Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Bogsch Erik,

  • ÁLLAMI KITÜNTETÉS BOGSCH ERIKNEK

    Medicina Fórum/ MTI

    bogsch

    A Magyar Érdemrend nagykeresztjének polgári tagozatával tüntették ki Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnököt, a Richter Gedeon Nyrt. elnökét. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében. Az indoklás szerint Bogsch Erik a miniszterelnök javaslatára az egyik legsikeresebb nagyvállalat élén végzett, kimagasló színvonalú munkájáért vehette át a kitüntetést. Példamutató és felelősségteljes vezetői tevékenységével a céget a térség egyik legnagyobb vállalatává emelte, a gyártás mellett pedig a kutatás-fejlesztésre, valamint a magyar egészségügy és az oktatás támogatására is nagy hangsúlyt fektetett - áll a kitüntetési határozatban.
    Fantasztikus elismerés a kitüntetés, a Magyar Érdemrend nagykeresztje-díj a Richternek, a Richter Gedeon minden dolgozójának szól, akik hozzájárultak a sikerhez, a díj elismerés azoknak is, akik elérték, hogy egy majdnem csőd szélén álló vállalatból egy magyarországi központú, rangos, multinacionális céggé vált a Richter az elmúlt években - mondta Bogsch Erik az MTI-nek a kitüntetése átvétele után.
    Bogsch Erik 25 évig volt a gyógyszeripari cég vezérigazgatója, jelenleg a Richter elnöke. A Richter teljesítményéről elmondta: Európa egyik igen jelentős gyógyszeripari cége, amelynek leányvállalatai vannak a régióban, de Nyugat-Európában, Latin-Amerikában, sőt Kínában is, nyeresége 90 százaléka külföldön keletkezik. Ezt a nyereséget a Richter Magyarországon fekteti be, hazai beruházásokat, kutatási-fejlesztési projekteket finanszíroz a profitból, ezzel is igyekszik a Richter hozzájárulni a magyar nemzetgazdaság fejlődéséhez. A Richter a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legnagyobb forgalmú, legértékesebb cégei között szerepel.
    Bogsch Erik kedvezőnek nevezte, hogy a Richter tulajdonosi szerkezetében a magyar állam több mint 25 százalékos hányadot őrzött meg, "ezért a mindenkori kormánynak köszönettel tartozunk". A jelenlegi kormányzattal kötött stratégiai együttműködésnek köszönhetően a kormányzat kiemelt figyelemmel kíséri a cég fejlődését - mutatott rá.
    Emlékeztetett: a gyógyszeripari vállalatot több mint 25 évvel ezelőtt majdnem eladták 100 millió dollárért, szerencsére az akkori vevőjelölt végül nemet mondott, ezután nevezték ki vezérigazgatóvá, és 1994-ben már tőzsdére tudták vinni a gyógyszercéget. A Richter mostani tőkepiaci értéke 4 milliárd dollár az 1994. évi tőzsde bevezetéskor számított 190 millió dollárral szemben. A gyógyszeripari cég értéke az eredeti 100 millió dolláros összegnek a 40 szeresére nőtt. Kiemelte: a vállalat ezzel párhuzamosan stabil gyógyszerellátást biztosít a magyar betegeknek.
    A Richter 2000-ben lett regionális szintű nemzetközi cég, 2010-től pedig világméretekben vált multinacionális vállalattá. Ebben az évtizedben indult be a nyugat-európai terjeszkedés, majd kínai és latin-amerikai leányvállalatokat is alapítottak.
    Kiemelte: a sikerekben része volt annak is, hogy a Richter az egyetlen független, szakmai befektető nélkül működő, magyarországi központú multinacionális vállalat. A jövő szempontjából nagyon fontos az innováció, az innováció területén belül pedig a központi idegrendszeri kutatás, a nőgyógyászati termékek valamint a biotechnológia. A Richter a világ számos országában úttörő szerepet játszik a nőgyógyászati terápiás területen, emellett fontos a kereskedelmi hálózat is - mutatott rá az elnök.
    Bogsch Erik végezetül kiemelte: a család, elsősorban a felesége nélkül nem lehetett volna sikeres vállalatvezető.

  • INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ - 2017

    Medicina Fórum
    Munkatársunktól

    er222

    A Magyar Innovációs Alapítvány Innovációs Nagydíjat adományozott a Richter Gedeon Nyrt-nek „A cariprazine (Vraylar®/Reagila®), egy új originális magyar gyógyszer a világpiacon” című pályázatáért. Az Innovációs Nagydíjat Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke adta át Bogsch Eriknek, a Richter Gedeon Nyrt. elnökének a Parlamentben.
    A Richter stratégiájában az innováció mindig is meghatározó szerepet játszott, különös tekintettel az originális gyógyszerek kutatására és fejlesztésére. A Richter 117 éves fennállása alatt, több mint 10 eredeti készítményt adott a magyar gyógyszeriparnak, jelentősen hozzájárulva ezzel a betegek gyógyulásához világszerte. Kiemelkedő innovációs tevékenysége számos alkalommal részesült elismerésben.
    A cariprazine-t méltató laudációban kiemelték: A most elismert termék innováció legfontosabb eredménye, hogy olyan originális, hazai tudományos kutató és fejlesztő szakemberek által kifejlesztett, döntően hazánkban gyártott gyógyszerről van szó, amely a világ gyógyszerpiacainak több mint 70%-án forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik. Ezzel az egyedülálló, magas szellemi hozzáadott értékű innovációval a Richter megvalósította az ideális „invented and made in Hungary” gazdaságfejlesztési koncepciót.
    „A cariprazine sikere nemcsak a Richter, hanem a magyar gyógyszeripar szempontjából is történelmi jelentőségű. Ez az első olyan az Egyesült Államokban engedélyezett gyógyszer, melyet magyarországi székhelyű gyógyszercég kutatói találtak fel, valamint a preklinikai kutatását és fejlesztését is ugyanannál a hazai gyógyszercégnél végezték. Az igen magas költségekkel járó klinikai fejlesztési fázisba pedig stratégiai partnert vontunk be, így közösen finanszírozva és közösen irányítva jutottunk el a forgalomba hozatali engedélyekig. Úgy gondolom, ez az elismerés annak a nagyszerű csapatmunkának, kivételes tudásbázisnak az eredménye, amely a Richtert megalapítása óta jellemzi.”- mondta Bogsch Erik, a Richter elnöke, a díj átvételekor.
    „A Richter 1000 fős kutató-fejlesztő bázisával Közép-Kelet-Európa legjelentősebb gyógyszerkutatási központja. Ez a díj a kiváló szakmai képességű kutatói gárdánk világszínvonalú teljesítményének elismerése is egyben, büszke vagyok arra, hogy egy ilyen eredményes kutató-fejlesztő csapat vezetője lehetek.” - mutatott rá Dr. Greiner István, a Richter kutatási igazgatója.
    A cariprazine egy olyan, szájon át szedhető, atípusos antipszichotikum, melyet a Richter kutatói fedeztek fel, majd az Allergannal (korábban Forest / Actavis) közösen fejlesztettek skizofrénia és bipoláris mánia kezelésére. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2015 szeptemberében engedélyezte a cariprazine kapszulák forgalmazását az I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás vagy kevert epizódok és a skizofrénia kezelésére felnőtt betegeknél. A termék Vraylar márkanéven 2016. március 16-án került bevezetésre az Egyesült Államok piacára. A cariprazine európai uniós forgalomba hozatali engedélyét, 2017 júliusában adta ki az Európai Bizottság a skizofrén felnőtt betegek kezelésére. Az Európában Reagila márkanévvel forgalomba kerülő termék ártámogatási tárgyalásai több országban folyamatban vannak, a készítmény bevezetése az egyes országokban idén és jövőre történik meg.
    A cariprazine klinikai fejlesztése jelenleg is zajlik további indikációkban, felnőtt betegek körében a bipoláris depresszió kezelésére, illetve, mint kiegészítő terápia major depresszióban.

