Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Nógrádi Tóth Erzsébet

 

Az Európai Unió (EU) és az európai innovatív gyógyszergyártók által öt éve megalakított EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája) célja olyan tudás átadása az európai betegszervezeteknek és általuk a betegeknek, hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt a gyógyszerkutatásokban, tapasztalataikkal segíthessék a gyógyszerhatóság munkáját – hangzott el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI) június 16-án rendezett konferencián. Klinikusok, betegszervezeti vezetők, tudományos kutatók és az egészségipar vezetői tanácskoztak a hazai gyógyszerkutatások egészségügyi-, nemzetgazdasági jelentőségéről, beszéltek az EUPATI fontosságáról és bemutatták a legújabb felmérést a hazai klinikai vizsgálatokról.

A 2014-ben és 2015-ben végzett kutatások eredményéről Bodrogi József egészségügyi közgazdász tartott előadást. Az OGYÉI adatbázisán alapuló kutatásból kiderült, hogy hazánkban nő a klinikai vizsgálatok száma. Amíg 2012-ben 307, rá két évre 336, 2015-ben pedig 349 vizsgálati kérelmez nyújtottak be a hatóságnak több mint 17 ezer beteg tervezett bevonásával. „ A világon körülbelül 236 ország verseng egymással, és régiónkban is nagy a verseny a kutatások megszerzéséért, kérdés, hogy ki a legjobb” – mondta Bodrogi József. Magyarország érdemi nyers tőkeadottságokkal ugyan nem rendelkezik, de jól képzett szakemberekkel igen, akik az oktatásban és az egészségügyben kiemelkedőek. Ugyan Ázsia Európához képest előretört e tekintetben, ám Közép- és Kelet Európa állja a sarat. Ez a mellett, hogy innovatív gyógyszerekhez juttatja a betegeket, jelentősen tehermentesíti az egészségügyet.

evi18milliard

Jellemzően három terápiás területen folynak, elsősorban a fázis III. vizsgálatok, ezek az onkológia, a légzőszervi- és a metabolikus- valamint a gyomor- és bélrendszeri rendellenességek terápiájában. Az onkológiai vizsgálat volt a legtöbb, a klinikai vizsgáltok kétharmadát tette ki. A vizsgálói költség 2014-ben 31 milliárd forint volt, egy évre rá 34,51 milliárd, azaz ennyi pénz áramlott be az egészségügyi rendszerbe. Ha a járulékos összegeket is hozzáadják ehhez, úgy az áttekintett két évben egyenként 86,9-97,7 milliárd forint jövedelmet hoztak a nemzetgazdaságnak. Bodrogi József szerint Magyarország stratégiai érdeke a klinikai vizsgálatok megtartása, sőt gyarapítása, hiszen tetemes pénzt hoz az országnak, e mellett jelentősen növeli a vizsgálatokban részt vevő kórházakban dolgozók jövedelmét, gyarapítja tudásukat, amelynek komoly munkahely megtartó ereje van. Elmondta azt is, hogy ez a felismerés megjelent a kormány iparpolitikájában, az Irinyi Tervben. Ám érdemes lenne gondolkodni egyéb vonzerőkben, például az adókedvezmények nyújtásában is.

Mindkét évre jellemző volt, hogy a fájdalomterápia területén költöttek legtöbbet egy betegre, míg összességében az onkológia terápiájában volt legnagyobb a vizsgálati költség. Ez utóbbi 2015-ben 25 százalékos emelkedést hozott a klinikai vizsgálatok számában, ami jól mutatja a daganatok kezeléséért és a rákos betegek életminőségéért folytatott kutatások előretörését.

