Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

mszknyilat

„Számos szervezeti, finanszírozási változás történt az elmúlt években a rendelőintézetekben, szakrendelőkben, ami a járóbeteg ellátást intézeti, menedzsmenti szinten és a szakdolgozókat egyéni szinten is érintette – állapította meg a MESZK elnöksége. Míg az orvoslásban speciális szakvizsgával dolgozik azonos rendelésen a szakorvos, addig a szakdolgozóknak több szakrendelésen kell asszisztensi feladatokat ellátniuk. Több szakrendelés kódolását, speciális ápolási és asszisztensi feladatokat kell ellátni a munkavégzésük során. Mindezek mellett az asszisztensi feladatokon túl rendszeresen végeznek a szakképesítésükön kívül eső feladatokat (előjegyzés vezetés, takarítást) is.

A béremelés két lépése az állami fenntartású, 256/2013. Kormányrendeletben meghatározott szolgáltatóknál megvalósult. Az egyéb formában működő rendelőintézetekben, szakrendelőkben alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott szakdolgozók nem teljes körűen kapták meg a béremelést, ez munkaerő elvándorlást és ellátási gondot okozott, illetve okozhat.

Megállapítható, hogy már nem motiváló az egyműszakos munkavégzés sem. A járóbeteg ellátásban a munkahelyi pótlék is elfogadhatatlanul alacsony (a pótlékalap 36%-a, azaz 7200 forint havonta).

A szakasszisztensi képzések száma – minden, az elmúlt években bevezetett kormányzati intézkedések ellenére – csökkent vagy megszűnt, ezért bizonyos szakasszisztensi területen létszám komoly létszámhiány van. A jelenlegi szakasszisztensi képzések nagy része nem állami, hanem magáncégek szervezésében valósul meg. A képzések csak bizonyos létszámmal indulnak (pl. a szemészeti szakasszisztensi képzési ismét hiányzik). A képzések költségei jelentősen megemelkedtek, amit a kieső munkaidő és a helyettesítés pótlásának terhei miatt sem tudnak felvállalni a munkáltatók.

Elmondható, hogy teljes egészében megoldott az asszisztensek, szakasszisztensek kötelező szakmacsoportos továbbképzéseken való részvétele. Ugyanakkor nehezen biztosítható és biztosítható a betegség-, a szabadság, az egyéb hivatalos, valamint a szabadon választott továbbképzéseken való részvétel miatti távollét pótlása.

A védőruha, védőeszközök biztosítása, mosatása az állami fenntartású intézetekben megoldott, azonban vannak olyan intézetek, ahol a kollégák arra kényszerülnek, hogy saját maguk által vásárolt munkaruhában dolgoznak, ezek mosatása nem megoldott, a szakdolgozók ezeket a ruhákat otthon mossák!

Az elmúlt évek egészségügyet érintő szakmapolitikai döntései a sürgősségi ellátás rendszerének centralizálását preferálták, ugyanakkor a szakdolgozók erre nem kellő módon lettek felkészítve a képzéseik során. A sürgősségi betegápoló végzettség megszerzésének aránya jelenleg igen alacsony, ugyanakkor a sürgősségi területen nagyon magas a szakdolgozói minimumfeltételben megfogalmazott személyi erőforrás igény. A munkáltatók ezért más végzettségű szakdolgozókat irányítanak át erre a területre, akik sem szakmai felkészültségben, sem kommunikációban nem érik el a sürgősségi szakápolótól elvárható tudásszintet. Ezt a problémát fokozza az elégtelen kommunikáció az orvosok és a szakdolgozók között.

mszknyilatk1

A sürgősségi betegellátó osztályok járóbeteg forgalma jelentősen megemelkedett, ennek nagyrészt az oka az, hogy a megjelenő betegek közel harmada a távolabbi járó szakrendelési, vagy diagnosztikai időpontját nem hajlandó kivárni, ezért keresi fel ezen ellátási formát. Az előjegyzési és várólisták kikerülése lassan uralhatatlan mértéket ölt a sürgősségi területeken. A betegek a hosszú várakozási idő alatt a szakdolgozókkal türelmetlenek, lekezelően, durván, fenyegetően viselkednek, de ez az orvos jelenlétében ez már nem jellemző.
Az EESzT, a „felhő” novemberi bevezetésére a szakdolgozók nincsenek kellő mértékben felkészítve. A jelenlegi tervek szerint minimális lesz a hozzáférési lehetőségük az elektronikus betegfelülethez, ezért az adminisztrációt jelentős mértékben az orvosoknak kell elvégezni, ami jelentősen meg fogja növelni az egy betegre jutó ellátási időt. Ismereteink szerint a szakdolgozói hozzáférésének kiterjesztése 1-2 éven belül fog csak megvalósulni, ami bizonytalanságot okoz.”