  • Kevés a pénz, sok a baj

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Medicina Fórum

    Kevés a pénz, sok a baj – párbeszéd szükséges

    A szakdolgozó hiányt tartják az egészségügy egyik legnagyobb gondjának a Média Fórumnak nyilatkozó szaktekintélyek, akik úgy vélik, megújításra szorul az orvosképzés és továbbképzés, de van tennivaló az egészséges életmód elterjesztésében is.  Körinterjúnk három kérdésével arra kerestük a választ, hogy a megkérdezett szakemberek mit tartanak az 2017-es év legnagyobb gondjának az ágazatban, és hogyan látják a kiutat. Válaszadóink abc sorrendben: dr. Balogh Zoltán (B.Z.), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Bogsch Erik (B.E.), a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, dr. Éger István (É. I.), a Magyar Orvosi Kamara elnöke, dr. Hankó Zoltán (H. Z.), a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Prof. dr. Karádi István, a MOTESZ elnöke, dr. Velkey György (V.Gy.), a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke.

    Dr. Balogh Zoltán Bgsch Erik Dr. Éger István

    Dr. Hankó Zoltán Dr. Velkey György
    dr. Balogh Zoltán Bogsch Erik dr. Éger istván dr. Hankó zoltán Prof. dr. Karádi István dr. Velkey György

     

     

    - Mit tart legnagyobb gondnak 2017 tavaszán a hazai egészségügyben?

    B.Z.„Az egyre növekvő szakdolgozói létszámhiányt, ami már szinte elviselhetetlenné teszi az ágazatban dolgozók napi munkáját és további megmaradását. A fokozódó terhelés növeli a kiégést és a munkahelyek, az egészségügyi pálya elhagyását. Az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozók, köztük a körzeti ápolók, a védőnők, a fogászati asszisztensek anyagi helyzete tavaly, és az azt megelőző intézkedések ellenére nem változott jelentősen. A hiány már ezeken a szakterületeken is érződik.”

    B.E. „A legnagyobb probléma az elvándorlás, nemcsak az orvosok, hanem a szakápolók részéről is. Ezt mindenképpen meg kell állítani, mivel véleményem szerint az utolsó percben vagyunk ez ügyben. Mind a szakma, mind a laikusok érzik, hogy nincs mindenhol megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, de az átlagember talán ezt még nem érzi akkora veszélynek, mint amennyire az orvosok. A betegbiztonságot jelentősen befolyásolja az egészségügyre költött összeg nagysága. Fontos, hogy a döntéshozók Magyarországon is felismerjék az egészségügy mielőbbi fejlesztésének jelentőségét és arra a szintre helyezzék a prioritási listán, amit megérdemel. Az egészségmegőrzés sikeressége mindazonáltal az emberek hozzáállásán is múlik, tudniuk kell, mennyire fontos az egészségük védelme, az egyéni felelősség vállalás és a prevenció.”

    É. I „Nélkülözhetetlen annak belátása, hogy az egészségügy fontosabb stratégiai kérdés egy kis közép-európai ország számára, mint például a hadereje. Nem véletlen, hogy minden mást megelőzve ágazatunk a közérdeklődés legelső helyére tarthat számot. Bár az ágazati bérfelzárkóztatás végre megindult - különös tekintettel a hazai gazdaság jelen állapotára – annak jelentős felgyorsítása az elsődleges feladat.”

    H. Z. „Az egészségügyről folyó diskurzusokban ma (is) slágertéma a struktúra átalakítása, a finanszírozás elégtelensége, a modern technológiák elérhetősége és a szakemberhiány. Ugyanakkor keveset beszélünk arról, hogy az egészségügy gondjainak jelentős hányada az egészségügy szervezeti struktúráján és működésén kívüli területeken képződik. Életünknek alig van olyan területe, amely a testi és lelki egészség megőrzését segítené. Lehetne egészségesebb a táplálkozásunk és az életvitelünk, kiegyensúlyozottabb munkahelyi és családi miliőre lenne szükség és többet törődhetnénk a környezetünkkel is. A megbetegedésekre kondicionáló környezet haszna a gazdasági szereplőknél jelenik meg, a gyógyítás költségei pedig a betegekre és a társadalomra hárulnak. Ha ezen még nem is tudunk változtatni, legalább beszélni kellene róla.”

