Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Prof. Dr. Gömöri Pál 1966 1972

Az MTA Orvosi Bizottságának titkára, 1970-től az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének, az Országos Belgyógyászati Intézetnek igazgatója, a MOTESZ elnöke.

Fő kutatási területe a vérkeringés és vesebetegségek kórtana és terápiája. Elsők között foglalkozott a só- és vízháztartás zavaraival. Jelentősek a magas vérnyomásra vonatkozó vizsgálatai.

Eredményes tudományszervező és tudománypolitikai tevékenységet fejtett ki.

Számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja volt. Mintegy 250 közleménye, több könyve jelent meg.


Prof. Dr. Zoltán Imre 1973 1985

1963-tól 1967-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, 1967-től 1973-ig az Egyetem rektora volt.

Számos tudományos dolgozatot, könyvrészletet, monográfiát publikált. A MOTESZ működésében 1966-tól tevékenyen részt vett, elsőként töltötte be a főtitkári posztot. Sokat tett a Kongresszusi Szervező Iroda létrejöttéért és kiemelkedő tevékenységet fejtett ki az Iroda munkájának irányítása terén.

A MOTESZ-nél eltöltött csaknem két évtizedes munkássága alatt igen jó kapcsolatot alakított ki a Szövetség tagegyesületeivel, azok vezetőségi tagjaival.


Prof. Dr. Szécsény Andor 1986 1990  

Nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az orvostudományi társaságok egységben jelenjenek meg, a Szövetség ne hulljon alkotórészeire. Munkájának köszönhetően vált a MOTESZ megfelelően szervezett, jól működő, és újabb tagegyesületekkel folyamatosan bővülő szervezetté.

Az általa megindított nemzetközi kapcsolatok történelmi jelentőségűek: kezdeményezte – Közép-Kelet-Európában elsőként – a MOTESZ felvételét a World Medical Associationba, együttműködést alakított ki a Német Szövetségi Orvoskamarával és más szervezetekkel.


Prof. Dr. Fehér János 1991 1992  

1958-ban szerzett általános orvosi szakképesítést. Szakterületei a kórbonctan-szövettan, a belgyógyászat és a gasztroenterológia. Az egyetemi oktatás mellett az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatójaként, a Belgyógyászati Szakmai Kollégium elnökeként és az Orvosszakértői Kollégium tagjaként is dolgozott.

Számos hazai és nemzetközi orvosi szervezet munkájában részt vesz, szaklapok szerkesztőbizottsági tagja.

A MOTESZ elnökeként sokat tett a Szövetség megújulásáért, a nemzetközi kapcsolatok ápolásáért; valamint jelentős tudományos és közéleti munkásságot fejtett ki.


Prof. Dr. Berentey György 1993 1994  

 1954-ben a Baross utcai Sebészeti Klinika ortopéd osztályából önálló baleseti sebészetet szervezett. 1963-tól 1972-ig hasonló szervező, korszerűsítő feladatokat végzett az Üllői úti Klinika Baleseti Sebészeti Osztályán, majd a Péterfy Sándor utcai Kórházban helyezkedett el, hogy önálló diszciplínaként fejleszthesse tovább a traumatológiát. Ez lehetővé tette, hogy 1984-ben létrehozzák hazánkban az első Traumatológiai Tanszéket.

A MOTESZ elnöki tisztjét 1993 és 1994 között látta el. Szakmai kollégiumi tagként, tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagjaként és oktatóként is működött.


Prof. Dr. Ribári Ottó 1995 1996  

 Évtizedek óta jelentős szakmai és társadalmi tevékenységet fejt ki a Magyar Fül-Orr Gégeorvosok Egyesületének munkájában. Több országban végzett műtéteket, illetve azokat külföldi szakembereknek betanította. Magyarországon elsőként végzett középfül-átültetést és cochlearis implantációt.

Az elmúlt 30 évben a MOTESZ-szel együttműködve számos nagysikerű kongresszust rendezett hazánkban. Szakmapolitikai tevékenységéért a Nemzetközi Fül-Orr-Gége Egyesület munkatársává választották. A nagyothallás elleni közép-kelet-európai küzdelem képviselője.