Ezek alapján a MESZK elnöksége a következő javaslatokat fogalmazta meg:

„A Kollektív Szerződés ágazati kiterjesztését javasoljuk valamennyi járóbeteg szolgáltatóra, ugyanakkor szorgalmazzuk az ágazati bérrendezés ütemezésének és mértékének módosítását figyelemmel a garantált bérminimum emelés mértékére.
Szükségesnek tartjuk az ágazati pótlékrendszer áttekintését és módosítását járóbeteg ellátásban foglalkoztatott szakdolgozók tekintetében, figyelembe véve a MESZK 2011. évi pótlékrendezési javaslatára. Ezen intézkedések kedvező hatással lehetnek az ágazat munkaerő megtartó és toborzó képességére.
A minimum rendelet járó-betegellátást szabályozó részeit harmonizálni szükséges az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítésekhez és végzettségi szintekhez.Szükségesnek tarjuk a szakdolgozók egységes védőruha ellátásának biztosítását a járóbeteg-ellátás területén is.

Támogatjuk a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) alkalmazását a járó-betegellátás területén is a krónikus betegek gondozási feladatainak ellátásában. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk a licence által elvégezhető feladatok rendszerének ismételt áttekintését, kidolgozását.
A járóbeteg-utak szabályozásának módosítása, pontosítása szükséges az alapellátás – a sürgősségi járóbeteg-ellátás – a szakellátás között a sürgősségi betegellátó osztályok tehermentesítése érdekében.

 

Medicina Fórum

Munkatársunktól

lmfma

A Limfóma Világnapja alkalmából a Magyar Rákellenes Liga kerékpáros felvonulással hívja fel a figyelmet a betegségben érintettekre. A rendezvényt a Budapesti Közlekedési Központ támogatta, és biztosította a MOL Bubi kerékpárokat.
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, más néven limfocitákat, érintő betegség, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseiről van szó. A limfóma az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlő, tüdő, emésztőszervi, és a prosztata illetve petefészek rák után.

A limfómás megbetegedések alapvetően két nagy csoportra oszthatóak: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra, ami több mint 60 féle, egymástól akár nagyon eltérő altípust foglal magába. A Hodking-kór egy ritka betegség, leginkább fiatal korban fordul elő, jellemzően 15-34 év között, esetleg 55 év fölött jelentkezik. A non-Hodgkin limfómák előfordulása sokkal gyakoribb, ezek inkább az idősebb korosztályt érintik (a betegek átlagéletkora 65 év), valamint a férfiak gyakrabban betegszenek meg ebben, mint a nők. A kétfajta betegséget az alapján különböztetik meg egymástól, hogy a szövettani mintában jelen vannak-e az úgynevezett Reed-Sternberg sejtek, amik sokkal nagyobbak, mint a normális limfociták.

Az Országos Onkológiai Intézet 2014-es adatai alapján az új betegek száma abban az évben a Hodgkin-kór esetén mintegy 299, a non-Hodgkinnál összesen 2158 - a follikuláris (tüszős) fajtánál 391, a diffúz (nagysejtes) formában pedig 513. Az egy adott időpontban élő összes beteg száma Hodgkin-kórnál kb. 4000, a többiről viszont nincs egészen pontos adat.

A limfómák kialakulásának okai jelenleg még pontosan nem ismertek, csak annyi tudható, hogy nem öröklődő betegség. Bár vannak kockázati tényezők, de ezek is csak az esetek kisebb számában tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért. A legfontosabb kockázati tényezőket bizonyos fertőzések, illetve az immunrendszert gyengítő betegségek és gyógyszerek jelentik. Akinek védekező rendszere legyengült, nagyobb valószínűséggel betegszik meg limfómában.
A betegség legáltalánosabb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása a nyak, a hónaljak és a lágyékhajlatok területén, illetve a mellkasban vagy a hasban. Tünete lehet még a tartós, vagy visszatérő megmagyarázhatatlan magas láz, éjszakai izzadás, fáradékonyság, illetve a jelentős fogyás is lehet figyelmeztető jel, ha fél év alatt az alap testsúlynak több mint 10-20%-át elveszíti az illető, és ennek nincs más oka.