    K. I.„A mai egészségügy fekvőbeteg ellátási részének jelenlegi egyik legnagyobb gondja a nővérhiány. Mégpedig az ágymelletti, három műszakban dolgozó, szakképzett nővérek hiánya. A fő ok természetesen a jövedelem, mert ezek a nővérek igen nagy felelősség mellett, magas szakmai színvonalú munkát végeznek igen alacsony bérért. Ennek az lett a következménye, hogy sorra szűntek meg a nővérképző helyek, - elsősorban a jelentkezők hiánya miatt-, illetve a végzett nővérek sem az ágymelletti ápolói munkát választották. Azok, akik továbbléptek és főiskolai diplomát szereztek főnővéri, vagy speciális, egyéb foglalkoztatásban (diplomás oktató, egyéb szervezői feladatokat végző szakember stb.) dolgoznak. Az eddigi béremelések elégtelenek, a fejlett országokban elérhető bérek legalább 60-65 százalékát kellene biztosítani, ami egyrészt csökkentené a külföldi munkavállalást, másrészt a szakmába áramlást segítené elő. Azonnal, országszerte nagy létszámú oktatást kellene indítani és ösztöndíjjal kellene bátorítani a szakmaválasztást.

    A másik probléma az alapellátásban keresendő. Kiüresedő háziorvosi praxisok, igen idős háziorvosok, ez jellemző a jelenlegi helyzetre. Itt is egyrészről az anyagi megbecsülést kellene megfelelő szintre hozni és a háziorvosi továbbképzés rendszerét kellene megújítani úgy, hogy a gyakorlati orvoslás legfontosabb témáira kellene koncentrálni és regulárisan - például visszatérő 2-3 éves periódusokban - átfogó, összefoglaló kiadványokkal, internetes programokkal segíteni és korszerűsíteni a tudásukat.”

    V.Gy. „Egészségügyünk legnagyobb bajai a társadalmi megbecsültség hiányából adódnak. Első helyen az ápolók helyzetét említem: kevesen vannak, és embertelenül sokat dolgoznak, megalázó körülmények között. Kevés az egészségügyre fordított pénz és sok a baj a finanszírozás szerkezetével is. Orvosaink képzése és továbbképzése megújításra szorul, és vállalható életpályát kell nekik biztosítani a közellátásban. Sajnos jellemzően csapnivaló a szolgáltatási színvonal, ami a szakmai eredményesség leértékeléséhez vezet. A betegút rendszer és a szolgáltatási csomag definiálatlansága is sok probléma gyökere. Az emberek egészségtudatossága gyenge és még mindig sok a beteljesíthetetlen illúziójuk az „ingyenes, magas színvonalú, hozzáférhető” rendszerelemekkel kapcsolatban.”

    - Mit javasol, esetleg mit tehetne Ön az egészségügyi ellátás jobbítása érdekében?

    B.Z. „Kiemelten fontos, hogy legyen Nemzeti Ápolási Stratégia a hiányszakmák (például az ápolók, szakápolók) gondjainak megszüntetésére, komplex program induljon az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére. Tekintettel arra, hogy világosan láthatóak a meglévő adatokból az egyes szakterületeken, intézményekben, vagy akár területi, megyei szinten a szakdolgozók életkori adatai és ezek tendenciái, az utánpótlás kérdésében központi intézkedéseket kell tenni. Olyan keretszámokat kell kialakítani a szakképzésben, és a felsőoktatásban ápolói tanulmányokat folytató ápolóhelyekre vonatkozóan, melyekkel megfordítható a már évek óta tartó, sőt fokozódó létszámhiány. Ugyancsak fontos egy országos médiakampány indítása a jövő ápolóinak toborzására, az egészségügyi szakdolgozók megbecsüléséért, az álláshelyek betöltéséért, a szakdolgozói pálya vonzóvá tételéért, a biztonságos betegellátás megteremtéséért”.

