Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Nógrádi Tóth Erzsébet

Magyarország büszke lehet az orvostudomány terén elért eredményeire – mondta Jakab Zsuzsanna – a WHO európai regionális igazgatója a szervezet 67. ülésszakának kapcsán tartott sajtótájékoztatóján.

Hazánk 48 év után, második alkalommal ad otthont a WHO Európai Regionális Bizottsága tanácskozásának, amelyet hétfőtől négy napon át Budapesten, a Kongresszusi Központban tartanak. „A mostanitól gyökeresen eltérő politikai és társadalmi helyzetben tanácskozik majd az ötszáznál több küldött, köztük olyan neves vendégek, mint Őfelsége Mária dán királyi hercegnő, aki a WHO/Europe patrónusa, a görög miniszterelnök, Málta és Törökország miniszterelnök-helyettese, a WHO igazgatója, és az 53 országból érkező miniszterek és államtitkárok”- mondta Jakab Zsuzsanna a szervezet európai regionális igazgatója. Balog Zoltán miniszter bejelentette, hogy a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a tanácskozás nyitó rendezvényén.

Jakab Zsuzsanna szerint a budapesti tanácskozás elismerése annak a munkának, amit Magyarország az elmúlt évtizedek során tett az egészség érdekében. Sikerrel vette fel a harcot például a fertőző megbetegedésekkel szemben, hatékony és nemzetközileg elismert oltási rendszert vezetett be, amely minden érintett korosztályt lefed. „A WHO ajánlás szerint 95 százalékos immunizáció lenne megfelelő az egyes országokban, ám Magyarországon ez az arány 98,8 százalék” - mondta. „Az oktatás színvonalas és Európa-szerte elismert, a magyar egészségügyi szakemberek hírneve jó”- jelentette ki az igazgató asszony, hozzá téve: természetesen vannak leküzdendő kihívások csakúgy, mint a régió más országaiban.

Beszélt az európai régió egészségügyi helyzetéről is. A legfrissebb adatok szerint javult az átlagos várható élettartam, mára elérte a 77 évet, bár az egyes országokban vannak különbségek e tekintetben. A listavezető országokban ez több mint 83 év, a legrosszabb helyen álló országban 71 év. A csecsemőhalandóság az élve születésekre vetítve 2 ezrelék és 22 ezrelék között van. A régió maláriamentes, 2002 óta nem fordult elő gyermekbénulás.

Az anyáról gyermekre történő HIV fertőzés 0,6 százalékra esett és visszaszorították a tuberkulózis terjedését is. 2015-ben az újonnan regisztrált HIV fertőzések száma azonban rekordot döntött, 2 millió fölé emelkedett. E tekintetben Magyarországon viszonylag jó a helyzet.

Elmondta azt is, hogy a nem fertőző betegségek (daganat, szívbetegség, légzőszervi- és a cukorbetegség) továbbra is a halálesetek 86 százalékáért felelősek. A legnagyobb betegség kockázat a dohányzás, az alkoholfogyasztás, ez utóbbiban 2025-re 10 százalékos csökkenést célzott meg a WHO. A környezet szennyezés is drámai, ami miatt 1,4 millióan vesztik életüket. Sajnos minden 5. férfi és minden 4. nő túlsúlyos, túlzott a só- és transzzsír fogyasztás.

Arról is beszélt Jakab Zsuzsanna, hogy az országok döntéshozóinak munkáját a fenntartható egészségügyi fejlődési célok érdekében két dokumentum segítheti: a 2015. szeptemberi ENSZ csúcstalálkozón elfogadott határozat, valamint az Egészség 2020, amelyet öt éve elfogadtak a tagállamok. Ez utóbbi keretrendszer célja a közegészségügyi helyzet javítása, és az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Ma már a régió országainak 98 százaléka rendelkezik az egészségügyi méltánytalanságok csökkentését célzó szakpolitikával vagy stratégiával, ez 2010-hez viszonyítva 10 százalékos növekedést jelent. Az országok 93 százaléka készített az Egészség 2020 stratégiához igazodó egészségpolitikai dokumentumot és az országok 86 százaléka rendelkezik végrehajtási tervekkel, és ami igen fontos, számon kérhető mechanizmusokkal.