A két típus között jelentős az eltérés, például a betegség jellemző lefolyási formáiban, az érintettek korában, de leginkább az alkalmazandó kezelési módszerekben. A Hodgkin-kór egy jól kezelhető daganatos betegség, ma már a magyarországi centrumokban is 80-90%-os a betegek gyógyulási aránya.
A Non-Hodgkin limfómáknál a választandó kezelési formákat alapvetően az határozza meg, hogy indolens, azaz lassú lefolyású, vagy mérsékelten rosszindulatú, esetleg agresszív vagy kifejezetten agresszív limfómáról van szó.

A betegek kezelése minden esetben egyénre szabott, hiszen nincs két egyforma limfómás beteg. Még az azonos típusú vagy stádiumú betegségben szenvedők sem ugyanazt a kezelést kapják és a betegségük várható lefolyása sem egyforma. A limfóma kezelése legtöbbször gyógyszeres kezelést – kemoterápiát, gyakran kombináltat – alkalmaznak, de egyre gyakrabban használt korszerű lehetőség a célzott kezelés, például a monoklonális antitest terápia, ami egyfajta immunterápia. Sok esetben az őssejt átültetés szóba jöhet, és ritkán sugárterápiát is alkalmazható, de csak abban az esetben, ha a betegség a testnek mindössze egy-két területére terjed ki.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a kezelési módszerekben is jelentős előrelépés történt, amit jól jelez, hogy az 5-éves túlélés aránya az 1960-as években csak mindössze 20% körüli volt, ami mára 80-90%-ra növekedett. Természetesen ehhez a megfelelő terápiák elérhetősége is szükséges.

MÉDIAPÁLYÁZAT A VILÁGNAPRA

emleklap

A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Egészségügyi és Szociálpolitikai Szakosztálya 700 000 forint összdíjazású médiapályázatot hirdetett a rosszindulatú nyirokrendszeri megbetegedésekkel, a limfómákkal kapcsolatosan. A díjakat a világnap alkalmából szervezett orvos-beteg találkozón adták át.

A pályázat célja az volt, hogy 2017. április 5. és augusztus 31. között olyan anyagok jelenjenek meg a hazai médiumokban, amelyek felhívják a társadalom figyelmét a rosszindulatú vérképző- és nyirokrendszeri megbetegedésekre. Szempont volt, hogy hiteles tájékoztatást nyújtsanak, bemutassák be a korszerű kezelési lehetőségeket, a hazai betegek hozzáférési esélyeit a terápiákhoz, helyezzék fókuszba a természettudományos gondolkodást, erősítsék a bizonyítékokon alapuló orvoslás iránti bizalmat, mutassák be az érintett területen működő betegszervezeteket, segítő csoportokat, nyújtsanak bátorítást a betegeknek és mutassanak be sikeres megküzdési stratégiákat.

A zsűri tagjai voltak: Prof. Dr. Illés Árpád, a Debreceni Egyetem, ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Intézet tanszékvezetője, Magyar Ágnes, a MOHA kuratóriumi tagja, Prof. Dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem, ÁOK, III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ Egészségügyi és Szociálpolitikai Szakosztályának elnöke és Dr. Vámosi Anna, a MOHA kuratóriumi tagja.

A zsűri az első díjat és az ezzel járó 300 000 forint nyereményt a „Gyógyult utakon” című film készítőinek, Schéda Szilvia szerkesztő-rendezőnek, Zsiday Ádám operatőrnek és Hódi Dániel vágónak ítélte. A második helyezést és az ezzel járó 200 000 forint nyereményt Ganzler Orsolya kapta, akinek „A diagnózis: nyirokrák” című cikke a Szeretlekmagyarország. hu oldalon jelent meg.

A harmadik helyezést és a 100 000 forintos díjat a Webbeteg.hu weboldal kapta „A limfóma terápia nem csak testi mellékhatásokat okoz, a lélekre is rányomja bélyegét” című cikkért, melynek szerzői Dr. Ujj Zsófia és Dr. Dinya Zoltán voltak. Különdíjban részesült Dr. Kiss Richárd az „Úton a krónikus limfoid leukémia legyőzéséhez” című cikkért, mely a Daganatok.hu weboldalon jelent meg.