    B.E.„Magyarország GDP arányosan az egészségügyre sajnos még mindig nem költ eleget. Véleményem szerint az egészségügyben dolgozók bérrendezése a legfontosabb, ezt követően lehet beszélni további, szintén igen fontos teendőkről, például a rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználásáról. Mi abban hiszünk, hogy lépésről lépésre lehet a legjobban fejlődni, legyen szó egy emberről, egy nagyvállalatról vagy egy országról.Amit mindenképp kiemelnék még, az a betegedukáció fontossága. Bár az orvos köteles a lehető legteljesebb körű felvilágosítást adni a betegének az állapotáról, a kezelésről, erre azonban a jelenlegi ellátórendszerben sajnos nincsen elég idő. A háziorvosoknak kevés eszközük van arra, hogy pácienseiket egészséges életmódra sarkallják, ezért szükségesek a betegedukációs programok. A prevenció és egészségmegőrzés jegyében indított Richter Egészségváros Programunk pontosan ezt a célt szolgálja, vagyis hogy felhívjuk a lakosság figyelmét az egészségtudatosság jelentőségére, a megelőzés fontosságára. Természetesen a gyógyszerár támogatásra fordítható költségvetési források összegének emelését is nagyon fontosnak tartom, hiszen egy elöregedő társadalomban egyre nagyobb mértékű a gyógyszerfelhasználás. Problémának látom, hogy az alapellátásra egyre kevesebbet fordítunk.”

    É.I.„Súlyosan téves, magukat szakértőnek kikiáltó személyek szájából rendre ismételgetett állítás az, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer finanszírozhatatlan, teljes reformra szorul. Nem vitás, hogy minden nagy rendszer működésében lehet hibákat találni, és azokat nyilván korrigálni is kell, azonban legelőször az elégtelen finanszírozás által okozott alapvető zavarokat kell megszüntetni ahhoz, hogy az ágazat működése elfogadható mederbe kerüljön. és e folyamat kiteljesedésével adódhatnak az esetleges korrekcióra szoruló ügyek.

    Az érdemi, értelmes, kiszámítható lépések elmaradása nemcsak a közbizalmat ásta alá, hanem egyúttal óhatatlanul teret nyitott olyan, nem kellően ellenőrzött ellátási formáknak, amelyek aláássák a szolidaritáson alapuló nemzeti kockázatközösség elvét, fokozva az amúgy csökkentendő esélyegyenlőtlenséget. Mindez végső soron társadalmi kettészakadáshoz vezet. Sajnos e megállapítás már nem annyira a jövő, mint egyre inkább a jelen fájdalmas realitását mutatja.”

    H. Z. „Az egyik szakmai köztestület vezetőjeként osztozom az egészségügyi ellátásért való felelősségben, bár ez elsősorban a saját szakterületemre vonatkozik. Az elmúlt években a gyógyszerészi kamarának a kormánnyal való együttműködésben sikerült a gyógyszerbiztonságot szolgáló és a korábbinál költséghatékonyabb gyógyszerellátó struktúrát kialakítani, amelyben a szakember szakmailag és egzisztenciálisan önállóvá vált, és a személyes felelősségét is helyre tudtuk állítani. Ez a struktúra alkalmas lehet arra, hogy a gyógyszerész a saját lelkiismeretének megfelelően lássa el a betegeit. A soron következő feladatunk olyan szakmai és gazdasági feltételek teremtése, amelyek elősegítik, hogy a gyógyszerész szakmai lelkiismeret szerinti tevékenysége a mindennapokban általános gyakorlat lehessen, hatékonyabban segíthesse a betegek racionális gyógyszerhasználatát is.” 

    K. I. „Ha a nővérhiány csökkentésében, az alapellátás ügyében előrelépést lehetne elérni, a következő, a fejlődést jelentősen segítő intézkedés az infrastruktúra fejlesztése volna. Egyrészről az épületek felújítása, másrészről a korszerű műszerezettség biztosítása, a vizsgálatok ésszerű időben való elérhetőségének megszervezése. Természetesen ez is műszer és vizsgáló szakember, tehát finanszírozás kérdése. Meggondolandó olyan újabb csipszadó bevezetése, amely elsősorban az alkoholos italokra vonatkozna (amelyek számos, súlyos betegség okozói között szerepelnek), és az ebből befolyó pénzösszegek teljes mértékben a fenti fejlesztéseket szolgálhatnák.”