Prof. Dr. Sótonyi Péter 1997 1998  

 Tudományos tevékenysége elsősorban a forenzikus patológia különös tekintettel a szívizom ingerületképző és vezető rendszer elváltozásainak tárgyköréhez kapcsolódik. 1990-ben védte meg doktori értekezését. Tagja számos hazai és külföldi társaságnak, 1985-től 1990-ig a Nemzetközi Igazságügyi Orvostársaság főtitkára volt. Szerkesztőbizottsági tagként működik közre több nemzetközi szakmai folyóirat készítésében, a Német Igazságügyi Orvosok Társaságának tiszteletbeli tagja.

A MOTESZ elnöke volt két cikluson át, 1997-1998 és 2005- 2006 között.


Prof. Dr. Ihász Mihály 1999 2000  

Kiemelkedő szerepet töltött be a korszerű hazai sebészet megteremtésében, elsősorban a funkcionális szemlélet megvalósításában, a proximális szelektív vagotómia hazai kidolgozásában, a minimál invazív sebészet oktatásában és hazai elismertetésében is. Foglakozott a májsebészet és az onkológiai sebészet alapvető kérdéseivel is.

Elnöke volt a MOTESZ-nek és az MTA Doktori Tanácsának, tagja volt az OTKA Bizottságnak, az ETT-nek, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottságnak, az MTA Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottságának.


Prof. Dr. Nemes Attila 2001 2002  

1992-2003 között igazgatója volt a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Ér- és Szívsebészeti Klinikájának. Vezetésével számos hazai és nemzetközi együttműködést tart fenn a klinika, mint pl. a Mayo Klinikával a nürnbergi Érsebészeti Osztállyal és még sok más neves külföldi intézménnyel.

1997-2001 között a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke, a Magyar Sebész Társaságnak jelenleg is vezetőségi tagja. Emellett tagja számos hazai és nemzetközi társaságnak, mint pl. a Magyar Stroke Társaság, a Magyar Szívsebészeti Társaság, az International Society for Cardiovascular Surgery és a European Society for Vascular Surgery.


Prof. Dr. Romics László 2003 2004  

Belgyógyász szakorvos, az MTA rendes tagja, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Egy ideig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet belgyógyász főorvosaként, s egyben főigazgató-helyettesként tevékenykedett.

1985-től a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb főigazgatója, egyetemi tanár: Több évtizedes kimagasló iskolateremtő, oktatói, a felsőoktatásban, orvosképzésben fejtett ki értékes tevékenységéért Széchenyi-díjjal tüntették ki. Tudományos munkásságának fő témája az anyagcsere betegségek és az érelmeszesedés kutatása, a népbetegségek elleni küzdelem.



Prof. Dr. Sótonyi Péter 2005 2006  

 


Prof. Dr. Vécsei László 2007 2008  

Vécsei László 1979-ben szerzett általános orvosi diplomát Szegeden. Először a szegedi Kórélettani Intézetben, majd 1984-től 1993-ig a pécsi orvosegyetem Neurológiai Klinikáján dolgozott. 1993-tól a SZOTE (majd Szegedi Tudományegyetem) Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. Az orvostudományok kandidátusa (1986), a svédországi Lundi Egyetem doktora (1989) az MTA doktora (1992), 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2007 óta rendes tagja.

Számos társaság elnöke, bizottságok tagja, szaklap főszerkesztője, aktív gyógyító, kutató, oktató. Jelenlegi tisztségei többek között: az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) alelnöke, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya elnökhelyettese, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Klinikai Idegtudományi Bizottság elnöke, a Magyarországi Fájdalom Társaság tiszteletbeli elnöke, a Neurológiai Szakmai Kollégium elnöke, a Szakmai Kollégiumok Elnöki Testületének (KET) elnöke.


Prof. Dr. Kiss István 2009 2010  
Sok könyv, könyvfejezet, kiadvány szerzõje és társszerzõje (41 magyar, 5 angol), 829 elõadás szerzõje (magyar és külföldi kongresszusi tudományoselõadások,egyetemitantermi elõadások, fakultatív speciál-kollégiumi elõadások, szakorvos- és szakgyógyszerészjelöltek szakvizsgaelõkészítõ elõadásai, családorvosok és kórházi orvosok továbbképzõelõadásai). 1988-92 és 1992-96 között OTKA kutatás résztvevõje, 1997-1999 között, pedig OTKA kutatási témavezetõ. Társszerzõje és készítõje az „Interakciódiszk” c. számítógépes ki adványnak. A Nephrologiai Kiskönyvtár sorozat alapítója és sorozatszerkesztõje. Az elsõ magyar nyelven megjelent (2003) elméleti és klinikai nephrologia kézikönyv társ-fõszerkesztõje és írója. A Magyar Hypertonia Társaság szakmai és szervezeti irányelveinek írója és társszerkesztõje, a Magyar Nephrologiai Társaság dialíziskezelésre vonatkozó szakmai és szervezeti irányelveinek írója és fõszerkeszõje, a renalis anémia kezelés szakmai irányelveinek írója és fõszerkesztõje