Az első, második és harmadik díjat a Janssen-Cilag Kft. ajánlotta fel 600 000 forint összértékben, a 100 000 forintos különdíjat a Roche (Magyarország) Kft. támogatásából ajánlottuk fel. A támogatók a médiapályázat elbírálásában semmilyen formában nem vettek részt.
A pályázati anyagok elérhetőek lesznek a MOHA hamarosan megújuló honlapján.

A MOHA és a MÚOSZ nevében köszönjük minden kedves pályázónak, hogy pályázati anyagával segítette a hiteles tájékoztatást, a díjazottaknak pedig szeretettel gratulálunk!

Medicina Fórum

Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

neak

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elkötelezetten küzd, hogy minden beteg megkaphassa a számára legmegfelelőbb ellátást. Ennek keretében évente több mint 10 000 beteg jut hozzá olyan gyógyszerekhez, amelyek Magyarországon nem érhetők el támogatással, sok esetben még nem is estek át a gyógyszerészeti hatóság regisztrációs folyamatán. Ezen kezelések legnagyobb része onkológiai kezelés, ami biztosítja, hogy minden beteg megkaphassa azt a gyógyszert, amitől a leghosszabb betegségmentes túlélés várható.

A 3,7 millió járulékfizető által befizetett járulékok és adók felelős gazdálkodójaként a NEAK-nak kötelessége a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása. Ennek keretében azért, hogy az új gyógyszerek is minél hamarabb elérhetővé váljanak, hogy a már támogatott készítmények esetén előnyt élvezzenek azok a készítmények, amelyek magas áruk ellenére többletjavulást hoznak a betegek állapotában. Ezekért a gyógyszerekért nem fizethet magasabb árat a biztosító, mint a hasonló hatású készítményekért.

A közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy azon készítmények közül, amelyek esetében az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a hatás tekintetében, versenyt hirdessünk. Ez a verseny garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen orvosa, ami számára a lehető legjobb. Azonban, ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árut kell választania az orvosnak.
Két készítmény hatása akkor is azonos lehet, ha eltérő hatóanyagot tartalmaznak. Ezt támasztja alá az a tendencia is, hogy a gyógyszergyártók egy új molekula kifejlesztésekor azt próbálják igazolni, hogy az új készítmény „nem rosszabb”, mint a már törzskönyvezett készítmény.
A verseny eredményeként feltehetőleg csökken azon készítmények gyártóinak gazdasági eredménye, amelyek nem tudják igazolni hatásbeli többletüket, vagy ugyanazon hatás esetén magasabb árat szeretnének érvényesíteni.

A mai napon több sajtóorgánumban is megjelent az a számos téves állítást tartalmazó hír, mely szerint nem biztosított a betegek ellátása november elsejétől. A fentiek alapján elmondható, hogy a megjelent hírek félrevezetők, alaptalan félelmet kelthetnek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők, a betegek körében.
Tény, hogy mind a jelenleg már tételes finanszírozású gyógyszeres terápiában részesülő betegek, mind a jövőben diagnosztizálásra kerülő új betegek számára az orvosszakmailag indokolt terápia elérhető marad.

A Magyar Narancs legfrissebb száma szerint ugyanis november elsejétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utóda) vaklicittel választaná ki a befogadandó új gyógyszereket. Ez azt jelenti, hogy azonos hatásmechanizmusúak közül azt vásárolják meg, amelyet olcsóbbat adna a gyártója. A tervezet körbe sorolt különféle gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők, az új szabályozás mégis egy kalap alá venné őket. A termékek döntő többségét tavaly fogadta be a finanszírozott szerek közé a NEAK. Ha a kormány rábólint a javaslatra egyebek mellett a tüdő- a prosztata, a mell-, vastagbél daganatos betegek terápiája szűkülhet.

A Népszavának nyilatkozó onkológusok szerint, noha a kormányzat a gyártóknak azzal érvel a terve mellett, hogy a szakma támogatja a tervezet gyógyszer beszerzési rendszert, a gyakorlatban nem tudnak arról, hogy bárkit is megkérdeztek volna.

