Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.


Medicina Fórum
Munkatársunktól

Megalakulásának negyedszázados évfordulóját tudományos szimpóziummal ünnepelte meg az Izotóp Intézet Kft., amelyen neves egészségügyi szakemberek tartottak előadásokat a labordiagnosztika múlt évtizedekben történt és jelen béli jelentőségéről.

kovacs1a

Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az MTA tagja óriási jelentőségűnek tartja a diagnosztikai vizsgálatokat, úgy fogalmazott, hogy mára az orvosi döntések 70-80 százalékát ezekre alapozzák. Az 1890-es években elindult laboratóriumi vizsgálatok során még nagyobb mennyiségű vérből próbáltak következtetni az orvosok a páciensek betegségeire, akkortájt a titrimetria volt a jellemző. Ezt követte a fotometria, a nephelometria, a kromatográfia, a fluorimetria, majd az atomabszorpció, és napjainkban a tömegspektrometria. A 2000-es évek óta a személyes kontroll igénye határozza meg a diagnosztikát, és jelentősen változott a laboratóriumi mérések érzékenysége. Ma már a módszerek képesek néhány ng/l mennyiségű anyagot is felismerni. Ez százszor nehezebb feladat, mintha egyetlen embert kellene azonosítani a világ teljes népességében.
Nagy jelentőségű volt a fejlődésben a magyar származású Hevesi György, aki a radioaktív izotóp nyomjelzés módszerének feltalálásáért 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott. A tudós jelentős mértékben járult hozzá az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásban.
A nukleáris medicina az orvostudomány dinamikusan fejlődő ága, az elmúlt évtizedekben a radioaktív izotópokkal végzett orvosi tevékenység önálló klinikai szakterületté vált. Kovács L. Gábor akadémikus a múltat elemezve a jövő elvárásait is megfogalmazta, szerinte a diagnosztikának ki kell szolgálnia a betegközpontú orvoslást, hozzá kell járulnia a klinikai gyógyítás hatékonyságának javításához, a költséghatékony gyógyításhoz, a személyre szabott kezelésekhez. Egy jól működő egyetemi laboratóriumban sokféle szakemberre van szükség, tömérdek információt kell befogadniuk és feldolgozniuk, ezért a multiplex rendszerek alkalmazása egyre nagyobb kívánalom.
Az Izotóp Intézet Kft. története nem választható el a létét meghatározó alapoktól – jelentette ki Lakatos Mihály ügyvezető igazgató.

laka1

A radioizotópokkal történő jelzések alkalmazása az élő szervezetben jelentős mértékben járul hozzá a kóros elváltozások észleléséhez. Jelenleg 70 százalékban diagnosztizálásra, 30 százalékban terápiára alkalmazzák ezeket a készítményeket, ám Lakatos Mihály szerint ez az arány tíz éven belül megfordul úgy, hogy közben nő ezen anyagok felhasználásának a mennyisége. Az évi 7 százalékos növekedést produkáló Izotóp Intézet tavalyi árbevétele 4 milliárd forint volt, a világ nyolcvan országába szállítják termékeiket, szolgáltatásaikat. Kérdésünkre, mire a legbüszkébb az elmúlt negyedszázadból, az ügyvezető úgy válaszolt: egyrészt arra, hogy sikerült a kutatóintézetből egy termelést is végző vállalkozássá válniuk és a legszigorúbb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő minőségi szolgáltatásokat és gyógyszereket készíteniük, biztonságosan. Másrészt arra, hogy saját erőből, 430 millió forintos beruházással fölépítették azt a gyártó bázist, amelyet ez év áprilisában adtak át, és a légtechnikai berendezést kivéve a teljes műszaki megoldást a cég készítette.
Az intézet fontosnak tartotta, hogy a termelő tevékenység mellett jelentős erőfeszítéseket tegyen az alap és a fejlesztő kutatásokra is. „A kutatás és annak gyakorlatba ültetése rendkívül fontos a fejlődés szempontjából”- mondta Lakatos Mihály.
A hetvenes években megindult az orvosi nukleáris műszergyártás is. Hazánkban is elkezdődött a CT-k, MR berendezések, a PET készülékek telepítése. Amíg 2000 mindössze egy PET/CT működött az országban, ma nyolc, ám a számuk várhatóan tovább nő.