Prof. Dr. Ertl Tibor 2011 2012  

Dr. Ertl Tibor, egyetemi tanár, gyermekgyógyász és neonatológus szakorvos, az MTAdoktora 2001-tõl, a Pécsi Tudományegyetem, ÁOK dé- kánhelyettese. Tagja az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Szakértõi Bizottságának. Profeszszor úr a hazai gyermekgyógyászat és neonatológia, valamint az orvosképzés és továbbképzés egyik meghatározó alakja, szervezőegyénisége. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségében folyamatosan különbözõ tisztségeket betöltve dolgozott. Elõ- ször a folyamatos továbbképzések minõsítésére létrehozott képzési és tudományos bizottságban vett részt. Ertl professzor urat 2005-ben a MOTESZ elnökségébe is beválasztották, ahol elõször elnökségi tagként, majd alelnökként dogozott, 2011-2012. években a MOTESZ elnökeként végezte munkáját. A 2011-es és különösen a 2012-es év példátlanul nehéz és küzdelmes volt, ezért kü- lön is elismerésre méltó, hogy e bonyolult és számos gonddal terhelt idõszakban is kellõ diplomáciával és humorral kezelte a problémák sokaságát, az igen jelentõs szervezeti és mûködési változásokat, és mindenkor számíthattunk segítõ együttmûködésére. Az elnöki tisztségbõl fakadó kötelezettségek teljesítése mellett a képzési és tudományos bizottság elnökeként folyamatosan részt vett a MOTESZ-hez érkezõ jogszabálytervezetek véleményezésében.


Prof. Dr. Poór Gyula 2013 2014 1999-ben egyetemi magántanárrá avatta az egyetem. 2003-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Az egyetemen az ORFI-val közös reumatológiai és fizioterápiás tanszéken oktat. 2000 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Magyarországi tevékenysége mellett külföldön is dolgozott vendégkutatóként: 1992–1993-ban az amerikai Mayo Klinika ösztöndíjas kutatója volt, ahol biostatisztikai és epidemológiai kutatásokat végzett. A klinikával az ORFI szorosabb együttműködést kötött, közös kutatásokat végeznek a mozgásszervi betegségeknél, ahol Poór a magyarországi kutatásvezető volt. 1994-ben az USA-ban volt egészségügyi menedzserképzésen. Ezenkívül Nagy-Britanniában volt tanulmányutakon (1990–1991).

1989-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1999-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Klinikai Tudományos Bizottságának, a Környezettudományi Elnöki Bizottságnak és a Környezet és Egészség Bizottságnak lett tagja, utóbbinak elnöke is. Akadémiai tevékenységén kívül az Egészségügyi Tudományos Tanács X. bizottságának elnökévé is megválasztották. A Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság tagja lett, utóbbinak alelnöke is. A Magyar Reumatológusok Egyesületének 2004 és 2012 között elnöke volt. 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Tudományos Tanácsadó Testületének tagjává választották, ennek keretében számos WHO-projekt résztvevője és kidolgozója volt, valamint előadásokat tartott WHO-rendezvényeken


Prof. Dr. Tímár József  2015    
Tímár József 1976-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán summa cum laude minősítéssel orvosi diplomát szerzett. 1980-ban patológus szakvizsgát tett. 1973 és 1999 között a SOTE I. sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben dolgozott; 1973 és 1976 között díjazott demonstrátor, 1976-1983-ig egyetemi tanársegéd, 1984-1989-ig egyetemi adjunktus. 1988-ban A sejtfelszín glycoconjugált molekuláinak tumorbiológiai szerepe című munkájával elnyerte az orvostudományok kandidátusa címet. 1990-1995-ig egyetemi docens. 1995-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, a Tumorsejt-extracelluláris mátrix kölcsönhatás szerepe a daganatok progresssziójában című dolgozatával pedig az MTA doktora (DSc) lett. 1999-2008-ig az Országos Onkológiai Intézet Tumor Progressziós Osztályának osztályvezető főorvosa. 2008-tól a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének igazgatója.