Azt azonban kijelenthetjük, hogy senki sem marad ellátás nélkül.

    Nem mindegy, hogy valaki a megszokott orvosához fordul, ha baja van, vagy helyettes doktorok látják el.

    Egészen biztosan javít majd a helyzeten, hogy az idén duplájára emeltük a háziorvosok által igényelhető praxistámogatás összegét. Lehet pályázni letelepedési támogatásra, illetve praxisvásárlásra is. Erre megvan a pénz a költségvetésben, a pályázat hamarosan megjelenik.

    Hogyan áll a szociális és egészségügyi feladatok kettéválasztása?

    Először meg kell teremtenünk a szociális szférán belül azt a minőséget, ami megfelel az egészségügyben nyújtott ellátásnak, azt követően adjuk át a feladatot a tárgyi és személyi feltételekkel együtt. Nem lesz különbség egy krónikus ágyon végzett ápolás és egy szociális szférában nyújtott emelt szintű ápolás között.

    Régóta igen súlyos gond, hogy hiányzik az ország összes egészségügyi intézményében egységesen kötelező gyógyítási minimumfeltétel rendszer. Önnek mennyiben sikerült előbbre lépni e tekintetben?

    A minimumfeltételekről jogszabály rendelkezik, azonban mi szeretnénk átdolgozni azt. A szakmai kollégium tagozatainak nem mindegyike vett részt az új feltételrendszer kidolgozásában kellő aktivitással. A szakmák kétharmadával készültünk el, és azt remélem, valamennyi orvosi szakterület nagyon hamar elkészül ezzel a valóban fontos feladattal. Ugyanis csak az új minimumfeltételek hatályba lépésével lehet szabályozni, hogy a betegeket, hol, milyen tárgyi és személyi feltételek között lehet ellátni.

    Talán nem túlzást azt állítani, hogy az elmúlt fél évben korábban talán soha nem tapasztalt átalakítások történtek az egészségügy igazgatási rendszerében, változott a háttérintézmények felügyelete, emberek százai mozogtak az egyik helyről a másikra, többen hátat fordítottak az ágazatnak, vagy elküldték őket.

    Leszögezném, hogy egyetlen fontos terület sem került más minisztériumba az EMMI-től. Minden terület továbbra is az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz, illetve a minisztériumhoz tartozik. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ került egy kvázi független, ombudsmani pozícióba január elsejével. További változás, hogy amíg korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjét a miniszterelnök nevezte ki, most – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő esetében – az emberi erőforrás miniszter a kinevező. Azt már látni, hogy a változtatásokkal egyszerűbbé váltak a döntési mechanizmusok, kevesebb helyet kell megjárni egy-egy ügynek. Az sokkal inkább kérdés, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közötti feladatmegosztás hogyan nézzen ki. Erről a Miniszterelnökséggel is egyeztetünk. Nyilván minden változástól mindenki fél, én is féltem tőle, de a rendszer működik.

    Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is helyén van? Visszaemlékszem, hogy Ön sokáig küzdött önállóságának fönnmaradásáért.

    Ez nem szándék kérdése. Amúgy pedig nem olyan dolog történt, amit még senki nem tett volna a világon. Sok országban törekvés, hogy az állam egy-egy állampolgárának összes bevételét és a rá fordított közkiadását egyben lássa. Egy szuperkincstár víziója az, hogy az emberek TAJ-száma mögött az összes pénzmozgás, a gyógyszerfelhasználás, a táppénz, a nyugdíj egy helyen legyen. Informatikai eszközökkel pedig megoldható, hogy egy adatbázishoz több szervezet is hozzáférjen. Az egyiknek a jogosultság azért fontos, hogy tudja, jár-e a táppénz a betegnek, a másiknak, hogy jogosult-e az egészségügyi ellátásra. Az OEP helyébe lépő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő csak egy szereplő ebben a szisztémában. Amúgy az OEP-től a pénzbeli ellátások kerültek a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, a gyógyító-megelőző és a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz kassza ott maradt. Az OTH hatósági jogköreinél pedig új szabályok lesznek.

