Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

MEDICINA FÓRUM,

  • Értékelés és ajánlás az EU források felhasználásáról

    A Magyar Tudományos Akadémián a Medicina Fórum és a MOTESZ szervezésében 2017. március 30-án megtartott Medicina Konferencián elhangzott előadások és szakmai vita alapján az alábbi értékelést tesszük, és ajánlásokat fogalmazzuk meg a 2007-2013 – 2015 időszakában megvalósult Európai Uniós fejlesztéseket illetően. A konferencián 200 regisztrált résztvevő aktív közreműködése mellett, az államigazgatás, az egészségügyi főhatóságok, az ágazat szakmai szervezetei, az egészségipar képviselői tartottak előadásokat az adott témáról.

    Megállapítások:

    • A konferencia fenti témával foglalkozó előadói elismerték, hogy az Európai Uniós és hazai források felhasználásával a közfinanszírozott egészségügyi intézményi szektorban az elmúlt költségvetési ciklusában a korábbi évtizedekhez képest soha nem látott összegű és koncentrált fejlesztések valósultak meg.
    • A 2006-2007-es időszakban tervezett és a Brüsszeli Bizottság által jóváhagyott, nagyságrendileg 1,5 Mrd EUR összegű fejlesztések 2015 végére nominális összegben teljesültek a hazai egészségügyben.
    • Az elmúlt 7+2 esztendős költségvetési fejlesztési ciklusban nominálisan összesen 550-560 Mrd forint infrastrukturális (épület, gép-műszer, IT, energetikai), népegészségügyi és humánerőforrás jellegű beruházásra és fejlesztésre került sor.
    • A fő kedvezményezett a hat vidéki ún. konvergencia régió volt. Ezen belül is kiemelten a kórházszektor, elsősorban a megyei-regionális intézmények, amelyek a kapacitásukat, a betegforgalmi és az OEP finanszírozási arányukat messze meghaladóan részesültek ezekből a fejlesztésekből.
    • Miközben az épített infrastruktúra jelentősen megújult, és az orvostechnológia esetenként (képalkotó diagnosztika) az európai élvonalat is elérte, nagyon jelentős az elmaradás a korszerű gyógyszerkészítmények és az alkalmazásukhoz szükséges diagnosztika elérhetőségében, finanszírozásában.
    • Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy még ez a fejlesztési forrás sem volt elegendő minden probléma kezelésére. Szinte egyetlen járóbeteg vagy fekvőbeteg szakellátó intézményt sem lehetett teljes mértékben megújítani, modernizálni vagy újjáépíteni, és egyes szakmák, vagy egyes eszköztípusok továbbra is elavultak maradtak, és amortizálódtak. Nagyon jelentős további fejlesztésekre, épületkorszerűsítésekre, további telephely és pavilonkiváltásokra lesz szükség a következő években.
    • A fejlesztések kapcsán egyfajta szakadék jött létre a vidék megújuló és a főváros jelentős részben leromlott állapotú egészségügyi infrastruktúrája között. Ebből következően a következő évek kiemelt kormányzati feladata a fővárost érintő egészségügyi beruházások, és ezzel együtt a kórházi szektor átstrukturálása lesz. Ezt a helyzetet a Kormány helyesen ismerte fel, és üdvözlendő az Egészséges Budapest Program, melynek keretében több százmilliárd forintnyi fejlesztés valósulna meg a vidéki kórházi infrastruktúra-fejlesztésekhez hasonlóan racionalizálási, tömbösítési célokkal.
    • Több előadó és hozzászóló is kiemelte, hogy a várakozásokkal ellentétben a létrejövő korszerű épület és magas technológiai színvonalat képviselő eszközpark nem tette olcsóbbá a kórházak működését, éppen ellenkezőleg növelte az intézmények folyó működési célú kiadásait.

    Ajánlások:

    • Minden érintett részvételével kidolgozott és működtetett nemzeti programok keretében kell biztosítani a hatékony és korszerű eljárások elérhetőségét a megelőzésben és a legsúlyosabb népbetegségben.
    • Az Európai Uniós fejlesztések fenntartása kapcsán a konferencia résztvevői egyhangúan kiemelték: középtávon az államháztartás kiemelt feladata lesz, hogy gondoskodjon a korszerű egészségügyi infrastruktúra fenntartásáról és minőségi visszapótlásáról.
    • Az egészségügyi intézményekben – tekintettel a megnövekedett működési költségeikre – folyamatos, további strukturális változásokra, a működés-racionalizálására és a költség-hatékonyság javítására van szükség.
    • Fel kell készülni arra, hogy 6-8 éven belül egyszerre fog jelentkezni a főként 2012-2015 között beépült, nagyságrendileg 150 Mrd forint értékű eszközállomány amortizálódása, és a minőségi csere iránti igénye.
    • Ebben, a már 2014-től elindult fejlesztési ciklusban kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyi infó-kommunikációs fejlesztésekre, a lakossági egészségmagatartás, egészség-kultúra pozitív irányú változására, a prevenciós szemlélet általános elterjesztésére az élet minden színterén.
    • Alapvető cél az általános iskolai egészségtan oktatás bevezetése.
    • Tovább kell folytatni az egészségügyi dolgozók jövedelmének emelését, munkafeltételeik javítását.
    • Újra kell fogalmazni az egészségügyi dolgozók (orvosok és szakdolgozók) kompetenciáit, szabályozni az egyes intézmény szinteken folytatandó gyógyító ellátásokat.

    Budapest, 2017. április 10.

    Üdvözlettel,

    Dr. Dózsa Csaba

    A konferencia elnöke

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    A Medicina Fórum programigazgatója

    Dr. Oberfrank Ferenc

    A MOTESZ ügyvezetője

  • Kevés a pénz, sok a baj

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Medicina Fórum

    Kevés a pénz, sok a baj – párbeszéd szükséges

    A szakdolgozó hiányt tartják az egészségügy egyik legnagyobb gondjának a Média Fórumnak nyilatkozó szaktekintélyek, akik úgy vélik, megújításra szorul az orvosképzés és továbbképzés, de van tennivaló az egészséges életmód elterjesztésében is.  Körinterjúnk három kérdésével arra kerestük a választ, hogy a megkérdezett szakemberek mit tartanak az 2017-es év legnagyobb gondjának az ágazatban, és hogyan látják a kiutat. Válaszadóink abc sorrendben: dr. Balogh Zoltán (B.Z.), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Bogsch Erik (B.E.), a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, dr. Éger István (É. I.), a Magyar Orvosi Kamara elnöke, dr. Hankó Zoltán (H. Z.), a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Prof. dr. Karádi István, a MOTESZ elnöke, dr. Velkey György (V.Gy.), a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke.