„Magyarországon a gyógyszeripari vállalatok egyre többet költenek klinikai vizsgálatokra, a vizsgált 26 ország között hazánk a 10. helyen áll” – mondta Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Tapasztalata szerint a magyar orvosok, vegyészek, biológusok jól felkészültek, ami egyrészt az évszázados hagyományra épülő gyógyszeriparnak és a minőségi képzésnek köszönhető. Utalt rá, hogy hazánkban a gyógyszeripar négyszer annyit költ kutatásra és fejlesztésre, mint az IT szektor, és háromszor annyit, mint a vezető exportágazat, az autóipar. „Magyarországon a klinikai vizsgálatokat akár 30 százalékkal is lehetne növelni, ám szükség lenne a bürokrácia egyszerűsítésére, és az is nehézséget okoz, hogy az egyes kórházakban eltérőek a vizsgálatokkal kapcsolatos adminisztratív folyamatok. Célszerű lenne beteg adatbázisok létrehozása, amely könnyítené a klinikai vizsgálatokat, és az is fontos, hogy olyan központokban végezzék azokat, ahol a legtöbb a beteg ” – jelentette ki az elnök. Emlékeztetett a hazai rossz egészségügyi mutatókra, arra, hogy noha megvan a lehetősége, mégsem kielégítő a betegségek időbeni kiszűrése, és felmérések szerint csak minden második beteg rendelkezik megfelelő egészség értéssel. Mindez és az is hozzájárul ahhoz, hogy a születéskor várható élettartam kevesebb az EU átlagánál, hogy a betegek későn jutnak hozzá az innovatív gyógyszerekhez.

Úgy látja, hogy a klinikai vizsgálatokban fontos a beteg, az orvos, a kutató, a gyógyszeripar együttműködése. Az EU-ban jelenleg 8000 klinikai vizsgálat folyik, 7000 molekula van fejlesztés alatt, elsősorban a rák, a diabétesz, az immunológia és a bakteriális betegségekre fókuszálnak. „10-15 év telik el, amíg egy molekulából gyógyszer lesz, például a világszerte vezető tüdőrák kezelésére fejlesztett gyógyszerek tekintetében 1980-tól 2012-re értek el jelentősebb eredményeket a kutatók” – mondta az elnök. Thomas Straumits arra is emlékeztetett, hogy a kifejlesztett és a már alkalmazott innovatív gyógyszerek útját követni kell, vizsgálni kell a hatásosságát, hatékonyságát, mellékhatását.

Bittner Nóra, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a klinikus szemszögéből vizsgálva a kutatásokat nagyon fontosnak tartja az onkológiai gyógyszerek kifejlesztését. Ugyanis a fejlett országok demográfiai jellemzője az elöregedés, amely együtt jár a rákos betegségek gyarapodásával. Kitért arra is, hogy az újabb, immár személyre szabott terápiák – megfelelő molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal – igen hatásosak, ám igen drágák. A fejlesztésekbe befektetett pénz 2005 óra 75 százalékkal nőtt. A jelenleg kutatás alatt lévő molekulák 12-50 százaléka már ilyen típusú. A preklinikai stádiumban lévő kezelési módok 60 százaléka biomarkert von be a diagnosztikába. Az onkológus asszony elmondta azt is, hogy a ráktípusok között világszerte és hazánkban is a tüdőrák miatti halálozás a vezető halálok. A világon 1 200 ezer, hazánkban 10 170 ember veszette életét ebben 2014-ben. Ezt követi a bélrendszeri, az emlő, a gyomor, a máj, illetve a méhnyakrák miatti halálozás. (Forrás: WHO, Rákregiszter.)
„Világszerte trend az egészségügy szereplőinek és a betegszervezeteknek az együttműködése, a gyógyszerkutatások fontosságának megértésére való törekvés, a betegek képzése, bevonása ezekbe a folyamatokba” – mondta Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke. Utalt a betegszervezetek szerepének fontosságára, amelyek a segítségnyújtás mellett információkkal látják el a betegeket. „Az ideális betegszervezet független, betegek vagy hozzátartozóik vezetik, transzparensen működnek, jó a kommunikációs munkája, céltudatos és elkötelezett – mondta. Fontosnak tartja az EUPATI munkáját az egészségügyi innováció támogatásában, a betegek oktatásában. Hasonlóan vélekedik Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum vezetője is. Szerinte paradigmaváltás történt a betegkapcsolatok terén. Azt hangsúlyozta, hogy a beteg tudja a legjobban mi a fontos a számára, így ebből az alapállásból lehet kiindulni a kutatásoknak. Ha a gyógyszerkutatás velük együtt folyik, jó partnerei lesznek a kutatóknak.
„Még egy képzett páciens sem tudja pontosan, mit csinál egy gyógyszer a testével” - mondta Bereczky Tamás, az európai betegakadémia magyar kommunikációs vezetője. Az EUPATI tudást szeretne nyújtani, hogy a páciensek el tudják dönteni beveszik-e a vizsgált gyógyszert vagy sem. Az orvosok, a kutatók nem úgy lettek, hogy leszállt valaki az égből és felkente erre őket, hanem tanulással. Ha ők meg tudták tanulni, akkor nekünk is menni fog" - hangsúlyozta az EUPATI képviselője.