    Többen vélik úgy, hogy az OTH- nak önállónak kellett volna maradnia.

    Pedig sosem volt önálló, eddig is a minisztérium háttérintézményeként működött. Korábban sem a parlamentnek, hanem az egészségügyért felelős miniszternek volt felelős a szervezet, a változás most annyi, hogy nem a minisztériumon kívül, hanem azon belül működik.

    Ha ugyanazokat a feladatokat, ugyanazokkal a hatóságokkal kell ellátni, miért kellett ezt a hatalmas átszervezést meglépni?

    A kormány törekvése és döntése, hogy a bürokrácia költségei ne terheljék az adófizetők pénzét – ami teljesen akceptálható. Volt egy 20 százalékos költségcsökkentés, amit sokféle módon oldottak meg. Volt, ahol üres állásokat szüntettek meg, volt, ahol nyugdíjba mentek emberek és nem vettek föl senkit a helyükre.

    A megmaradt emberekkel képesek lesznek ellátni a feladatot?

    Ezt egy év múlva, a következő beszélgetésünkben kellene megkérdeznie.

    Államtitkári programjának fontos eleme volt a budapesti egészségügyi modell, hogy a fővárosban élők ellátása fölzárkózzon a megyékben élők ellátásának színvonalára. Ugyanis az elmúlt európai uniós ciklus a vidéket preferálta.

    A főváros egészségügyének fejlesztésére első körben szükséges több mint 50 milliárd forint megvan, azt remélem, hogy az első pozitív változásokat az év végén már fogják érezni a budapestiek. A dél-budai zöldmezős beruházással készülő, mintegy 1000 ágyas centrumot ott kell fölépíteni, ahol a legjobban megközelíthető a betegek számára. A kormány döntése értelmében a dél-budai "szuperkórház" a Dobogó nevű területen valósul meg, autópálya-lehajtókat is terveznek hozzá. A főváros azon részén élők mellett ennek az intézménynek kell ellátnia a Dunántúl északi részének lakosságát a legmagasabb szinten.

    További centrumokat is kialakítunk. Észak–Pesten ez a Honvédkórház lesz, melyet egy új szárnnyal bővítenek majd. Dél-Pesten az Egyesített Szent István, Szent László kórház és az Országos Kardiológiai Intézet bázisán egy új épület fölhúzásával jön létre a második centrum, amelybe - a tervek szerint - integrálnák a Péterfy Sándor utcai kórház Baleseti Intézetét és a Merényi Kórház traumatológiáját. Az Egészséges Budapest Programról egyébként márciusban dönt a kormány.

    A megújult kórházak és rendelők, az új diagnosztikai géppark nagyon fontos előrelépés. Ám a működtetéshez nincs elegendő pénz. Pedig jól teljesít a gazdaság, lenne miből pótolni az ágazatból hiányzó forrásokat is.

    Ezek a kritikák érzetekre alapozódnak. Szerencsés lenne e helyett megnézni a tényleges gyógyítási költségeket. Megjegyezném, hogy amíg 2009-ben 719 milliárd forintot költöttünk gyógyító-megelőző ellátásokra, idén már 1121 milliárdot költünk. Ha nem jönnek ki idén ennyi pénzből az intézmények, hogyan jöttek ki nyolc éve a lényegesen kevesebből?

    Talán nem hagyható figyelmen kívül az új technológiákkal együtt járó költségnövekedés, az infláció.