    Dr. Balogh Zoltán Bgsch Erik Dr. Éger István

    Dr. Hankó Zoltán Dr. Velkey György
    dr. Balogh Zoltán Bogsch Erik dr. Éger istván dr. Hankó zoltán Prof. dr. Karádi István dr. Velkey György

     

     

    - Mit tart legnagyobb gondnak 2017 tavaszán a hazai egészségügyben?

    B.Z.„Az egyre növekvő szakdolgozói létszámhiányt, ami már szinte elviselhetetlenné teszi az ágazatban dolgozók napi munkáját és további megmaradását. A fokozódó terhelés növeli a kiégést és a munkahelyek, az egészségügyi pálya elhagyását. Az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozók, köztük a körzeti ápolók, a védőnők, a fogászati asszisztensek anyagi helyzete tavaly, és az azt megelőző intézkedések ellenére nem változott jelentősen. A hiány már ezeken a szakterületeken is érződik.”

    B.E. „A legnagyobb probléma az elvándorlás, nemcsak az orvosok, hanem a szakápolók részéről is. Ezt mindenképpen meg kell állítani, mivel véleményem szerint az utolsó percben vagyunk ez ügyben. Mind a szakma, mind a laikusok érzik, hogy nincs mindenhol megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, de az átlagember talán ezt még nem érzi akkora veszélynek, mint amennyire az orvosok. A betegbiztonságot jelentősen befolyásolja az egészségügyre költött összeg nagysága. Fontos, hogy a döntéshozók Magyarországon is felismerjék az egészségügy mielőbbi fejlesztésének jelentőségét és arra a szintre helyezzék a prioritási listán, amit megérdemel. Az egészségmegőrzés sikeressége mindazonáltal az emberek hozzáállásán is múlik, tudniuk kell, mennyire fontos az egészségük védelme, az egyéni felelősség vállalás és a prevenció.”

    É. I „Nélkülözhetetlen annak belátása, hogy az egészségügy fontosabb stratégiai kérdés egy kis közép-európai ország számára, mint például a hadereje. Nem véletlen, hogy minden mást megelőzve ágazatunk a közérdeklődés legelső helyére tarthat számot. Bár az ágazati bérfelzárkóztatás végre megindult - különös tekintettel a hazai gazdaság jelen állapotára – annak jelentős felgyorsítása az elsődleges feladat.”

    H. Z. „Az egészségügyről folyó diskurzusokban ma (is) slágertéma a struktúra átalakítása, a finanszírozás elégtelensége, a modern technológiák elérhetősége és a szakemberhiány. Ugyanakkor keveset beszélünk arról, hogy az egészségügy gondjainak jelentős hányada az egészségügy szervezeti struktúráján és működésén kívüli területeken képződik. Életünknek alig van olyan területe, amely a testi és lelki egészség megőrzését segítené. Lehetne egészségesebb a táplálkozásunk és az életvitelünk, kiegyensúlyozottabb munkahelyi és családi miliőre lenne szükség és többet törődhetnénk a környezetünkkel is. A megbetegedésekre kondicionáló környezet haszna a gazdasági szereplőknél jelenik meg, a gyógyítás költségei pedig a betegekre és a társadalomra hárulnak. Ha ezen még nem is tudunk változtatni, legalább beszélni kellene róla.”

    K. I.„A mai egészségügy fekvőbeteg ellátási részének jelenlegi egyik legnagyobb gondja a nővérhiány. Mégpedig az ágymelletti, három műszakban dolgozó, szakképzett nővérek hiánya. A fő ok természetesen a jövedelem, mert ezek a nővérek igen nagy felelősség mellett, magas szakmai színvonalú munkát végeznek igen alacsony bérért. Ennek az lett a következménye, hogy sorra szűntek meg a nővérképző helyek, - elsősorban a jelentkezők hiánya miatt-, illetve a végzett nővérek sem az ágymelletti ápolói munkát választották. Azok, akik továbbléptek és főiskolai diplomát szereztek főnővéri, vagy speciális, egyéb foglalkoztatásban (diplomás oktató, egyéb szervezői feladatokat végző szakember stb.) dolgoznak. Az eddigi béremelések elégtelenek, a fejlett országokban elérhető bérek legalább 60-65 százalékát kellene biztosítani, ami egyrészt csökkentené a külföldi munkavállalást, másrészt a szakmába áramlást segítené elő. Azonnal, országszerte nagy létszámú oktatást kellene indítani és ösztöndíjjal kellene bátorítani a szakmaválasztást.

    A másik probléma az alapellátásban keresendő. Kiüresedő háziorvosi praxisok, igen idős háziorvosok, ez jellemző a jelenlegi helyzetre. Itt is egyrészről az anyagi megbecsülést kellene megfelelő szintre hozni és a háziorvosi továbbképzés rendszerét kellene megújítani úgy, hogy a gyakorlati orvoslás legfontosabb témáira kellene koncentrálni és regulárisan - például visszatérő 2-3 éves periódusokban - átfogó, összefoglaló kiadványokkal, internetes programokkal segíteni és korszerűsíteni a tudásukat.”

    V.Gy. „Egészségügyünk legnagyobb bajai a társadalmi megbecsültség hiányából adódnak. Első helyen az ápolók helyzetét említem: kevesen vannak, és embertelenül sokat dolgoznak, megalázó körülmények között. Kevés az egészségügyre fordított pénz és sok a baj a finanszírozás szerkezetével is. Orvosaink képzése és továbbképzése megújításra szorul, és vállalható életpályát kell nekik biztosítani a közellátásban. Sajnos jellemzően csapnivaló a szolgáltatási színvonal, ami a szakmai eredményesség leértékeléséhez vezet. A betegút rendszer és a szolgáltatási csomag definiálatlansága is sok probléma gyökere. Az emberek egészségtudatossága gyenge és még mindig sok a beteljesíthetetlen illúziójuk az „ingyenes, magas színvonalú, hozzáférhető” rendszerelemekkel kapcsolatban.”

    - Mit javasol, esetleg mit tehetne Ön az egészségügyi ellátás jobbítása érdekében?