    V.Gy. „Nincs szükség látványos nagy reformkoncepciókra, hanem következetes politikai és szakmai konszenzusra épülő szakmapolitikai apró munkát kell végezni, folyamatosan bővülő források mellett. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy pozitív társadalmi párbeszéd alakuljon ki a társadalomban és az ágazaton belül is az egészségügy kérdéseiben. Az ápolói és orvosi hivatás kiemelt megbecsülése, valamint az ezzel párhuzamos magas etikai igény megfogalmazása és elvárása a „szürke zónák” kifehérítésével együtt, a szolgáltatási színvonal célzott, szakszerű javításával vezethetnek el a valódi megújuláshoz. A megelőzés és az egészségtudatosság javítása kiemelt ágazatközi feladattá kell, hogy váljon.”

    - Milyen intézkedésekre lenne szükség, és kitől várja azok megvalósítását?

    B.Z. „További halaszthatatlan kormányzati intézkedés meghozatalára van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységet végző munkavállalók helyzetének javítása tovább gyorsuljon. A bérfelzárkóztatás megindítása során szerzett tapasztalatok birtokában lényeges változások következzenek be a fekvő- és járóbeteg ellátás mellett az alapellátásban és az otthoni szakápolásban foglalkoztatott szakdolgozók körében. Garanciális elemeket kell beépíteni a meghozandó rendelkezésekbe azért, hogy a béremeléseket a munkáltatók végre is hajtsák. Ez különösen az alapellátás területén okozott problémát. Az emelés mértékét és ütemezését tovább kell igazítani a mindenkori garantált bérminimum összegéhez annak érdekében, hogy az eddig elért eredmények ne értéktelenedjenek el. A társadalom, illetve a leendő ápolók megszólításában fontos szerep hárul a szakmai köztestületre, de ehhez kormányzati segítség és támogatás is szükséges.”

    B.E.„Az állam szerepe természetesen kulcskérdés. Jobb munkakörülményeket és magasabb fizetést kell adni a szakembereknek az egészségügyben. Úgy gondolom, az elvándorlás legfőbb oka, ezek együttes hiánya. Mi a saját lehetőségeinkhez képest, igyekszünk különböző egészségügyi intézményeket, klinikákat, egyetemeket támogatni. Évente körülbelül félmilliárd forintot fordítunk erre. Például támogatjuk a koraszüléssel foglalkozó orvosok bérkiegészítését, vagy a drága orvosi műszerek vásárlását. Az oktatást is hasonló nagyságrendben támogatjuk, hiszen kiemelten fontos a minőségi szakembergárda képzése, a megfelelő utánpótlás biztosítása. Versenyképes tanszékeket, oktatói gárdát szeretnénk látni, ezt segítik a különböző ösztöndíjprogramjaink, elsősorban a biológia és a kémia területén.”

    É. I.„A felelősség és a döntés természetesen az állam döntéshozó szervei és a parlament kezében van. A szakma, ahogy eddig, ezután is készen áll jó döntések meghozatalának előkészítésében.”

    H.Z. „Ahhoz, hogy az egészségügyben a szükséges intézkedésekről és a sorrendiségükről érdemes legyen beszélni, a válságkezelés és a problémák feltárása mellett szükség lenne a célok és elvárások tisztázására is. E nélkül ugyanis az eszközökről folytatott vita nem visz igazán előre. Azonban a szakemberek és szakpolitikusok közötti vitákban sem mindig tapasztalok a célokat és a teendőket illetően konszenzust, holott ez előfeltétele lenne annak, hogy a pártpolitikai dimenziókban megnyilatkozó közszereplők és a közpolitika irányítói legalább az alapelvekben egyetértésre jussanak. Ezzel együtt, elkerülhetetlennek tartom, hogy az egészséges életvitel társadalmi szintű feltételeinek megteremtésére irányuló szellemi és anyagi erőfeszítésekbe a társadalmi, a kulturális és a gazdasági élet valamennyi szereplőjét vonjuk be.”