    Mutassa meg azt a kosarat, ami azt bizonyítja, hogy az egészségügyben hatvan százalékos infláció volt. Ilyen kosár nincs. Az elégedetlenség inkább abból származik, hogy nem ott, nem azt csináljuk és nem azzal, amivel kellene. De már vannak pozitív példák: ahol megpróbálunk rendet teremteni, ott pénzt is rendelünk hozzá. Ilyen a kórházi várólisták ügye. E területen kevés pénzből, sok ütközés árán, rendet lehetett csinálni. És mára, például a szürkehályog műtétek rövidségében – Olaszország után – a második helyen állunk Európában, majd az angolok követnek bennünket.

    Mire számít a 2018-as költségvetésben?

    Szeretném, ha tovább emelkednének az ágazat forrásai. A megkezdett egészségügyi béremelés miatt az igény nagyobb lesz az ideinél. Gőzerővel működik az ösztöndíjrendszer, most ott tartunk, hogy tavaly csupán 398 orvos kért hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz, pedig ez korábban jóval 800 fölött volt. A szakdolgozóknál is láthatóan csökkent végre az elvándorlás, ami óriási eredmény.

    Mit tart 2016 legnagyobb sikereinek és mit szeretne elérni ebben az évben az egészségügyi ágazatban dolgozók munkakörülményeinek, jövedelemhelyzetének és a betegek ellátásának javítása érdekében?

    Sikernek tartom, hogy le tudtunk zárni minden TIOP-os Európai Uniós fejlesztést. Több mint 500 milliárd forintból újult meg a vidéki egészségügyi infrastruktúra. Az egyik legnagyobb siker azonban a béremelés. A kormányzati béremeléseknek köszönhetően az átlagosnál jóval nagyobb mértékben ugrott az egészségügyben dolgozók bére. Több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben és a béremelések folytatódnak.  Siker a tárgyalás a kamarákkal, a tetemes, csaknem 300 milliárd forintos többletforrás a költségvetésben, a várólisták csökkenése, az e-Health projekt elindulása. Tudtunk forrást szerezni a betegelőjegyzés fejlesztésére is, a betegbiztonságra milliárdokat fektettünk be. Sikernek érzem, hogy ősztől elindul az MSc-szintű egyetemi ápolóképzés. Adunk hozzá ösztöndíjat is, a munkaadó pedig pénzt kap a helyettesítési költségekre. Az orvoshiány kapcsán, el kell érni, hogy egyre több olyan eljárást végezhessenek el a főiskolát, vagy egyetemet végzett ápolók, amelyek korábban orvosi diplomához voltak kötve. Az ápoló azonban sosem veszi át az orvos munkáját, csak a kompetenciák meghatározásával tehermentesíti őt. Sok olyan ország van az Európai Unióban, ahol kevesebb az orvos, mint nálunk, mert jól képzett ápolók tehermentesítik őket. Ezen túl az idei év egyik legnagyobb feladatának azt tartom, hogy a kórházakban és a szakrendelőkben beinduljon a betegelőjegyzés, hiszen a beteg érzete sokat tudna javulni ettől. Az előjegyzési naplókból lehetne monitorozni, hogy hol van hiány, hol van többletkapacitás, ehhez lehetne aktualizálni az ellátást. Például Debrecenben, a Kenézy Kórház call centerében hatan dolgoznak annak érdekében, hogy a betegeknek egy héten csak egyszer vagy kétszer kelljen bemennie az egészségügyi intézménybe, és ez alatt megkapják a szükséges ellátást. Ott a beteg a megadott rendelési időpont kezdetétől számítva átlagosan 18 perc után elhagyja a rendelőt. Ezt kellene elérni mindenhol, ami főként szervezés kérdése.

    Tervei megvalósításában mennyire számít az orvosi szakma véleményére, támaszkodik-e a MOTESZ javaslataira, támogatására?