Medicina Fórum

Nógrádi Tóth Erzsébet

 Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, Mary Elizabeth dán koronahercegnő

Közel fél évszázad után tartja kongresszusát hazánkban a WHO Európai Regionális Bizottsága, amelyen részt vesz Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója is. A konferencia szeptember 11-i nyitó napjának plenáris ülésén a főigazgató kiemelte, hogy az európai régióban élő 900 millió ember a sokféleség ellenére is hasonló kihívásokkal néz szembe. E régióban elsősorban a nem fertőző betegségek terén vannak megoldandó feladatok. Köszöntő beszédében gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek és nagyra értékelte a magyar kormány munkáját, amelyet az emberek egészségének megőrzése érdekében tett. Ezek között említette a dohánytermékek forgalmazásának szigorítását és a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését és a mindennapos testnevelés bevezetését az iskolákban. (A konferencia előtt Orbán Viktor Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délelőtt az Országházban fogadta Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatóját.)

A magyar miniszterelnök a konferencián tartott előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett tagja a WHO-nak. A célzott hazai egészségügyi programokat ismertetve beszélt a munkahelyvédelmi akciótervről, mint mondta: a munka fontos feltétele a családnak, az egészségnek. „Az elmúlt hét év alatt 12 százalékról 4-re esett vissza a munkanélküliség” – jelentette ki. Ismertette a kormány demográfiai tervét arról beszélt, hogy szeretnék lassítani, majd megállítani a népesség fogyást. Sikerként könyvelhető el, hogy 1,25 százalékról 1,49-re alakult a termékenységi ráta, cél a 2,1 százalék elérése.

A népegészségügyi akcióterv ismertetését a dohányzás elleni intézkedésekkel kezdte. Hazánk 2010-ben világelső volt a tüdőrák halálozásban, s mivel ebben nagy kockázatot jelent a dohányzás, 2012-ben elfogadták a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítását. Ezzel a zárt helyekről és több nyílt térről is kitiltották a dohányzást, és „ellenőrzés alá vontuk a dohányipart”- mondta. Rá kér évre a statisztikák szerint 28 százalékról 19-re csökkent a dohányzás hazánkban. Jelentős lépés volt az egészségtelen élelmiszerek kiszorítása a forgalomból. Ezek között volt a magas cukor és a sótartalmú készítmények magadóztatása, amely fél milliárd forint euróval növelte a költségvetési kasszát, az összeg az egészségügyben maradt. Az intézkedések hatására a gyártók 40 százaléka megváltoztatta készítményeinek összetételét,70 százalékuk csökkentette az egészségre káros összetevőket. Említésre méltó a közétkeztetés reformja és az, hogy az iskolákban bevezették a mindennapos kötelező testnevelést, amelyben 1 millió 200 ezer gyermek vesz részt.

A daganatos megbetegedések csökkentése továbbra is fontos feladat, hiszen évente 33 ezren vesztik életüket a rákban, ez az összes halálozás egynegyede. A tendenciát szervezett és célzott szűrővizsgálatokkal igyekeznek megváltoztatni, „remélhetőleg lesz eredménye”- mondta Orbán Viktor. Megköszönte a WHO segítségét, hogy mindenkor konzultált a magyar egészségügy képviselőivel.

Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO európai regionális bizottságának fővédnöke előadásában az anya- és gyermekvédelmet, az immunizáció fontosságát és az antimikrobiális rezisztencia elleni harcot emelte ki, amelyben a világszervezet komoly szerepet vállal. „ Amíg a gyermekhalandóság érdekében nem tudunk tenni, nem tudunk egyetemes fejlődést elérni” - mondta. A korai életszakaszban a gyermekeknek védelemre van szükségük, ebben van nagy jelentősége a vakcinációnak. „A rég egyharmadában megszűnt a rubeola” – jelentette ki, majd utalt a szomorú tényre, mi szerint 41 gyermek kanyaróban nemrég kanyaróban vesztette életét, pedig kétszeri oltással a tragédia megelőzhető lett volna. Szerinte az antibiotikum rezisztencia az egyik legnagyobb fenyegetés, amire a témában az érintett szakmák bevonásával figyelemfelkeltő heteket szerveznek a régióban és kérte, hogy a következőn Magyarország is vegyen részt. 2020-ra egy sokkal jobb, méltányosabb és fenntartható egészségügyet kell a régióban mindenki számára és minden életkorban biztosítani – fejezte be előadását a koronahercegnő.

jzusz1 1

A Budapesti Kongresszusi Központban tanácskoznak a WHO konferencia résztvevői

Ezt követően Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális bizottságának igazgatója számolt be a bizottság munkájáról. „Az egészségügyi döntéshozók munkáját két jelentős stratégiai dokumentum segíti, amelyek irányvonalat, prioritásokat és intézkedéseket tartalmaznak. A  2015. szeptemberi ENSZ csúcstalálkozó keretében elfogadott fenntartható fejlődési program és globális fenntartható fejlődési célok (SDG), és a WHO európai egészségügyi és jóléti keretrendszere, az Health 2020, amelyet a tagállamok 2012-ben fogadtak el, és amely összhangban van az SDG-vel.

