Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Nógrádi Tóth Erzsébet

Magyarország büszke lehet az orvostudomány terén elért eredményeire – mondta Jakab Zsuzsanna – a WHO európai regionális igazgatója a szervezet 67. ülésszakának kapcsán tartott sajtótájékoztatóján.

Hazánk 48 év után, második alkalommal ad otthont a WHO Európai Regionális Bizottsága tanácskozásának, amelyet hétfőtől négy napon át Budapesten, a Kongresszusi Központban tartanak. „A mostanitól gyökeresen eltérő politikai és társadalmi helyzetben tanácskozik majd az ötszáznál több küldött, köztük olyan neves vendégek, mint Őfelsége Mária dán királyi hercegnő, aki a WHO/Europe patrónusa, a görög miniszterelnök, Málta és Törökország miniszterelnök-helyettese, a WHO igazgatója, és az 53 országból érkező miniszterek és államtitkárok”- mondta Jakab Zsuzsanna a szervezet európai regionális igazgatója. Balog Zoltán miniszter bejelentette, hogy a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a tanácskozás nyitó rendezvényén.

Jakab Zsuzsanna szerint a budapesti tanácskozás elismerése annak a munkának, amit Magyarország az elmúlt évtizedek során tett az egészség érdekében. Sikerrel vette fel a harcot például a fertőző megbetegedésekkel szemben, hatékony és nemzetközileg elismert oltási rendszert vezetett be, amely minden érintett korosztályt lefed. „A WHO ajánlás szerint 95 százalékos immunizáció lenne megfelelő az egyes országokban, ám Magyarországon ez az arány 98,8 százalék” - mondta. „Az oktatás színvonalas és Európa-szerte elismert, a magyar egészségügyi szakemberek hírneve jó”- jelentette ki az igazgató asszony, hozzá téve: természetesen vannak leküzdendő kihívások csakúgy, mint a régió más országaiban.

Beszélt az európai régió egészségügyi helyzetéről is. A legfrissebb adatok szerint javult az átlagos várható élettartam, mára elérte a 77 évet, bár az egyes országokban vannak különbségek e tekintetben. A listavezető országokban ez több mint 83 év, a legrosszabb helyen álló országban 71 év. A csecsemőhalandóság az élve születésekre vetítve 2 ezrelék és 22 ezrelék között van. A régió maláriamentes, 2002 óta nem fordult elő gyermekbénulás.

Az anyáról gyermekre történő HIV fertőzés 0,6 százalékra esett és visszaszorították a tuberkulózis terjedését is. 2015-ben az újonnan regisztrált HIV fertőzések száma azonban rekordot döntött, 2 millió fölé emelkedett. E tekintetben Magyarországon viszonylag jó a helyzet.

Elmondta azt is, hogy a nem fertőző betegségek (daganat, szívbetegség, légzőszervi- és a cukorbetegség) továbbra is a halálesetek 86 százalékáért felelősek. A legnagyobb betegség kockázat a dohányzás, az alkoholfogyasztás, ez utóbbiban 2025-re 10 százalékos csökkenést célzott meg a WHO. A környezet szennyezés is drámai, ami miatt 1,4 millióan vesztik életüket. Sajnos minden 5. férfi és minden 4. nő túlsúlyos, túlzott a só- és transzzsír fogyasztás.

Arról is beszélt Jakab Zsuzsanna, hogy az országok döntéshozóinak munkáját a fenntartható egészségügyi fejlődési célok érdekében két dokumentum segítheti: a 2015. szeptemberi ENSZ csúcstalálkozón elfogadott határozat, valamint az Egészség 2020, amelyet öt éve elfogadtak a tagállamok. Ez utóbbi keretrendszer célja a közegészségügyi helyzet javítása, és az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Ma már a régió országainak 98 százaléka rendelkezik az egészségügyi méltánytalanságok csökkentését célzó szakpolitikával vagy stratégiával, ez 2010-hez viszonyítva 10 százalékos növekedést jelent. Az országok 93 százaléka készített az Egészség 2020 stratégiához igazodó egészségpolitikai dokumentumot és az országok 86 százaléka rendelkezik végrehajtási tervekkel, és ami igen fontos, számon kérhető mechanizmusokkal.

Kitért az igazgató asszony a gyógyszerfogyasztásra is, e tekintetben jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között. A gyógyszerkiadás Észak-Európában az összes, egészségügyre fordított kiadás 10 százaléka alatt van, Közép-Európában és Közép-Ázsiában meghaladja a 30 százalékot.

„A közegészségügyi intervenciókra költött minden egyes forint 14 forint megtérüléssel jár az egészségügyben és a gazdaságban. Az esélyegyenlőtlenségek évi 1 százalékos csökkentése pedig az ország GDP növekedését 0,15 százalékkal javítja. A szívbetegségek 10 százalékos csökkentése az alacsony és közepes jövedelmű országokban 20 milliárd euró megtakarítást hozhat. A nem cselekvés költsége jelentős, a magas betegségteher közvetlen és közvetett költségei felemészthetik egy ország GDP-jének 15-20 százalékát”- fogalmazott.