    B.Z. „Kiemelten fontos, hogy legyen Nemzeti Ápolási Stratégia a hiányszakmák (például az ápolók, szakápolók) gondjainak megszüntetésére, komplex program induljon az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére. Tekintettel arra, hogy világosan láthatóak a meglévő adatokból az egyes szakterületeken, intézményekben, vagy akár területi, megyei szinten a szakdolgozók életkori adatai és ezek tendenciái, az utánpótlás kérdésében központi intézkedéseket kell tenni. Olyan keretszámokat kell kialakítani a szakképzésben, és a felsőoktatásban ápolói tanulmányokat folytató ápolóhelyekre vonatkozóan, melyekkel megfordítható a már évek óta tartó, sőt fokozódó létszámhiány. Ugyancsak fontos egy országos médiakampány indítása a jövő ápolóinak toborzására, az egészségügyi szakdolgozók megbecsüléséért, az álláshelyek betöltéséért, a szakdolgozói pálya vonzóvá tételéért, a biztonságos betegellátás megteremtéséért”.

    B.E.„Magyarország GDP arányosan az egészségügyre sajnos még mindig nem költ eleget. Véleményem szerint az egészségügyben dolgozók bérrendezése a legfontosabb, ezt követően lehet beszélni további, szintén igen fontos teendőkről, például a rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználásáról. Mi abban hiszünk, hogy lépésről lépésre lehet a legjobban fejlődni, legyen szó egy emberről, egy nagyvállalatról vagy egy országról.Amit mindenképp kiemelnék még, az a betegedukáció fontossága. Bár az orvos köteles a lehető legteljesebb körű felvilágosítást adni a betegének az állapotáról, a kezelésről, erre azonban a jelenlegi ellátórendszerben sajnos nincsen elég idő. A háziorvosoknak kevés eszközük van arra, hogy pácienseiket egészséges életmódra sarkallják, ezért szükségesek a betegedukációs programok. A prevenció és egészségmegőrzés jegyében indított Richter Egészségváros Programunk pontosan ezt a célt szolgálja, vagyis hogy felhívjuk a lakosság figyelmét az egészségtudatosság jelentőségére, a megelőzés fontosságára. Természetesen a gyógyszerár támogatásra fordítható költségvetési források összegének emelését is nagyon fontosnak tartom, hiszen egy elöregedő társadalomban egyre nagyobb mértékű a gyógyszerfelhasználás. Problémának látom, hogy az alapellátásra egyre kevesebbet fordítunk.”

    É.I.„Súlyosan téves, magukat szakértőnek kikiáltó személyek szájából rendre ismételgetett állítás az, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer finanszírozhatatlan, teljes reformra szorul. Nem vitás, hogy minden nagy rendszer működésében lehet hibákat találni, és azokat nyilván korrigálni is kell, azonban legelőször az elégtelen finanszírozás által okozott alapvető zavarokat kell megszüntetni ahhoz, hogy az ágazat működése elfogadható mederbe kerüljön. és e folyamat kiteljesedésével adódhatnak az esetleges korrekcióra szoruló ügyek.

    Az érdemi, értelmes, kiszámítható lépések elmaradása nemcsak a közbizalmat ásta alá, hanem egyúttal óhatatlanul teret nyitott olyan, nem kellően ellenőrzött ellátási formáknak, amelyek aláássák a szolidaritáson alapuló nemzeti kockázatközösség elvét, fokozva az amúgy csökkentendő esélyegyenlőtlenséget. Mindez végső soron társadalmi kettészakadáshoz vezet. Sajnos e megállapítás már nem annyira a jövő, mint egyre inkább a jelen fájdalmas realitását mutatja.”

    H. Z. „Az egyik szakmai köztestület vezetőjeként osztozom az egészségügyi ellátásért való felelősségben, bár ez elsősorban a saját szakterületemre vonatkozik. Az elmúlt években a gyógyszerészi kamarának a kormánnyal való együttműködésben sikerült a gyógyszerbiztonságot szolgáló és a korábbinál költséghatékonyabb gyógyszerellátó struktúrát kialakítani, amelyben a szakember szakmailag és egzisztenciálisan önállóvá vált, és a személyes felelősségét is helyre tudtuk állítani. Ez a struktúra alkalmas lehet arra, hogy a gyógyszerész a saját lelkiismeretének megfelelően lássa el a betegeit. A soron következő feladatunk olyan szakmai és gazdasági feltételek teremtése, amelyek elősegítik, hogy a gyógyszerész szakmai lelkiismeret szerinti tevékenysége a mindennapokban általános gyakorlat lehessen, hatékonyabban segíthesse a betegek racionális gyógyszerhasználatát is.” 

    K. I. „Ha a nővérhiány csökkentésében, az alapellátás ügyében előrelépést lehetne elérni, a következő, a fejlődést jelentősen segítő intézkedés az infrastruktúra fejlesztése volna. Egyrészről az épületek felújítása, másrészről a korszerű műszerezettség biztosítása, a vizsgálatok ésszerű időben való elérhetőségének megszervezése. Természetesen ez is műszer és vizsgáló szakember, tehát finanszírozás kérdése. Meggondolandó olyan újabb csipszadó bevezetése, amely elsősorban az alkoholos italokra vonatkozna (amelyek számos, súlyos betegség okozói között szerepelnek), és az ebből befolyó pénzösszegek teljes mértékben a fenti fejlesztéseket szolgálhatnák.”

    V.Gy. „Nincs szükség látványos nagy reformkoncepciókra, hanem következetes politikai és szakmai konszenzusra épülő szakmapolitikai apró munkát kell végezni, folyamatosan bővülő források mellett. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy pozitív társadalmi párbeszéd alakuljon ki a társadalomban és az ágazaton belül is az egészségügy kérdéseiben. Az ápolói és orvosi hivatás kiemelt megbecsülése, valamint az ezzel párhuzamos magas etikai igény megfogalmazása és elvárása a „szürke zónák” kifehérítésével együtt, a szolgáltatási színvonal célzott, szakszerű javításával vezethetnek el a valódi megújuláshoz. A megelőzés és az egészségtudatosság javítása kiemelt ágazatközi feladattá kell, hogy váljon.”

    - Milyen intézkedésekre lenne szükség, és kitől várja azok megvalósítását?