    A műhelymunkák sajnos nem olyan virágzóak manapság, mint 20 évvel ezelőtt voltak. Olyan szakmai javaslatokat szeretnék kapni, olyan vitákra lennék nyitott, amelyek jobbá, átláthatóbbá, biztonságosabbá teszik az ellátórendszer működését. Jól látszik, hogy csak pénz bevonásával nem lehet eredményeket elérni. Éppen ezért égetően szüksége van az egészségügyi területen is a kormányzatnak az olyan szakmai támogatásra, amilyet többek között a MOTESZ is nyújt.

    (Fotók: Botár Gergely)

    NÉVJEGY

     Ötvenegy éves, nős, négy gyermek édesapja.

    1991-ben védte meg diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, 2004-ben egészségügyi menedzser szakértőként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Angol felsőfokú, C típusú nyelvvizsgája van.

    1995 és 2003 között több egészségügyi cégnél és szoftverfejlesztő vállalatnál dolgozott.

    2003- 2006 között a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat vezetője.

    2006-2012 között a debreceni Kenézy Kórház főigazgatója

    2012-2014 között a GYEMSZI Észak-Alföldi régiójának területi igazgatója

    2014-2015 a GYEMSZI, majd annak utóda, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója

    2015 októberétől az EMMI egészségügyért felelős államtitkára

  • KÖZEL 2 MILLIÁRD JUT ÚJBUDA GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYÉRE

    Medicina Fórum

    MTI

     ongyermek

    Csaknem kétmilliárd forintból bővítik Újbuda gyermek egészségügyi járóbeteg-ellátását – mondta a sajtó munkatársainak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
    A XI. kerületi Szent Kristóf Szakrendelő gyermek-egészségügyi járóbeteg-szakellátását költöztetik át a szomszédos volt iskolaépületbe annak átalakítása után – mondta
    Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a sajtó munkatársainak. Utalt arra, hogy az előző uniós ciklusban több mint 500 milliárd forintból fejlesztették a vidéki egészségügyi ellátást, azonban a központi régió ellátását kormányzati forrásból kell megújítani. Ezzel összefüggésben hozzátette: a következő tíz évben több mint 700 milliárd forint jut fejlesztésre ebben a régióban.

    Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta azt is, hogy a kormány már döntött arról, első lépésként 40 milliárd forintot szán az Egészséges Budapest Programon belül a kórházi ellátás fejlesztésére, átalakítására, ebből 21,7 milliárdot technológiai fejlesztésre, 18 milliárd forintot pedig a tervezések megindítására fordítanak. A fekvőbeteg-ellátó intézményeken kívül fejlesztik a járóbeteg-szakellátást is - emelte ki az államtitkár -, erre a programra több mint 24 milliárd forint jut majd 2020-ig a központi régióban.

    Simicskó István honvédelmi miniszter, Újbuda országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy már 2010-ben elhatározták, fejlesztik a kerület gyermekszakellátását, amire nagy szükség van a budai oldalon, hiszen a Szent János Kórházban például csak 93 ágyon van gyermekellátás. Mint mondta, a XI. kerület a legnagyobb és legnépesebb a fővárosban, a gyermekszakrendelések új épületbe költözésével évente százezer gyermek ellátását tudják biztosítani, emellett lehetőség lesz egynapos sebészeti beavatkozások elvégzésére is az új épületben.

    Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fővárosi fejlesztésekért felelős miniszteri biztosa is arról beszélt, az Egészséges Budapest Program keretén belül a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kapott a járóbeteg-ellátás fejlesztése. Mint mondta, a járóbeteg-ellátás nagyban képes tehermentesíteni a drágább kórházi ellátást, így ezzel a területtel is foglalkozni kell. Dél-Buda a legdinamikusabban fejlődő városrész az agglomerációt is beleértve, és jelenleg nincs olyan kórház a térségben, amely a kerületben élő gyermekek ellátását tudná biztosítani - tette hozzá.

    Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere arról beszélt, hogy az új gyermek-egészségügyi központban tizenhét szakma kap majd helyet, és a fejlesztéssel egy időben a védőnői körzetek kialakítása is zajlik a kerületben. Az 1,9 milliárd forint összegű beruházás 2018 első negyedévében kezdődik, a befejezés várhatóan 2019-ben lesz. A műszerbeszerzést a XI. kerületi önkormányzat vállalta magára.

  • MEGBÍZÓLEVÉL A MICHALICZA-ÖSZTÖNDÍJ BIZOTTSÁG TAGJAINAK

    Medicina Fórum

    Munkatáruktól

    A kormány számára kiemelten fontos, hogy biztosítsa a magasan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező egyetemi végzettségű és specializált szakképzettségű ápolók utánpótlását. Ennek érdekében hozta létre a Michalicza-ösztöndíjat, melynek célja a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolók támogatása a mesterfokozat, illetve az okleveles ápoló szakképzettség megszerzésében.

    sztndjprgm

    z ösztöndíjprogram működtetéséhez a vonatkozó kormányrendelet értelmében egy nyolctagú Ösztöndíj Bizottság létrehozása szükséges. A Bizottságba a Magyar Rektori Konferencia, a képzésben részt vevő egyetemek – a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem -, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ápolás és Szülésznő tagozata, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is 1-1 főt delegál. A tagok felkérése és az elnök megbízatása három évre szól.
    Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Bizottság elnöki feladatainak ellátására vonatkozó megbízólevelet adott át Dr. Oláh András részére.

    Az érintett szervezetek javaslatának megfelelően megbízólevelet vehetett át a Magyar Rektori Konferencia részéről Dr. Kiss-Tóth Emőke, a Semmelweis Egyetem részéről Dr. Balogh Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem részéről Dr. Oláh András, a Debreceni Egyetem részéről Ujváriné Dr. Siket Adrienn, a Szegedi Tudományegyetem részéről Dr. Papp László, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ápolás és Szülésznő tagozata részéről Mészáros Magdolna, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara részéről Pap-Szekeres Anita, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája részéről Takács Gyula.

    A kormány a jövő évi költségvetésben 1,15 milliárd forintot biztosít a Michalicza-ösztöndíj pályázatainak fedezetére. Az ösztöndíj mértéke a képzés első félévében 640 000 forint, majd a második félévtől kezdődően félévente 320 000 és 640 000 forint közötti összeg lehet. Az ösztöndíj legfeljebb három féléven keresztül folyósítható.

  • NOVEMBERTŐL KÖTELEZŐ AZ E-RECEPT

    Medicina Fórum

    Munkatársunktól

     

    Az e-recept erősíti a betegbiztonságot, mert az "elektronikus felhőben" tárolt vényeket nem lehet elveszíteni és nem is rongálódhatnak meg - mondta Rétvári Bence Budapesten, egy XIV. kerületi gyógyszertárban tartott sajtótájékoztatón.

    ret

    Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára arról beszélt, az embereknek már természetes, hogy interneten intézik banki ügyeiket, online vásárolnak és kártyával fizetnek, valamint a közszférában is terjed az elektronikus ügyintézés, így természetes volt az elektronikus rendszer kiterjesztése az egészségügyre is.
    Kiemelte, továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a hozzátartozók váltsák ki a beteg gyógyszerét, ehhez az orvostól kapott "felírási igazolást" kell majd bemutatni a patikában.
    Az államtitkár közlése szerint 7,2 milliárd forint európai uniós forrásból jön létre az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér, amely ötös biztonsági szintű lesz, ez a banki informatikánál egy szinttel magasabb.
    Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt hangoztatta, az e-receptekkel a hibázás lehetősége majdnem a nullára csökken, mert a gyógyszerészek a betegnek felírt összes vényt látják a rendszerben, így arra is figyelmeztetni tudják a pácienst, ha két orvos egymásnak ellentmondó receptet írt fel.
    Az e-recept bevezetésével már nem kell a papír alapú vényeket öt évig őrizni a gyógyszertárakban, patikánként ugyanis hetente átlagosan öt kilogrammnyi, havonta pedig 20 kilogrammnyi recept gyűlik össze - ismertette az államtitkár.
    Szólt arról is, hogy másfél hónapja tizenhat patikában indult el a tesztidőszak, és országszerte már huszonkettő csatlakozott, amelyek eddig több ezer e-receptet váltottak be.
    Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta, augusztusig tart a tesztüzem, szeptembertől önkéntesen, novembertől pedig már kötelezően be kell kapcsolódniuk a patikáknak a rendszerbe, ez azonban várhatóan semmilyen többletköltséget nem jelent a gyógyszertáraknak. A tesztüzemben részt vevő patikákból pozitív visszajelzések érkeztek a rendszerről- tette hozzá.
    Forrás: MTI, kormany.hu