„A jól teljesítő egészségügyi rendszerek erős pénzügyi védelmet biztosítanak, számos stratégiát alkalmaznak a közvetlen (out-of-pocket) magán-egészségügyi kiadások visszaszorítására, arra, hogy ez az összes egészségügyi kiadás 15 százalékos szintje alatt legyen” – jelentette ki Jakab Zsuzsanna. Ezt az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen befolyásolja. Ám a GDP-arányos ágazati részesedést tekintve - mivel az egészségügy nemzeti hatáskör - nincs WHO-ajánlás, azonban az Egészségügyi Világszervezet szerint érdemes lenne az országoknak elérniük a hét százalékot.

Az egészségügy munkaerő ellátottságát tekintve arról tájékoztattak, hogy az orvos- és szakdolgozó elvándorlás világjelenség, elsősorban a gazdagabb országokban vállalnak munkát, például magyar egészségügyi dolgozók, akik szaktudásuk, felkészültségük okán kapósak. Van olyan fejlett ország, amely nem is működtet orvosegyetemet. A bizottság ülésén várhatóan elfogadnak egy szakpolitikai keretrendszert, hogy tökéletesítsék a munkaerő tervezést, legyenek eredményesebbek a munkaerő megtartásában. „A magasabb jövedelmű országokat arra kell ösztönözni, hogy ne toborozzanak aktívan egészségügyi dolgozókat a szerényebb jövedelmű országokból” – értettek egyet ezzel az előadók.

Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere elmondta: a nemzetközi együttműködés az egészségpolitikában is egyre fontosabb lesz, hiszen a határok ebből a szempontból átjárhatók. A magyar egészségügyi kormányzat a népegészségügyi programokban együttműködik a WHO regionális igazgatóságával. Úgy fogalmazott: a család-, szociális- és egészségpolitikának kormányzati ciklusokon átívelő programokat kell kidolgozni és megvalósítani. Nagyra értékeli, hogy hazánkban tartja tanácskozását a WHO regionális igazgatósága.

A Medicina Fórum kérdésére, mi szerint a migráció nem jelent-e veszélyt Európában az újabb fertőző betegségek terjedésére, Jakab Zsuzsanna azt válaszolta: „egzotikus betegségekkel nem kell számolni, de például a tbc kockázatot jelent, ám szerencsére ezt tudjuk kezelni. Ám fontos bevonni a megelőzésbe a menekülteket és hozzáférést biztosítani számukra a különböző immunizációs programokba” – szögezte le.

Megkérdeztük Balog Zoltánt az egészségügyi dolgozók elvándorlásáról. A miniszter válaszában elmondta: ez világprobléma, a szegényebb országokból a gazdaságilag fejlett országok elszívják az orvosokat, ápolókat. Vannak országok, ahol még orvosképzés sincs, hanem például a nálunk jól kiképzett szakorvosokat elszippantják, bár ez a tendencia nem csak az egészségügyre érvényes. „De az is megfigyelhető, hogy már hozzánk is érkeznek külföldön diplomát szerzett orvosok. A kormány különféle ösztöndíjakkal is igyekszik kedvezőbbé tenni az egészségügyi dolgozók helyzetét” – emlékeztetett a miniszter.

Medicina Fórum

MTI

Ultrahangkészülékek beszerzésére egymilliárd forintos keretre pályázhatnak közfinanszírozott egészségügyi intézmények – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, jó lenne, ha minden intézmény tudna élni ezzel a lehetőséggel, hiszen alapvető cél a betegellátás minőségének javítása. 

Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár attól tájékoztatott, hogy a pályázatra közfinanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények pályázhatnak, egy intézmény több szakmacsoportra is nyújthat be pályázatot, de szolgáltatónként maximum öt gépre lehet pályázni. A nyertesek minimum 10 millió, maximum 50 millió forintot nyerhetnek el, és várhatóan 20-100 lesz a támogatott intézmények száma - ismertette. A fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy szeptember 11-től október 10-ig jelentkezhetnek az intézmények, és egyszerűsített eljárásrendű pályázatról lévén szó a beérkezés sorrendjében bírálják el a dokumentumokat.

Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett arra, korábban úgy tűnt, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban csak 70 milliárd forintot lehet majd az egészségügyre fordítani, de mára jól látszik, hogy ez a forrás több lesz, mint 160 milliárd forint, 19 fejlesztéssel. Hozzátette: ebben a ciklusban a betegellátás fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és 2017 első félévében már 91 milliárd forintos fejlesztés indult meg.

Schanda Tamás a sajtótájékoztatón beszámolt egy korábbi pályázat eredményéről is. Mint elmondta, a speciális higiénés eszközök, berendezések beszerzésére irányuló pályázat révén ötven egészségügyi intézménynél kezdődhet a beszerzés 7 milliárd forintos keretösszeggel. Ezen a pályázaton átlagosan 138 millió forintot nyertek el az intézmények, volt, amelyik 20,5 milliót, de olyan is, amely 200 millió forintot kapott.