    K.I. „Természetesen az intézkedéseket kormányszinten kellene elindítani, és a "fronton" dolgozó szakemberek bevonásával dönteni az előbbiekben említett, fontos lépésekről.”

    V.Gy. „Évtizedes léptékű, nagy kormányzati támogatottságot élvező, társadalmi párbeszéd mellett alakuló, folyamatos visszajelzésekkel kontrollált intézkedés sorozat lehet eredményes. Ehhez a kormányzatnak, az egészségpolitikának, valamint a szakma és a betegek képviselőinek meg kell találniuk a hangot egymással és közös irányba kell haladniuk.”

  • Minden korábbinál kevesebb a csecsemőhalandóság hazánkban

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Medicina Fórum

    Minden korábbinál kevesebb a csecsemőhalandóság hazánkban

    A valaha mért legalacsonyabb, 4 ezrelék alatti szintre csökkent a  csecsemőhalandóság tavaly Magyarországon a KSH jelentése szerint. Ez a 2015-ös adatokhoz képest 7, a 2013-as eredményekhez viszonyítva pedig 25 százalékos javulást jelent.

    Elsősorban a szakemberek munkájának, a jól szervezett szakmai programoknak és az orvosi műszerpark folyamatos fejlesztésének köszönhető a siker. A javuló eredmények megőrzésének egyik alapfeltétele az egész gyermekkoron átívelő gondozás, követés biztosítása – mondta Dr. Szabó Attila, a hazai legnagyobb szülészeti, valamint kora- és újszülött intenzív ellátást biztosító Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnökhelyettese a témában tartott sajtótájékoztatón, amelyről a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság tájékoztatta a Medicina Fórum munkatársát.

    Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója  kiemelt célnak nevezte a műszerpark korszerűsítésének folytatását. Egyúttal jelezte, hogy a Semmelweis Egyetem örömmel venne részt egy kora- és újszülöttek számára szolgáló úgynevezett szervpótló centrum kiépítésében, amellyel elsősorban a koraszülöttek vesepótló terápiájára és a hagyományos módszerekkel nem lélegeztethető gyermekek kezelésére lenne lehetőség. Dr. Szabó Attila szerint a csecsemőhalálozás csökkenése jelentős részben a szakemberek felkészültségének és munkájának köszönhető. A Klinikai Központ elnökhelyettese az elsődleges célok között említette a magas színvonalú képzés megőrzését, és a folyamatos fejlődés biztosítását az orvosképzést végző egyetemeken.

    Az egészségvédelem leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszere a minél korábbi életkorban történő betegség-megelőzés – mondta Dr. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője. A Magyar Perinatológiai Társaság, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának elnöke közölte: 2013 és 2016 között több mint 5 milliárd forintot költöttek orvosi műszerekre országszerte, ennek is köszönhető, hogy 5,1 ezrelékről 3,9 ezrelékre csökkent a hazai csecsemőhalandóság. Dr. Szabó Miklós elsősorban az újszülöttek egészségével kapcsolatos adatgyűjtés fejlesztését, a család- és újszülött barát szülés és kórházi ellátás kiterjesztését, a legsúlyosabb állapotú újszülöttek és koraszülöttek jelenleginél centralizáltabb kórházi ellátásának megszervezését tartja fontosnak a további javulás érdekében.  

    Dr. Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára komoly eredménynek nevezte a 4 ezrelék alatti csecsemőhalálozást. Mint mondja, büszkeséggel tölti el a társaságot, hogy a hazai gyermekorvoslás világszínvonalú teljesítményekre képes. Hozzátette, a csecsemőhalálozás az egészségügyi ellátás színvonala mellett az adott ország általános civilizációs fejlettségére is utal. Dr. Kovács Tamás köszönetét fejezte ki valamennyi, a munkában részt vevő szakembernek, és hangsúlyozta: a javuló eredmények megtartásához további kitartó munkára van szükség, amelynek központi eleme a koraszülések számának csökkentése, a koraszülöttek életkilátásainak és életminőségének további javítása, valamint a szoptatás támogatása és az anyatejjel táplált csecsemők számának növelése.