    B.Z. „További halaszthatatlan kormányzati intézkedés meghozatalára van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységet végző munkavállalók helyzetének javítása tovább gyorsuljon. A bérfelzárkóztatás megindítása során szerzett tapasztalatok birtokában lényeges változások következzenek be a fekvő- és járóbeteg ellátás mellett az alapellátásban és az otthoni szakápolásban foglalkoztatott szakdolgozók körében. Garanciális elemeket kell beépíteni a meghozandó rendelkezésekbe azért, hogy a béremeléseket a munkáltatók végre is hajtsák. Ez különösen az alapellátás területén okozott problémát. Az emelés mértékét és ütemezését tovább kell igazítani a mindenkori garantált bérminimum összegéhez annak érdekében, hogy az eddig elért eredmények ne értéktelenedjenek el. A társadalom, illetve a leendő ápolók megszólításában fontos szerep hárul a szakmai köztestületre, de ehhez kormányzati segítség és támogatás is szükséges.”

    B.E.„Az állam szerepe természetesen kulcskérdés. Jobb munkakörülményeket és magasabb fizetést kell adni a szakembereknek az egészségügyben. Úgy gondolom, az elvándorlás legfőbb oka, ezek együttes hiánya. Mi a saját lehetőségeinkhez képest, igyekszünk különböző egészségügyi intézményeket, klinikákat, egyetemeket támogatni. Évente körülbelül félmilliárd forintot fordítunk erre. Például támogatjuk a koraszüléssel foglalkozó orvosok bérkiegészítését, vagy a drága orvosi műszerek vásárlását. Az oktatást is hasonló nagyságrendben támogatjuk, hiszen kiemelten fontos a minőségi szakembergárda képzése, a megfelelő utánpótlás biztosítása. Versenyképes tanszékeket, oktatói gárdát szeretnénk látni, ezt segítik a különböző ösztöndíjprogramjaink, elsősorban a biológia és a kémia területén.”

    É. I.„A felelősség és a döntés természetesen az állam döntéshozó szervei és a parlament kezében van. A szakma, ahogy eddig, ezután is készen áll jó döntések meghozatalának előkészítésében.”

    H.Z. „Ahhoz, hogy az egészségügyben a szükséges intézkedésekről és a sorrendiségükről érdemes legyen beszélni, a válságkezelés és a problémák feltárása mellett szükség lenne a célok és elvárások tisztázására is. E nélkül ugyanis az eszközökről folytatott vita nem visz igazán előre. Azonban a szakemberek és szakpolitikusok közötti vitákban sem mindig tapasztalok a célokat és a teendőket illetően konszenzust, holott ez előfeltétele lenne annak, hogy a pártpolitikai dimenziókban megnyilatkozó közszereplők és a közpolitika irányítói legalább az alapelvekben egyetértésre jussanak. Ezzel együtt, elkerülhetetlennek tartom, hogy az egészséges életvitel társadalmi szintű feltételeinek megteremtésére irányuló szellemi és anyagi erőfeszítésekbe a társadalmi, a kulturális és a gazdasági élet valamennyi szereplőjét vonjuk be.”

    K.I. „Természetesen az intézkedéseket kormányszinten kellene elindítani, és a "fronton" dolgozó szakemberek bevonásával dönteni az előbbiekben említett, fontos lépésekről.”

    V.Gy. „Évtizedes léptékű, nagy kormányzati támogatottságot élvező, társadalmi párbeszéd mellett alakuló, folyamatos visszajelzésekkel kontrollált intézkedés sorozat lehet eredményes. Ehhez a kormányzatnak, az egészségpolitikának, valamint a szakma és a betegek képviselőinek meg kell találniuk a hangot egymással és közös irányba kell haladniuk.”

  • KONFERENCIA - EGÉSZSÉG-ESÉLYEGYENLŐSÉG-FELELŐSSÉG

    Medicina Fórum

    Munkatársunktól

    k1

    Közel kétszázhúsz vendég vett részt az őszi Medicina Fórum konferencián és a rendezvény keretében megtartott VI. Egészségügyi Miniszteri - Államtitkári Csúcstalálkozón november 24-én a Kempinski Hotel Corvinus konferenciatermében.

    k2

    A nyitóelőadást tartó Nógrádi Tóth Erzsébet emlékeztetett arra, hogy az egy évvel korábbi konferencián a WHO Európai Bizottságának igazgatója bejelentette, hogy idén szeptemberben Budapest ad otthont a szervezet kongresszusának. A budapesti tanácskozáson elfogadott célok között a WHO küldöttek a korai halálozás csökkentését, a várható élettartam növelését, az egyenlőtlenségek csökkentését, a jólét fokozását, és az egészséghez való általános jog biztosítását fogadták el. Arról is hallhattunk a nyitóelőadásban, hogy az emberek egészségi állapotát a társadalomban elfoglalt helyzet, az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők, az egészségügyi rendszer, a gazdaság állapota is befolyásolja, de nem maradhat ki az egyén felelőssége sem a saját egészsége megőrzésében.

    k3

    Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kiemelte az államadósság csökkenését és a foglalkoztatás, valamint a bérek kedvező alakulását, majd ismertette az Irinyi tervet, amely a mennyiségi növekedés helyett a minőséget célozta meg. A hét kiemelt terület egyike az egészségipar, amelynek a nemzetgazdaságban betöltött szerepe jelentős. Komoly lehetőség van a gyógyszer- és gyógynövényiparban, a biotechnológiában, és egyre nagyobb ütemben fejlődik az orvosi eszközgyártás és az egészségturizmus is. Utalt arra, hogy a Föld népességének várható élettartama két évtized alatt 6 évvel nőtt, és miközben egyre többen vagyunk, a krónikus betegségek száma is növekedett, a társadalom pedig egyre inkább elöregedik, aminek következtében az egészségügy, az egészségipar szerepe felértékelődik. Az ágazat GDP részesedése 2020-ra elérheti a 15 százalékot, amelyet adócsökkentéssel, pályázatokkal, képzésekkel, exporttámogatásokkal is segítenek.

    k4

    Mészáros János az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkára beszámolt a népegészségügyi intézkedésekről, amelynek eredményei már látszanak. A születéskor várható élettartam hosszútávon növekvő tendenciát mutat Magyarországon. A születéskor várható élettartam 2016-ban a férfiaknál 72,5, a nőknél 79,6 év. A kormány prioritásként kezeli a keringési-, a cukorbetegség-, a krónikus légzőszervi- és mozgásszervi betegségek megelőzését és a gondozást. Cél a daganatos betegségek kockázatának csökkentése, a betegség korai felismerése és kezelése. Fontos a lelki egészség fejlesztése, a mentális zavarok megelőzése, de a környezet - egészségügyi biztonság fejlesztése is. A kormány kiemelten kezeli az egészségügyi ellátórendszer megelőzési szemléletű fejlesztését. A lakosság egészségének megőrzése, illetve fejlesztése egyéni és társadalmi felelősség. Az „Egészséges Magyarország 2014–2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia 2020-ig határozza meg a népegészségügyi stratégiai célokat. Rögzíti a lakosság-közeli ellátások, integrált szolgáltatások megerősítését, ennek keretében az egészségügyi alapellátás fejlesztését, a szakmai támogatási rendszer erősítését.