Az EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája, www.patientsacademy.eu) egy partnerségi program az Innovative Medicine Initiative (IMI) keretein belül, melyhez a forrásokat mind anyagiakban, mind együttműködések szervezése terén az Európai Unió hetes számú keretprogramja, és az EFPIA-hoz (European Federation of Pharmaceutical Indrusties and Associations) tartozó, innovatív gyógyszergyártó vállalatok biztosítják. Az EUPATI 2012 februárjában indult, öt éves program, amit az European Patient Forum koordinál, az EGAN, EURORDIS és az EATG szervezetekkel közösen. Ez egyben egy több érdekeltből álló konzorcium is, amihez betegszervezetek, tudományos műhelyek, valamint az egészségipar szereplői tartoznak – összesen 33 szervezet.
A projekt már 12 országban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság) játszik fontos szerepet a páciensek felkészítésében és oktatásában, ahol a tananyagot 7 nyelvre (angol, német, spanyol, olasz, francia, lengyel és orosz) fordították már le. Ezekben az országokban az információkat, a tréningeket és az oktató anyagokat széleskörűen használják, és a nemzeti szervezet az EUPATI-hoz hasonlóan épül fel. A Magyar EUPATI Nemzeti Platform a már sikeresen működő szervezetekkel azonos módon épül fel, a betegszervezetek, az innovatív gyógyszeripar és a tudomány – azaz az egyetemek és a kutatók – aktív szerepvállalásával.

Medicina Fórum / MTI

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közzétette a Magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelési jelentése 2013-15 című dokumentumot a honlapján. A Magyarországon most először elkészült átfogó jelentés 76 indikátort használ a 2013-15 közötti időszak elemzésére, és fogalmaz meg megállapításokat az ellátórendszerről, annak hozzáférhetőségéről, finanszírozásáról, a lakosság egészségi állapotáról és életkilátásairól.

jel

 

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, "semmilyen olyan gond, probléma, feszültség nincs ma Magyarországon, amely az elmúlt hét évben jött volna létre" az egészségügyben, a problémák évtizedek óta fennállnak. Azon lehet vitatkozni, hogy ezek megoldásában milyen sebességgel haladt a kormány - tette hozzá. Az államtitkár elmondta, a 2013-2015-ös éveket vesz górcső alá, és az adatok igazán akkor lesznek összehasonlíthatóak, ha minden évben elkészül ez a jelentés.

Az államtitkár szerint az anyag azért készült, mert a kormány prioritásként nem az ellátórendszer érdekeit szeretné képviselni, hanem a betegekét. Mint mondta, a magyar lakosság egészségi állapotáról és az egészségügyi ellátórendszerről készült 1200 oldalas jelentés azért készült, hogy javítani tudjanak a mostani állapotokon."Olyan egészségügyi rendszer sehol nincs, amellyel mindenki elégedett" – tette hozzá. Ahhoz, hogy látni lehessen a beavatkozási pontokat, pontos, mérhető, nemzetközi standardok által mért adatokra van szükség.

Ónodi-Szűcs Zoltán megismételte, hogy csupán többletpénzzel nem fog változni az egészségügyi ellátás, ugyanakkor utalt arra, hogy az egészségügyi kormányzat sok kritikát kapott az elmúlt évben, azonban az ellátórendszer jobbá tételére irányuló konkrét szakmai javaslatot keveset.

Részlet az eGov Hírlevélből:

„Az első alkalommal készült, 2013-2015-ről szóló jelentés a szakpolitikai döntéseket is megalapozhatja.

Bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat, továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az ellátórendszer működésében mind a hozzáférés, mind a minőség, mind pedig a hatékonyság területén találhatók olyan problémák, amelyek megoldásával a fenti eredmények számottevő mértékben javíthatók – fogalmaz óvatos általánossággal a napokban publikált, a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékeléséről szóló, a 2013-2015 közötti időszakot átfogó jelentés.