  • ÖSZTÖNDÍJPROGRAM INDUL EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMÁT TANULÓKNAK

    Medicina Fórum
    MTI

     

    Egészségügyi szakközépiskolákban tanulók részére indít ösztöndíjprogramot a kormány - közölte az egészségügyért felelős államtitkár.
    Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, az ösztöndíjprogramra 4,4 milliárd forint jut az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretéből, és a tervek szerint várhatóan 3200 tanulót tudnak belőle támogatni tanulmányaik idejére. Így az ösztöndíj havi mértéke elérheti akár a 40 ezer forintot is - tette hozzá.

    sztndj

    Az államtitkár közölte azt is, hogy az ösztöndíjprogramra - amelynek kifutása 55 hónap - azok jelentkezést várják, akik érettségi után OKJ-s egészségügyi képesítést szeretnének szerezni, vagy már ilyen képzésben vesznek részt, azonban feltétel, hogy a tanulónak tanulmányai befejezése után Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásban kell dolgoznia legalább annyi ideig, ameddig az ösztöndíjat folyósították számára.
    Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a kormány célja, hogy minél több, magasan képzett szakember dolgozzon az egészségügyben. Magyarországon a szakképzésbe kerülők száma alacsonyabb, mint az OECD-átlag, és ez igaz az egészségügy területére is - tette hozzá.
    Jelezte, a most meghirdetett ösztöndíjprogrammal is megpróbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy az egészségügyet válasszák hivatásuknak.

  • PRAXISVÁSÁRLÁSRA 2 MILLIÁRD 250 MILLIÓ FORINT

    Medicina Fórum

    Munkatársunktól

    Egymilliárd forinttal növelték a háziorvosi praxisvásárlásra és letelepedésre fordítható támogatás keretét Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, így összesen 2 milliárd 250 millió forint áll rendelkezésre erre a célra – tájékoztatott az MTI.

    prax

    Az államtitkár hozzátette: a keretösszeget azért emelték meg, hogy minden pályázó, aki megfelel a követelményeknek, megkaphassa a támogatást, és az idei évtől alapellátó fogorvosok is jelentkezhetnek a támogatásra. A jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy a pályázat elnyerése után legalább hat évig biztosítják az ellátást.
    A letelepedési pályázatok esetében az elnyerhető támogatási összegek alakulása attól függ, hogy hány éve volt az adott praxis betöltetlen. Így 12 millió forint nyerhető el az egy éve, 14 millió a két éve, 16 millió a három éve üresen álló praxisok esetében - ismertette az államtitkár.
    Így ha valaki egy öt éve betöltetlen háziorvosi praxisra jelentkezik, akkor az elnyert támogatási összeg 20 millió forint is lehet - emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán. Praxisvásárlási pályázat esetében az elnyerhető támogatási összeg maximum négymillió forint.
    A pályázatokat október 15-ig lehet beadni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK).
    Az államtitkár beszámolt arról, hogy eddig 117 pályázat érkezett, ezek közül 73-at bíráltak el nyertesnek. Praxisjog vásárlására a 54 pályázatból 35 nyert el támogatást, letelepedési támogatást a 37 pályázóból 21 kapott, míg a fogorvosi letelepedési lehetőségre 26-an pályáztak és 17-en nyertek. Eddig csaknem 626 millió forintot fizettek ki a nyertes pályázóknak.
    Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta, a kormány elkötelezett az alapellátás megerősítése mellett, és emlékeztetett arra, hogy a jövő év februárjától újra 130 ezer forinttal fog emelkedni a praxisok havi finanszírozása. Az államtitkár megemlítette, arról még folyik a konzultáció a kamarával, hogy ezt a pénzt praxisjog, kártyapénz vagy területi szorzó alapján kapják meg az orvosok.
    Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta azt is, hogy jelenleg háromszáz körüli a tartósan betöltetlen praxisok száma az országban.