    k5

    Balogh Sándor, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének (MÁOTE) elnöke visszatekintve az egyesület ötven évére úgy fogalmazott, hogy az akkor elfogadott cél ma is érvényesnek tekinthető: az általános orvoslás elsődleges, személyes és folyamatos ellátást nyújt az egyén, a család és a közösség számára. Ám ezt a célt veszélyezteti, hogy kevés az általános orvos és kedvezőtlen a háziorvosok korösszetétele. 2010-2015 között nőtt a háziorvosok átlagéletkora, egyre kevesebb a fiatal, nem ritka a 70 év feletti doktor. A tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok zöme a kis létszámú körzetekben van, például az 500 fő alatti körzetek csaknem 64 százaléka üres. Szerinte átgondolandó az életképtelen praxisok megtartása, de az is, hogy milyen eszközökkel lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára is a háziorvoslást.

    k6

    Thomas Straumits az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) svéd származású elnöke azzal kezdte előadását, hogy a magyarok várható élettartam az egyik legalacsonyabb Európában. Az elnök szerint ennek egyik meghatározó oka, hogy Magyarországon az átlagembereknek rossz az egészségértése. Ennek megváltoztatása érdekében az AIPM immár második esztendeje pályázatokat ír ki az egészségügyi szolgáltatók és a média munkatársainak, amely igen sikeres. Beszélt arról is, hogy a már megbetegedettek számára az innovatív gyógyszerek jelenthetnek gyógyulási esélyt.

     cs1

    Az alapellátás helyzetét a konferencián megtartott rendhagyó miniszteri - államtitkári kerekasztal beszélgetésen vitatták meg a résztvevők a hallgatóság aktív közreműködésével.
    Gógl Árpád korábbi egészségügyi miniszter „Merre van előre?”címmel megtartott vitaindító előadásában úgy fogalmazott, hogy érdemes lenne újragondolni az alapellátás struktúráját. Derültséget váltott ki a hallgatóság körében, amikor egy, a tengeren hányódó hajóval illusztrálta, hogy amint azon a kapitánynak nem könnyű navigálni, legalább annyira nehéz az ágazat irányítójának a helyzete is. Amúgy a mintegy másfél órás kerekasztal beszélgetésre – az egyes témákban eltérő szakmai vélemények ellenére is - jellemző volt a jó hangulat.
    Gógl Árpád úgy véli, hogy az elmúlt időszakban hozott struktúraváltás nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. Az lenne a feladat, hogy a struktúraváltás alapjain megvalósítsák a rendszer fenntartható, összehangolt működését, és kezeljék a finanszírozási és humán erőforrás feszültségeit. Utalt a vonatkozó jogszabályra, amely szerint az egészségügyi alapellátás a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében, a választása alapján igénybe vehető. Fontos a hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátás, nemtől, kortól és betegségtől függetlenül. Véleménye szerint az egyik megoldás lehetne a problémákra a kistérségi járóbeteg-ellátók beolvasztása a praxisközösségekbe és újra kellene gondolni az önkormányzatok szerepét is. A volt tárcavezető a kompetenciák újraosztását kulcskérdésnek tartotta.

    k8

    Ezt követően a csúcstalálkozó résztvevői igyekeztek megvitatni a moderátor, Nógrádi Tóth Erzsébet által felvetett témákat. A mostani, hatodik találkozó rendhagyó volt, hiszen a gyakorló orvosok képviseletében részt vett a vitában Dr. Póta György házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Dr. Szabó János háziorvos, az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozat vezetője, valamint részt vettek a járulékfizető munkáltatók képviseletében Blazsevácz Péter és Szlávik Péter, a Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottságának társelnökei.
    Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár elöljáróban leszögezte, hogy 2010. és 2016. között 900 milliárd többlet forint érkezett az egészségügybe, ám úgy tűnik, hogy a problémák megoldása nem csak a pénzen múlik.
    Az első kérdésben szinte mindenki egyetértett, nevezetesen abban, hogy a nyugdíjasokat vissza kellene hívni a munkába. Ám ez a háziorvosok emberi erőforrás problémáin keveset segít, hiszen a legtöbb alapellátó eleve a nyugdíjkort betöltve is dolgozik. Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter szerint hiba volt ezt a jogszabályt kiterjeszteni a munkaerőhiányos egészségügyre. Kökény Mihály korábbi miniszter egyenesen bűnös dolognak minősítette, hogy a 2013-as kényszernyugdíjazási rendeletet az egészségügyre is kiterjesztették. „Az pedig megalázó, hogy a rendelet hatálya alóli mentességet az orvosoknak kérvényezni kell” - mondta. Az államtitkár szerint azonban nem ez az igazi probléma, hiszen szinte mindenki automatikusan megkapja a mentességet.
    A háziorvosok megbecsülését valóban vissza kell adni, például a béremeléssel, de talán ennél is fontosabb a kompetenciák újraosztása – mondta az államtitkár. Egy felmérés szerint a fiatalok főleg azért nem választják a háziorvosi szakmát, mert nem vonzó számukra a magányos munka, tehát az egy orvos egy nővér felállás. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a fiatalabb orvosok vonakodása az alapellátástól is azt igazolja, hogy a pénz nem minden, hiszen az állam tavaly 750 millió, idén már 1,25 milliárd forint pályázati pénzt biztosított a praxis-vásárláshoz, letelepedéshez. Szerinte olyan kompetenciákat kell adni a háziorvosoknak, amelyek jelenleg csak a szakellátásban, a fekvőbeteg intézményekben érhetők el, az valószínűleg megmozgatja a fiatalabbakat is. Egyébként a betöltetlen praxisokra eddig 55 pályázat érkezett, a pályázó orvosok átlagéletkora 44 év. Hozzátette: a 300 körüli betöltetlen háziorvosi praxis közül 200-ban olyan alacsony a betegszám, hogy szinte megszűnésre vannak ítélve. A fennmaradó 100 közül pedig 55 a pályázattal betölthető. Amúgy 12-20 millió forint jár azoknak, akik az üres praxisokba jelentkeznek, az összeg nagysága attól függ, hogy milyen régóta nincs ott orvos.
    Téma volt a svájci modell kiterjesztése. Szabó János szerint a praxisközösségek megoldást jelenthetnek erre a problémára, és firtatta, hogy lesz-e pénz a modellkísérletben részt vett praxisok további működtetésére, illetve ennek a rendszernek a kiterjesztésére. Úgy véli Szabó János, hogy olyan praxisközösségek kialakítására lenne szükség, amelyekben az orvosok mellett gyógytornászok, dietetikusok, szociális gondozók is segíthetik a pácienseket. Székely Tamás korábbi miniszter szerint ugyan a pénz nem minden, de azért jó, ha van. Elismerte, hogy jelentősen nőtt az utóbbi években a praxisok finanszírozása, mostanra átlagosan eléri a havi 1,2-1,3 millió forintot. De ha lebontjuk ezt az összeget, kiderül, hogy még mindig kevés. Például ha a háziorvos 600 ezer, az asszisztense 350 ezer forintot kap havonta bérként, az adókkal és a többi járulékkal szinte az egész pénz elmegy és már a működtetésre alig marad. Tehát mégis csak további forrásokra van szükség az ágazatban - hangsúlyozta a volt tárcavezető.