Bár a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó egészségügyi teljesítményértékelés számos országban bevett gyakorlat, nálunk ez az első ilyen jellegű dokumentum. A teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és ez a jogszabály határozta meg a folyamat alapvető kereteit is. A jelentés 75 kvantitatív mutató felhasználásával ad rendszerszintű diagnózist a magyar egészségügyről. A munkában nyolc intézmény több mint hatvan munkatársa vett részt az ÁEEK (mint a teljesítményértékelésért felelős szerv) koordinálásával és a WHO szakmai támogatásával.

A teljesítményértékelési jelentés az egészségügyi rendszerek WHO által kidolgozott modelljének megfelelően az alábbi hét kérdéskörre kereste a választ:
1. Milyen a lakosság egészségi állapota, illetve milyenek a mortalitási mutatói?
2. Milyen anyagi megterhelést okoz a magyar háztartásoknak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés?
3. Az igénybe vett ellátások milyen mértékben felelnek meg az állampolgárok elvárásainak?
4. Milyen az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés?
5. Milyen az egészségügyi szolgáltatások minősége?
6. Milyen hatékonyan használja fel az egészségügyi ellátórendszer a rendelkezésére álló forrásokat, és hosszú távon mennyire fenntartható az egészségügyi rendszer finanszírozása?
7. Milyen tágabb környezetben működik, milyen környezeti, társadalmi, egészség- magatartásbeli feltételekkel szembesül az egészségügyi ellátórendszer? Milyen igazságosan működik az adott társadalmi-gazdasági feltételek mellett?

A jelentést kiegészíti két, a szaktárca vezetője által kijelölt fókuszterület: a szívinfarktus- és a tbc-ellátás részletes vizsgálata.

A jelentés újdonságai közé tartozik, hogy az egészségügyi rendszerben keletkező nagy mennyiségű statisztikai adat egységes szemléletben történő feldolgozása. A közölt adatok és feltárt problémák további elemzések, program- és intézményértékelések és egyéb szakpolitikai munkák kiindulópontjai lehetnek.

Az idén először publikált jelentés felelős kiadója dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, míg munkacsoport-vezetője dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.

kovatt

Medicina Fórum

Munkatársunktól

A bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága, azon belül a melanóma előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben, csaknem a másfélszeresére az elmúlt évtizedben – tájékoztatott Dr. Holló Péter. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatóhelyettese a megelőzés, azaz a fényvédelem és a rendszeres anyajegyvizsgálat fontosságára hívta fel a figyelmet, a korai felismerés és eltávolítás ugyanis jelentősen befolyásolja a betegség lefolyását.

Az elmúlt években átlagosan 2 ezer 300 új melanómás beteget regisztráltak Magyarországon. Ez a legsúlyosabb bőrdaganat, leginkább a világos bőrűek, világos szeműek veszélyeztetettek, illetve azok, akiknek sok anyajegye van – mondta a Semmelweis Médiasaroknak Dr. Holló Péter kiemelve, hogy ritkábban ugyan, de barna bőrűeknél is kialakulhat ez az elváltozás. Összességében elmondható, hogy a többi bőrrák – köztük a basalioma, laphámrák – esetében is jelentős növekedés mutatkozik a betegek számában. Ezek lényegesen gyakoribbak, mint a melanóma, de kevésbé veszélyes tumortípusok. Ha idejében felismerik őket, nem járnak komoly következményekkel, ám ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttéteket is képezhet.