  • SOK AZ ÜRES HÁZIORVOSI KÖRZET, PEDIG NŐ A PRAXISPÉNZ

    Medicina Fórum

    Munkatársunktól

    Az üres háziorvosi praxisok száma annak ellenére növekszik, hogy a kormány 30 milliárd forintnyi plusz pénzt adott a háziorvosi rendszer finanszírozására. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a Hír TV Newsroom című műsorában azt mondta: későn jött a segítség. Az elnök szerint gyorsan és határozottan kell vonzóvá tenni a háziorvosi pályát. Ezt pedig béremeléssel, és a 25 éve várt hatásköri lista elkészítésével lehet elérni. Elismerte, hogy a kormány tetemes pénzt juttatott az alapellátásnak, „ám a jövedelmük még mindezzel együtt sem éri el azt a szintet, ami a hivatalos közalkalmazotti, egészségügyi bértáblába szerint egy azonos korú és szakképesítésű orvosnak egy kórházban vagy egy szakrendelőben jár" – emlékeztetett Éger István.

    hzrvsprx

    Június 1-jén, sajtótájékoztatón jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségügyért felelős minisztere, hogy júniustól és jövő márciustól átlagosan 130-130 ezer forinttal nő a háziorvosi praxisok havi támogatása.

    Az orvosi kamarával való megállapodás értelmében november végéig megegyeznek arról, hogy milyen módon jut el a háziorvosi praxisokhoz a forrás.
    Az államtitkár szólt arról is, hogy 13,3 milliárd forint értékben lehet pályázni forrásokra az alapellátásban, és már 16 háziorvosnál működik az az alkalmazás, amellyel papír nélkül tudnak recepteket és beutalókat írni. Eddig 46 ezer receptet már így állítottak ki. Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentette: jól látszik, hogy a kormányzatnak az a törekvése, az alapellátás helyzetét ne csak forrásokkal, hanem eszközökkel és lehetőségekkel is javítsa.

    Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára ugyancsak a nyár elejei sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a kormányzatnak 2010 óta kiemelten fontos a háziorvosi praxisok megerősítése, a háziorvosi pálya minél népszerűbbé tétele az orvosok között, és már negyedik éve nő 130 ezer forinttal a háziorvosok támogatása. Több évtizedes probléma Magyarországon, amire egyik korábbi kormány nem tudott jó válaszokat adni, hogy "folyamatosan elöregedtek a háziorvosok, és egyre nehezebb volt új háziorvosokat találni" - mondta, rámutatva arra, hogy erre pályázatokkal tudott a jelenlegi kormány először választ adni, de emellett a kormány eltökélt abban is, hogy tovább növelje a háziorvosi praxisok támogatását.

    Rétvári Bence elmondta, egy praxis finanszírozása a 2010-es kormányváltáskor átlagosan évente 10,5 millió forint körül volt, mára ez 16,2 millió forintra emelkedett. Évről évre nőtt az az összeg, amelyet a háziorvosi praxisok bevételnek könyvelhetnek el, mert többlettámogatást kaptak - tette hozzá.