    k9

    Élénk vita alakult ki a november elsejével bevezetett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT). Ez kétségtelenül gyorsítja majd a betegek adataihoz való hozzáférést a beteg által felhatalmazott orvosoknak. Így gyorsabban felállítható a diagnózis, olajozottabban mehet a beteg a szükség szerinti szakorvosokhoz. Az EESZT-be az egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak is bekapcsolódnak – mondta az államtitkár.

    k10

    Amúgy nagyjából teljes volt az összhang a jelenlévők között, hogy ez a jövő, végig kell csinálni, még akkor is, ha a bevezetés, a felkészülés, főleg a felkészítés döcögős volt. Rácz Jenő korábbi miniszter szerint sem a hibákat kell nézni: "Ha soha nem vezetjük be, soha nem is fog működni!" - mondta. Az is érdekelte a jelenlévőket, hogy lesz-e szankciója annak, ha a november 1- je óta élesben működő rendszerhez az egészségügy valamely szereplője nem csatlakozik. Az államtitkár megerősítette: jövő november 1-ig nincs szankció, akkor a tervek szerint már a magánellátóknak is be kell kapcsolódniuk az elektronikus térbe, akkortól már mindenkinek használnia kell az EESZT-t. A JVSZ társelnökei leszögezték: a munkáltatók érdeke az alapellátás megerősödése, hiszen a munkavállalóknak jó, ha a háziorvosnál kapnak végleges ellátást, így mielőbb visszatérhetnek a munkába.
    Téma volt a beszélgetés során az is, hogy a szakellátáshoz hasonlóan kiterjeszthető-e a fizetős ellátás a háziorvosoknál. Póta György határozottan tiltakozott ez ellen, etikátlannak tartaná azt. Ebben a kerekasztal résztvevők egyetértettek. Egyébként elhangzott az is, hogy több feladatot, például a jogosítványhosszabbítást most is térítés ellenében végeznek el a háziorvosok.

    MEDICINA FÓRUM KÖNYVBEMUTATÓ

    k11

    A Medicina évkönyv immár ötödik alkalommal jelenik meg, veszi számba egy kötetben a gyógyítást végző szolgáltatókat és a vállalkozási szférában tevékenykedő cégeket – kezdte a könyvbemutatót Kovács Árpád. ”Célunk hogy a kiadványban transzparenssé váljon a magyarországi egészségügyi intézmények, a gyógyítók minősítési rangsora egy adott szakterületen belül” - mondta.
    A kiadvány révén a figyelem előterébe kerül az egészségügy, ami azért fontos, mert ez az ágazat a nemzetgazdaság fejlődésében meghatározó jelentőségű, a kutatás – fejlesztés - innovációt tekintve az egészségipar a nemzetgazdaság húzóágazata. A gyógyító intézmények pedig nem csupán elköltői a közpénzeknek, hanem az emberek egészségének megőrzésével, visszaadásával fontos tényezői a GDP növekedésnek.
    Az érdeklődők elemzést találnak az állami költségvetés és az egészségbiztosítási alap költségvetésének összefüggéseiről, a kórházak gazdálkodásáról, az egészségipari vállalkozások nemzetgazdaságban betöltött szerepéről. A kötet első részében kapott helyett a 200-200 legnagyobb bevételű közfinanszírozott gyógyító intézmény, illetve egészségipari vállalat. E mellett a könyv szerkesztői szakmánkénti alcsoportokat is képeztek a gyógyítást végző szolgáltatók és az egészségipari cégek körében, ugyancsak a bevételeik és szakterületük alapján. Ezekhez a listákhoz az adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Bisnode nemzetközi cégcsoport szolgáltatta, hiteles forrásból.
    Az évkönyvben a mennyiségi rangsorolás mellett az államigazgatási szféra, az egészségügy, az egészségüggyel foglalkozó közgazdászok és szakmai szervezetek, betegszervezetek, az egészségipar jeles személyiségeinek elemző írásai is olvashatók az ágazatról. „Több mint 50 igen értékes publikációt találnak a kötetben, ami egyfajta kortörténeti dokumentum is a jövő számára” – mondta Kovács Árpád.

    k12

    Oberfrank Ferenc, a MOTESZ megválasztott elnöke, a Medicina évkönyvhöz kötődő pályázatok zsűrijének tagja elmondta: a Medicina Fórum pályázatok elbírálására felkért zsűri a szakmai és tudományos szervezetekkel együtt dolgozta ki és hirdetette meg a pályázatokat az egészségügyi szolgáltatóknak, orvosoknak és a háttériparban tevékenykedő cégeknek.
    A kérdőíveket önbevallásos alapon töltötték ki a pályázók, a válaszokat egységes pontrendszer alapján összesítette, előzsűrizte az illetékes egészségügyi szakmai testület, végül a pályázatokat elbíráló zsűri véleménye alapján alakult ki a végleges sorrend. A pályázat célja, hogy a lakosság számára is elérhető legyen egy transzparens egészségügyi információs adatbázis a kórházakról. A lakosság számára is láthatóvá kell tenni az intézmények gyógyító munkájának eredményességét, hatékonyságát, a betegek biztonságát, a korszerű, szövődménymentes kezeléseket. Az idei pályázók között megjelentek az onkológiai centrumok, ami nagyon fontos, hiszen hazánk dobogós helyen áll a világ országai között a rákos betegek számát és halálozását tekintve.