A bőrt érintő tumorok legtöbbje mögött genetikai tényezők mellett a káros UV sugárzás és a többszöri leégés áll, ezért is kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem – mondja az egyetemi docens. A déli órákban és magas UV sugárzás esetén kerülni kell a napot, emellett használjunk naponta többször magas faktorszámú fényvédőt – tanácsolja Dr. Holló Péter kiemelve, hogy ablak mögött, így akár az autóban, vagy árnyékban is érhetik káros sugarak a bőrünket, tehát ott is óvnunk kell magunkat az erős sugárzástól.
A teljes bőrfelszín évenkénti vizsgálata elengedhetetlen része a megelőzésnek, különösen azoknak fontos erre odafigyelniük, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban bőrrák – javasolja a klinika igazgatóhelyettese, hangsúlyozva az önvizsgálat fontosságát. Amennyiben új anyajegy jelenik meg, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, viszket vagy vérzik, akkor érdemes mielőbb bőrgyógyászhoz fordulni. Nem érdemes elodázni a vizsgálatot, ha ugyanis kialakul a betegség, akár végzetes is lehet.

vedooltasMunkatársunktól

Medicina Fórum

Közleményben cáfolta a Pfizer azokat a híreket, hogy a Magyarországon törzskönyvezett agyhártyagyulladás elleni oltóanyagok nem vagy csak nehezen beszerezhetőek. A cég folyamatosan biztosítja a hazai ellátást, mindkét forgalomban lévő meningococcus elleni oltóanyagából. A meglévő vakcinák mellett a jövőben egy új terméke is elérhető lesz, miután az Európai Gyógyszerügynökség május 24-én engedélyezte a leggyakoribb, meningococcus B szerocsoport okozta megbetegedés ellen védelmet nyújtó Trumenba nevű készítmény forgalomba hozatalát. Így már a cég készítményei lefedik a leggyakoribb megbetegedéseket okozó törzseket is.

Zsigmond Krisztina, a Pfizer magyarországi vakcina üzletágának igazgatója szerint a meningococcus C okozta megbetegedés elleni védelem idei ingyenessé tétele a két év alatti gyermekek számára fontos lépés volt a védettség kiterjesztésében. (A NeisVac-C a meningococcus C szerocsoportja ellen nyújt védelmet és kiemelt támogatásban rendelhető a 2 év alatti gyermekek számára, míg a Nimenrix az A, C, W135 és Y szerocsoportok megelőzésére alkalmas.) A következő lépés, hogy a hazai patikák polcain is elérhetővé tegyék a készítményt.
Az agyhártyagyulladás egy ritka, gyors lefolyású, és gyakran halálos kimenetelű megbetegedés, megelőzésének legeredményesebb módszere a védőoltás. A fertőzés csecsemőkorban a leggyakoribb, ezért a betegség védőoltással történő megelőzése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

onodiHúsz új mentőautó állt szolgálatba

Húsz új mentőautó áll szolgálatba az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) többségük a közép-magyarországi régió betegeit látja majd el. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a mentőautók bemutatásán azt mondta, a kormány kiemelten kezeli a mentés helyzetét, ennek köszönhető az is, hogy a mentők jövedelme 26 hónap alatt, négy lépcsőben összesen 67 százalékkal fog emelkedik.
Az államtitkár kitért arra, hogy az új mentőautók kialakításánál figyelembe vették a mentők és a betegek észrevételeit.

Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett arra is, hogy harminc új mentőállomás épült az országban, 97-et pedig felújítottak. Ezen kívül 600 millió forintból megkezdik az új munkaruhák beszerzését is.
Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója világszínvonalúnak minősítve az autókat arról beszélt, hogy minden igényt kielégítő mentőautókat vásároltak, és a gyártó mindenkor figyelembe veszi a gépkocsikkal szemben felmerülő igényeket, így azok komfortosak, és megfelelnek a betegbiztonság követelményének is. A főigazgató úgy fogalmazott, hogy a 193 új mentőautó folyamatos beszerzése is azt példázza, hogy "a komoly kormányzati akarat van arra, hogy az OMSZ egy jobb mentőszolgálat legyen". Csató Gábor kitért arra, hogy egy hasonló kialakítású mentőautóval ért el 2. helyezést az OMSZ budaörsi csapata egy nemzetközi világversenyen.
Győrfi Pál, a szervezet szóvivője az MTI-nek elmondta, ebben az évben folyamatos a 193 új mentőautó beszerzése, a most bemutatott 20 autót az elmúlt napokban fogalomba is helyezték. Mostantól hetente - a gyártókapacitás függvényében - öt-hat új autó érkezik és áll munkába Magyarországon. A szóvivő megemlítette, június 24-én rendezik meg az első országos mentőnapot a Városligetben, ahol mentőbemutatóval és egyéb programokkal várják az érdeklődőket.