Kitért az igazgató asszony a gyógyszerfogyasztásra is, e tekintetben jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között. A gyógyszerkiadás Észak-Európában az összes, egészségügyre fordított kiadás 10 százaléka alatt van, Közép-Európában és Közép-Ázsiában meghaladja a 30 százalékot.

„A közegészségügyi intervenciókra költött minden egyes forint 14 forint megtérüléssel jár az egészségügyben és a gazdaságban. Az esélyegyenlőtlenségek évi 1 százalékos csökkentése pedig az ország GDP növekedését 0,15 százalékkal javítja. A szívbetegségek 10 százalékos csökkentése az alacsony és közepes jövedelmű országokban 20 milliárd euró megtakarítást hozhat. A nem cselekvés költsége jelentős, a magas betegségteher közvetlen és közvetett költségei felemészthetik egy ország GDP-jének 15-20 százalékát”- fogalmazott.

„A jól teljesítő egészségügyi rendszerek erős pénzügyi védelmet biztosítanak, számos stratégiát alkalmaznak a közvetlen (out-of-pocket) magán-egészségügyi kiadások visszaszorítására, arra, hogy ez az összes egészségügyi kiadás 15 százalékos szintje alatt legyen” – jelentette ki Jakab Zsuzsanna. Ezt az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen befolyásolja. Ám a GDP-arányos ágazati részesedést tekintve - mivel az egészségügy nemzeti hatáskör - nincs WHO-ajánlás, azonban az Egészségügyi Világszervezet szerint érdemes lenne az országoknak elérniük a hét százalékot.

Az egészségügy munkaerő ellátottságát tekintve arról tájékoztattak, hogy az orvos- és szakdolgozó elvándorlás világjelenség, elsősorban a gazdagabb országokban vállalnak munkát, például magyar egészségügyi dolgozók, akik szaktudásuk, felkészültségük okán kapósak. Van olyan fejlett ország, amely nem is működtet orvosegyetemet. A bizottság ülésén várhatóan elfogadnak egy szakpolitikai keretrendszert, hogy tökéletesítsék a munkaerő tervezést, legyenek eredményesebbek a munkaerő megtartásában. „A magasabb jövedelmű országokat arra kell ösztönözni, hogy ne toborozzanak aktívan egészségügyi dolgozókat a szerényebb jövedelmű országokból” – értettek egyet ezzel az előadók.

Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere elmondta: a nemzetközi együttműködés az egészségpolitikában is egyre fontosabb lesz, hiszen a határok ebből a szempontból átjárhatók. A magyar egészségügyi kormányzat a népegészségügyi programokban együttműködik a WHO regionális igazgatóságával. Úgy fogalmazott: a család-, szociális- és egészségpolitikának kormányzati ciklusokon átívelő programokat kell kidolgozni és megvalósítani. Nagyra értékeli, hogy hazánkban tartja tanácskozását a WHO regionális igazgatósága.

A Medicina Fórum kérdésére, mi szerint a migráció nem jelent-e veszélyt Európában az újabb fertőző betegségek terjedésére, Jakab Zsuzsanna azt válaszolta: „egzotikus betegségekkel nem kell számolni, de például a tbc kockázatot jelent, ám szerencsére ezt tudjuk kezelni. Ám fontos bevonni a megelőzésbe a menekülteket és hozzáférést biztosítani számukra a különböző immunizációs programokba” – szögezte le.

Megkérdeztük Balog Zoltánt az egészségügyi dolgozók elvándorlásáról. A miniszter válaszában elmondta: ez világprobléma, a szegényebb országokból a gazdaságilag fejlett országok elszívják az orvosokat, ápolókat. Vannak országok, ahol még orvosképzés sincs, hanem például a nálunk jól kiképzett szakorvosokat elszippantják, bár ez a tendencia nem csak az egészségügyre érvényes. „De az is megfigyelhető, hogy már hozzánk is érkeznek külföldön diplomát szerzett orvosok. A kormány különféle ösztöndíjakkal is igyekszik kedvezőbbé tenni az egészségügyi dolgozók helyzetét” – emlékeztetett a miniszter.