  • ÚJ SKIZOFRÉNIA GYÓGYSZER AZ EU-BAN

    Medicina Fórum
    Munkatársunktól

    Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CHMP) által 2017. májusban kiadott pozitív vélemény elfogadását követően született meg az Európai Unió összes tagállamára érvényes forgalomba hozatali engedély a Richter Gedeon Nyrt. Reagila®-ra (cariprazine) gyógyszerére – közölte a társaság. A Richter kutatói által felfedezett cariprazine értékesítési jogait az Egyesült Államokban és Kanadában az Allergan birtokolja. Azt követően, hogy a termék az Egyesült Államokban 2015 szeptemberében törzskönyvi engedélyt kapott, 2016 márciusában VRAYLARTM márkanéven került bevezetésre az USA piacán skizofrénia és bipoláris mánia kezelésére. 2016 augusztusában a Richter a Recordati-val kizárólagos licenc-megállapodást írt alá a cariprazine nyugat-európai régióban, valamint Algériában, Tunéziában és Törökországban történő forgalmazására.

    cari

    A skizofrénia indikációra vonatkozó európai törzskönyvezési kérelem három, pozitív eredményű, több mint 1 800 beteg bevonásával folytatott, rövid-távú, placebo- és részben aktív-kontrollált klinikai vizsgálat és egy hosszú távú klinikai vizsgálat eredményeit tartalmazza. A rövid-távú kontrollált vizsgálatok elsődleges hatásossági végpontja a skizofrénia tüneti súlyosságát mérő ún. Positive And Negative Syndrome Scale (PANSS) skálán a kiindulási állapothoz képest mért összpontszámbeli változás mértéke volt. A hosszú távú vizsgálat elsődleges hatásossági végpontja a tünetek kiújulásáig eltelt időt mérte. Pozitív eredménnyel záruló klinikai vizsgálatot folytattunk le olyan skizofrén betegek körében is, akik predomináns negatív tüneteket mutattak.

    „Az, hogy a forgalomba hozatali engedélyt megkaptuk, kollégáink kiváló munkáját dicséri. Nagy megelégedettségünkre szolgál, hogy a Reagila® (cariprazine) elérhetővé válik a betegek és kezelőorvosaik számára az Európai Unió területén is, mint egy további, a skizofrénia kezelését szolgáló terápiás lehetőség” - mondta Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. „Ez az engedély tovább erősíti az elkötelezettségünket, hogy javítsuk azon betegek életminőségét, akik ebben a súlyos mentális betegségben szenvednek” – tette hozzá a vezérigazgató.
    A skizofrénia egy krónikus, gyakran munkaképtelenséghez vezető betegség, melynek prevalenciája világszerte közel 1 százalék, jelentős terheket ró a betegekre, családjaikra és a társadalomra. A tünetek három fő kategóriába sorolhatók: pozitív tünetek (hallucinációk, téveszmék, gondolkodási és mozgászavarok), negatív tünetek (akaraterő hiánya, visszahúzódás) és kognitív tünetek (a komplex gondolkodás, koncentráció és emlékezés zavarai).
    A cariprazine szájon át szedhető, hatékony dopamine D3/D2 receptor parciális agonista, mely elsődlegesen a D3 receptorokhoz kötődik és parciális agonista hatást gyakorol a serotonin 5-HT1A receptorokon is. A Richter kutatói által felfedezett cariprazine-t az Allergan (korábban Forest / Actavis) és a Richter közösen fejlesztették skizofrénia és bipoláris mánia kezelésére, mely indikációkra vonatkozóan az FDA 2015-ben forgalombahozatali engedélyt adott ki. Az Allergan (korábban Forest / Actavis) és a Richter az Egyesült Államokban tovább folytatja a készítmény fejlesztését bipoláris depresszióban valamint major depresszió kiegészítő kezeléseként. Emellett a Mitsubishi-Tanabe Pharma Corporation (MTPC) skizofrénia indikációban fejleszti a cariprazine-t Japán és egyéb ázsiai piacok számára.