    cs3

    A DÍJAZOTTAK ÉRTÉKELÉSE

    k14

    „Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ismét pályázatot írtunk ki az egyetemi klinikai központok, országos intézetek, szakkórházak, a megyei, városi és fővárosi kórházak részére a kiváló intézeti cím elnyerésére. A kitöltött kérdőíveket öt szempont szerint értékeltük. Az emberi erőforrás helyzetet a szakorvosok, minősített orvosok, rezidensek száma alapján, valamint a különböző végzettségű szakápolók foglalkoztatottságának figyelembevételével rangsoroltuk. Lényeges szempont volt a kártérítési perek száma, illetve a klinikai vizsgálatokban való részvétel is. A szolgáltatás és infrastruktúra értékelésekor a hotelszolgáltatás, műszerellátottság, élelmezés adatai voltak a legfontosabbak. A szabályozottság tekintetében a dokumentációs és informatikai, a minőségirányítási rendszereket és a szövődményjelentéseket értékeltük. A szakmai szervezettség a diagnosztikai és terápiás eszköztárra a sürgősségi és rehabilitációs, valamint egynapos ellátások szervezettségére és a mortalitási adatokra alapozva került értékelésre. A gazdálkodást a lejárt adósságállomány, a saját bevételek, a beruházások és a szolgáltatások kiszervezettségének mértéke alapján ítéltük meg. Négy kategóriába soroltuk a pályázó kórházakat” – ismertette a bírálati szempontokat Velkey György.

    NYERTES EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK

    k15

    Kiváló egyetem
    A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ orvosai és a szakápolói között kiemelkedő a minősítettek, több szakvizsgával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Az egyetem belső szabályozottsága kiváló, minőségirányítási rendszere, informatikai dokumentációs rendszerei, a szövődmények rögzítése magas színvonalú. Diagnosztikai és terápiás arzenálja kiemelkedő, gazdálkodása egyensúlyi állapotban van, lejárt tartozása elenyésző.

    cs2

    Országos intézetek, szakkórházak (B. Braun különdíj)
    A kórházak közül kiemelkedik a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet a magasan képzett szakembergárdájával. A több szakvizsgával rendelkező és minősített orvosok, valamint magasan képzett szakasszisztensek és szakdolgozók aránya jelentős. Gazdálkodása egyensúlyban van, műszerezettsége és infrastruktúrája jelentősen fejlődött, szolgáltatásainak minősége javult.

    k17

    Kiváló megyei kórház
    A Tatabányai Szent Borbála Kórház szolgáltatási struktúrája és infrastruktúrája az egész kórházrendszerben a legjobbak között van, működése kiválóan szabályozott, minőségirányítási, betegdokumentációs és információtechnológiai rendszere igen jó. A szükséges diagnosztikai és terápiás arzenállal annak ellenére rendelkezik, hogy a kisebb méretű megyei kórházak közé sorolható.

    k18

    Kiváló városi kórház
    A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház infrastruktúrája, szolgáltatási színvonala és szabályozottsága kiemelkedik a városi kórházak közül. Szakmailag jól szervezett, a szükséges diagnosztikai és terápiás technológiával rendelkezik. A városi kórházak között az emberi erőforrás ellátottsága is jó mind orvosok, mind szakdolgozók tekintetében.

    k19

    Kiváló Onkológiai Centrum (MSD különdíj)
    Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Osztálya az ország egyik legnagyobb forgalmú onkológiai ellátó helye, orvosszakmai és tudományos központja. Kiemelkedő a szűrési tevékenysége, az onkoteamének működése, kiépített a diagnosztikus és sebészeti kapacitása. Önálló hospice osztálya van. A Swiss Gruop for Clinical Cancer Research (SAKK) egyetlen hazai vizsgálóhelye, 120 feletti klinikai fázisvizsgálatban vesz részt. Jelentős a szerepe a terápiás protokollok kialakításában, a továbbképzések szervezésében.

    Oberfrank Ferenc elmondta, hogy az idén is kiírta a zsűri a rezidensek számára is a pályázatot. A fiatal szakorvos jelöltek a pályázataikban dicséretes szakmai tudásról, a betegekkel való kapcsolatukról, a betegségek megelőzése érdekében vállalt közösségi munkáról tettek tanúbizonyságot, ami a jövő egészségügye, a minőségi betegellátás záloga.

    Kiváló rezidens (Sanofi különdíj)

    k20

    Kiváló rezidens (Sanofi különdíj)
    Dr. Grolmusz Vince Kornél a SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika rezidense, szakmai területe a klinikai genetika és az onkogenetika. Summa cum laude képesítéssel végzett a SOTE ÁOK-n. 2013-ban elnyerte a SE Kiváló Tudományos Diákköri Hallgatója címet. Idén egyetemi doktori PhD fokozatot szerzett. Részt vesz a klinika európai szintű, a ritka betegségek ellátását összefogó Orphanet hálózat felé történő adatszolgáltatásban. Nemzetközi folyóiratban megjelent eredeti közleményeinek száma 10, összesített impakt faktora 25,648.

    k21

    Kiváló rezidens (Sanofi különdíj)
    Dr. Benke Kálmán az Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szívsebészeti rezidense. Summa cum laude képesítéssel végezte el a SE ÁOK-t. Több mint 20 drog, alkohol és dohányzás prevenciós előadást tartott középiskolákban. Kétszer nyert köztársasági ösztöndíjat. PhD fokozatszerzése folyamatban van. Tudományos érdeklődése a kardiovaszkuláris hatáspontú gyógyszerek vizsgálata. A Fiatal Szívsebészek Fórumának egyik alapítója. A Magyar Orvoslabdarúgó Válogatott tagjaként világbajnoki ezüst és bronzérmes. Összesített impakt faktora 32,776, idézetek száma: 70.

    Ugyancsak dicséretes a gyógyszertárak szerepe a betegek és általában a lakosság életmódjának formálásában. Jelentős szerepük van a lakosság egészségkultúrájának emelésében, a prevenciós szemlélet általánossá tételében.

    k22

    Kiváló Gyógyszertár
    A jánoshalmai Benkő Patikában oktató helyiséget alakított ki, helyet adnak a „beteg klubok” rendezvényeinek. Rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat. A protézisre szorulókat szakszerű mintavétellel segítik. Több szakvizsgával is rendelkeznek a gyógyszerészei és szakasszisztensei. Kicsi a betegek visszahívása, a magisztrális készítményeket 2 órán belül elkészítik. Számos tájékoztató anyag áll az officinában várakozó betegek rendelkezésére.

