Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Európai Kardiológus Társaság (European Society of Cardiology, ESC) irányelvei egyszerre jelentek meg a társaság honlapján és a szaklapokban (European Heart Journal, European Journal of Vascular and Endovascular Surgery). Mint az ST-elevációs miokardiális infarktus (STEMI) új kezelési irányelvét összeállítók megjegyzik, a legutóbbi, 2012-es irányelv óta új evidenciák születtek. Ezért például tisztázták, mikortól kell számítani a perkután koronária intervenció (PCI) kivitelezéséhez rendelkezésre álló 90 perces időablakot. Eddig nem lehetett tudni, hogy az óra akkor indul-e, amikor a páciens az első tüneteket észlelte, amikor mentőt hívott, amikor a mentő megérkezett a helyszínre vagy a kórházba.

lmbkbb

Az új ajánlás szerint a 90 perces időablak akkor indul, amikor az ST-elevációs infarktust EKG-vel diagnosztizálták. További változás, hogy amennyiben fibrinolízis a választott reperfúziós stratégia, annak a STEMI diagnosztizálásától számított 10 percen belül el kell kezdődnie (az eddigi időhatár 30 perc volt).

2012-ben nem ajánlották a teljes revaszkularizációt, csak az infarktus által érintett artériák kezelését. Az új irányelv szerint a teljes revaszkularizáció is megfontolandó, az index eljárással egy időben vagy későbbi időpontban a hazabocsátás előtt. A thrombus-aspirációt két, összesen 15 000 beteg bevonásával végzett vizsgálat eredménye alapján a továbbiakban nem ajánlják. PCI esetén a korábbiakhoz képest erősebb bizonyítást nyert a gyógyszeres sztentek használatának előnye (vs. gyógyszermentes, „pucér” fémsztentek) és a radiális bemenet előnyösebb volta (vs. femorális artéria). Az ajánlásban megjelenik a gyógyszeres kezelések kapcsán a kettős vérlemezkegátló terápia 12 hónapon túlra történő kiterjesztésének lehetősége szelektált betegcsoport esetén. Az oxigénterápia küszöbét az új ajánlás <95%-os szaturációról 90% alatti szaturációra csökkentette.

A perifériás artériabetegségek diagnózisával és kezelésével foglalkozó új irányelvet az ESC az Európai Érsebészeti Társasággal (European Society for Vascular Surgery, ESVS) közösen alkotta meg. Definíció szerint perifériás artériabetegségnek számít valamennyi artéria betegsége a koronáriák és az aorta kivételével. Az irányelv kidolgozói megjegyzik: ez az első alkalom, hogy kardiológusok és érsebészek közreműködésével fogalmazták meg a perifériás artériabetegségek diagnózisával és kezelésével foglalkozó irányelvet, amiben egy fejezet az antithrombotikus szerekkel foglalkozik. Mivel ez napjainkban forró témának számít, minden perifériás artéria-területtel kapcsolatban külön tanácsokat adott a vérlemezkegátló és antikoaguláns terápiák alkalmazására az ajánlást összeállító bizottság.

Egy külön fejezet foglalkozik a perifériás artériabetegségekkel együtt megjelenő kardiális betegségek (szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, szívbillentyű-betegség) kezelésével. Mivel ezzel kapcsolatban kevés a bizonyíték, az ajánlások leginkább szakértői véleményen alapulnak.
Változás a korábbiakhoz képest, hogy aszimptomatikus koronária sztenózis esetén csak nagy stroke-kockázatú betegek számára javasolják a revaszkularizációt, továbbá renális artériabetegség esetén erősen ellenjavallt lett a szisztémás revaszkularizáció.

A szívbillentyű-betegségek terápiájával kapcsolatos új ajánlást az ESC a Szív- és Mellkassebészek Európai Társaságával (European Association for Cardio-Thoracic Surgery, EACTS) közösen hozta létre. Ebben többek között szóba kerül a sebészi aortabillentyű-csere (SAVR), illetve a transzkatéter aortabillentyű implantáció (TAVI) közötti döntés mikéntje tünetes aorta-szűkület esetén. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy a döntésnek sebész és a kardiológus szakemberek bevonásával kell megszületnie, a beavatkozást megfelelő, a kollaborációt lehetővé tevő szívbillentyű-centrumban kell végrehajtani, ahol lehetőség van a szakemberek képzésére és a betegkimenet regiszterekben történő rögzítésére egyaránt. (Forrás. MedicalOnline)