A Health 2020 célja a közegészségügyi helyzet javítása, és az egészség és jólét terén meglévő egyenlőtlenségek csökkentése. A modern egészségfejlesztés és egészségpolitikai irányítás lehetővé teszi a regionális prioritásokat. A régió országainak 98 százaléka rendelkezik megfelelő szakpolitikával vagy stratégiával az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az országok szakpolitikáiban meg kell valósítani az interszektorális kormányzás megközelítését.

Az igazgató asszony elmondta, hogy a fertőző hepatitiszre vonatkozó cselekvési terv célja, hogy 2030-ra a betegség kiszorítsák Európából. A nem fertőző betegségek elleni harcot és a vészhelyzetek kezelését erős egészségügyi rendszerekkel lehet felvenni. Ezt célozta a 2018-ban immár 10 éves Tallini Charta. S mivel a környezet jelentősen befolyásolja az egészséget, ez év júniusában Ostravában, a 6. Környezet és Egészségügyi Miniszteri Konferencia keretében az országok elkötelezték magukat a környezetszennyezés csökkentésére. A konferencia egyik fontos témája az emberek hatékony és biztonságos gyógyszerekhez jutása, tisztességes áron. Ez az antibiotikumokra is vonatkozik. A fenntartható egészségügyhöz megfelelő számú és képzettségű egészségügyi személyzet is szükséges, amelynek feltételeiről is tárgyal a mintegy ötszáz résztvevő

Jakab Zsuzsanna beszámoláját követték az 53 tagállam delegáció vezetőinek rövid felszólalásai. A sort Balog Zoltán Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter kezdte, aki fontosnak tartja, hogy hazánkban megalakult a WHO szolgáltatási központja, amely segítséget ad a népegészségügyi programok tervezéséhez, megvalósításához. Mivel Jakab Zsuzsanna beszámolójában kiemelte az országok kormányainak interszektorális stratégiáját, Balog Zoltán kijelentette: Magyarországon ez megvalósult azzal, hogy 2012-ben létrejött a humán ágazatok egy minisztériuma, így átfogó az együttműködés az ágazatok között. Egy minisztérium tartja kézben a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a családügyet, a nemzetiségek ügyét és a sport felügyeletét. "Ez egy olyan átfogó együttműködés, amelyre szükség van azért, hogy ne a lobbiérdekek határozzák meg a politikánkat" - tette hozzá. Az ágazatok közötti együttműködésre példaként a kora gyermekkori intervenciót és a roma integrációt említette a miniszter. Az EMMI egyébként az állami költségvetés 60 százalékával gazdálkodik, mondta. Arról is beszélt, hogy a régióban a legtöbbet talán a magyar gyerekek mozognak a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésének köszönhetően. Az emberi erőforrások minisztere szerint az ágazati együttműködés mellett kiemelkedően fontos a teljes élettartamot figyelembe vevő megközelítés és az ezt támogató biztos életkezdés. Hozzátette, erre épül a magyar demográfiai program.

Ötvenhárom ország egészségügyi vezetői tanácskoznak szeptember 11-14. között Budapesten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának éves ülésén. A magyar egészségügy elismerését jelenti, hogy közel ötven év után ülésezik a bizottság hazánkban. Olyan döntésekre lehet számítani, amelyek többek között az Európai Unióban, Közép- és Kelet Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában élő mintegy 900 millió ember egészségére lesznek hatással. A tanácskozást sajtókonferencia előzte meg, amelyen Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere és Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója tájékoztatták az újságírókat a régió, és hazánk egészségügyéről, a lakosság egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről és az egészségügyi dolgozók helyzetéről. A bizottság ülésén várhatóan elfogadnak egy szakpolitikai keretrendszert, hogy legyenek eredményesebbek a munkaerő megtartásában. A magasabb jövedelmű országokat arra kell ösztönözni, hogy ne toborozzanak aktívan egészségügyi dolgozókat a szerényebb jövedelmű országokból.