    Az egészségiparban tevékenykedő cégek minőségi munkája nélkül nincs gyógyítás. A számukra kiírt pályázatokból kiderült, hogy a kisebb és a nagyobb árbevételből gazdálkodó egészségügyi vállalatok, gyógyszergyártók, orvostechnológiai vállalkozások, közvetlenül a gyógyításban is részt vevő szolgáltatók a főtevékenységük mellett társadalmi felelősségvállalásukkal, az egészségügyi szakemberek képzésének, továbbképzésének a támogatásával, az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel együtt végzett tudományos együttműködéssel, a klinikai vizsgálatokkal, a különféle egészségmegőrző programok fölkarolásával létfontosságú szerepet töltenek be hazánkban.

    k23

    Kiváló Gyógyszergyár
    A multinacionális Richter Gedeon Nyrt. ezer fős kutató-fejlesztő bázisával több mint 200 féle originális, generikus és licenckészítményt gyárt. Portfóliója szinte valamennyi terápiás területet átfogja, különösen a nőgyógyászati, a szív- és érrendszeri, a központi idegrendszerre ható termékek fejlesztésére és gyártására fókuszál. Több mint 40 országban 5 gyártóhellyel, 29 képviseleti irodával, 38 kereskedelmi leány- és nagykereskedelmi vállalattal van jelen. Jelentős a társadalmi felelősségvállalása, a lakosság egészséges életmódját segítő programokat működtet.

    k24

    Kiváló Orvostechnológiai Szolgáltató
    A B. Braun multinacionális családi vállalkozás 61 országban több mint 50 ezer munkatársat foglalkoztat. A hazánkban 25 évvel ezelőtt alapított társaság a dialízis szolgáltatás mellett gyártási és fejlesztési tevékenységet is folytat, az évi átlagos foglalkoztatottak száma 1767 fő. A Gyöngyösön fölépített gyáregységében több mint 900 munkatársa dolgozik, a térség második legnagyobb munkaadója. Fejlesztési divíziója több mint 60 mérnök munkatárssal végzi a dialízis készülékek hardver- és szoftverfejlesztését. Jelentős a társadalmi felelősségvállalása.

    k25

    Kiváló Orvostechnológiai Vállalat
    A Hartmann-RICO Hungária Kft.
    A Hartmann csoportot 1818-ban, az iparban úttörőnek számító Ludvig von Hartmann hívta életre és közel 200 éve fejleszt innovatív, formabontó megoldásokat. 30 országban rendelkeznek képviselettel és 100 országban forgalmazzák termékeiket, több mint 10 ezer munkatárssal. Magyarországon 1997. november 1-én alakult meg a leányvállalat. Termékeik megtalálhatók az inkontinencia és ápolás, műtéti termékkör, sebkezelés, személyes egészségügyi gondoskodás és fertőtlenítés területén.

    k26

     

  • Minden korábbinál kevesebb a csecsemőhalandóság hazánkban

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Medicina Fórum

    Minden korábbinál kevesebb a csecsemőhalandóság hazánkban

    A valaha mért legalacsonyabb, 4 ezrelék alatti szintre csökkent a  csecsemőhalandóság tavaly Magyarországon a KSH jelentése szerint. Ez a 2015-ös adatokhoz képest 7, a 2013-as eredményekhez viszonyítva pedig 25 százalékos javulást jelent.

    Elsősorban a szakemberek munkájának, a jól szervezett szakmai programoknak és az orvosi műszerpark folyamatos fejlesztésének köszönhető a siker. A javuló eredmények megőrzésének egyik alapfeltétele az egész gyermekkoron átívelő gondozás, követés biztosítása – mondta Dr. Szabó Attila, a hazai legnagyobb szülészeti, valamint kora- és újszülött intenzív ellátást biztosító Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnökhelyettese a témában tartott sajtótájékoztatón, amelyről a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság tájékoztatta a Medicina Fórum munkatársát.

    Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója  kiemelt célnak nevezte a műszerpark korszerűsítésének folytatását. Egyúttal jelezte, hogy a Semmelweis Egyetem örömmel venne részt egy kora- és újszülöttek számára szolgáló úgynevezett szervpótló centrum kiépítésében, amellyel elsősorban a koraszülöttek vesepótló terápiájára és a hagyományos módszerekkel nem lélegeztethető gyermekek kezelésére lenne lehetőség. Dr. Szabó Attila szerint a csecsemőhalálozás csökkenése jelentős részben a szakemberek felkészültségének és munkájának köszönhető. A Klinikai Központ elnökhelyettese az elsődleges célok között említette a magas színvonalú képzés megőrzését, és a folyamatos fejlődés biztosítását az orvosképzést végző egyetemeken.

    Az egészségvédelem leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszere a minél korábbi életkorban történő betegség-megelőzés – mondta Dr. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője. A Magyar Perinatológiai Társaság, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának elnöke közölte: 2013 és 2016 között több mint 5 milliárd forintot költöttek orvosi műszerekre országszerte, ennek is köszönhető, hogy 5,1 ezrelékről 3,9 ezrelékre csökkent a hazai csecsemőhalandóság. Dr. Szabó Miklós elsősorban az újszülöttek egészségével kapcsolatos adatgyűjtés fejlesztését, a család- és újszülött barát szülés és kórházi ellátás kiterjesztését, a legsúlyosabb állapotú újszülöttek és koraszülöttek jelenleginél centralizáltabb kórházi ellátásának megszervezését tartja fontosnak a további javulás érdekében.  

    Dr. Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára komoly eredménynek nevezte a 4 ezrelék alatti csecsemőhalálozást. Mint mondja, büszkeséggel tölti el a társaságot, hogy a hazai gyermekorvoslás világszínvonalú teljesítményekre képes. Hozzátette, a csecsemőhalálozás az egészségügyi ellátás színvonala mellett az adott ország általános civilizációs fejlettségére is utal. Dr. Kovács Tamás köszönetét fejezte ki valamennyi, a munkában részt vevő szakembernek, és hangsúlyozta: a javuló eredmények megtartásához további kitartó munkára van szükség, amelynek központi eleme a koraszülések számának csökkentése, a koraszülöttek életkilátásainak és életminőségének további javítása, valamint a szoptatás támogatása és az anyatejjel táplált csecsemők számának növelése.