A közfinanszírozott alapellátásban dolgozó fogorvosok szerdán zárult tiltakozó akciójával kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán kérdésre válaszolva azt mondta, folyamatosan tárgyalnak az orvosokat képviselő kamarával, hiszen "mindkét félnek van tennivalója az ügyben". Hozzátette: a kamara is konstruktív volt a tekintetben, hogy érdemes lenne felülvizsgálni, az ellátásban milyen eljárásrendek legyenek, mit kell nyújtania a fogorvosnak és azt hogyan lehet kontrolláltan finanszírozni.

A hét elején tiltakozó akcióba lépett a 2800 közfinanszírozott fogorvosi praxisból 700, amelyben azt vállalták az orvosok, hogy három napon át csak a sürgős beavatkozásokat végzik el a tb-támogatott rendeléseken. A fogorvosok ezzel a demonstrációval tiltakoznak az ellen, hogy évek óta sokkal kevesebb pénzt kapnak a betegellátásra, mint amennyiből praxisaik még működtethetők. Az ő ellátmányuk töredéke annak, mint amennyit az alapellátás másik nagy csoportjára, a háziorvosokra fordít az állam. Az egészségügyért felelős államtitkár hozzátette, értékelte a fogorvosok akciójának lebonyolítását is, ebből is látszik, hogy ez egy figyelemfelhívás, és nem a "perem átszakításáról" van szó, ezért folytatják a tárgyalást a kamarával.

Medicina Fórum

Semmelweis Média Sarok

Elméleti Orvostudományi Központ este.

Fotó: D. Kiss Balázs

A 401-500. helyen végzett, ezzel javított korábbi helyezésén (501-600.) a Semmelweis Egyetem a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorában. Ezen a listán összesen 1102 egyetem szerepel, a hazai felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem vezeti a listát.

A világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis Egyetem legjobban ez utóbbiban szerepelt, ami a külföldi hallgatók és oktatók arányának, valamint a nemzetközi együttműködésben született publikációk kiemelkedő számának tudható be, emellett az idézettségi mutató területén is sikerült javítania eredményein az egyetemnek.

A listára összesen hét magyar egyetem került fel: a 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a 801-1000. helyen tartják számon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Corvinus Egyetemet és a Debreceni Egyetemet. A világranglista élén angol és amerikai intézmények szerepelnek, az első helyezett az Oxfordi Egyetem, a második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen megosztva a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem végzett.

 

 

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Az üres háziorvosi praxisok száma annak ellenére növekszik, hogy a kormány 30 milliárd forintnyi plusz pénzt adott a háziorvosi rendszer finanszírozására. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a Hír TV Newsroom című műsorában azt mondta: későn jött a segítség. Az elnök szerint gyorsan és határozottan kell vonzóvá tenni a háziorvosi pályát. Ezt pedig béremeléssel, és a 25 éve várt hatásköri lista elkészítésével lehet elérni. Elismerte, hogy a kormány tetemes pénzt juttatott az alapellátásnak, „ám a jövedelmük még mindezzel együtt sem éri el azt a szintet, ami a hivatalos közalkalmazotti, egészségügyi bértáblába szerint egy azonos korú és szakképesítésű orvosnak egy kórházban vagy egy szakrendelőben jár" – emlékeztetett Éger István.

hzrvsprx

Június 1-jén, sajtótájékoztatón jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségügyért felelős minisztere, hogy júniustól és jövő márciustól átlagosan 130-130 ezer forinttal nő a háziorvosi praxisok havi támogatása.

Az orvosi kamarával való megállapodás értelmében november végéig megegyeznek arról, hogy milyen módon jut el a háziorvosi praxisokhoz a forrás.
Az államtitkár szólt arról is, hogy 13,3 milliárd forint értékben lehet pályázni forrásokra az alapellátásban, és már 16 háziorvosnál működik az az alkalmazás, amellyel papír nélkül tudnak recepteket és beutalókat írni. Eddig 46 ezer receptet már így állítottak ki. Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentette: jól látszik, hogy a kormányzatnak az a törekvése, az alapellátás helyzetét ne csak forrásokkal, hanem eszközökkel és lehetőségekkel is javítsa.

Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára ugyancsak a nyár elejei sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a kormányzatnak 2010 óta kiemelten fontos a háziorvosi praxisok megerősítése, a háziorvosi pálya minél népszerűbbé tétele az orvosok között, és már negyedik éve nő 130 ezer forinttal a háziorvosok támogatása. Több évtizedes probléma Magyarországon, amire egyik korábbi kormány nem tudott jó válaszokat adni, hogy "folyamatosan elöregedtek a háziorvosok, és egyre nehezebb volt új háziorvosokat találni" - mondta, rámutatva arra, hogy erre pályázatokkal tudott a jelenlegi kormány először választ adni, de emellett a kormány eltökélt abban is, hogy tovább növelje a háziorvosi praxisok támogatását.

Rétvári Bence elmondta, egy praxis finanszírozása a 2010-es kormányváltáskor átlagosan évente 10,5 millió forint körül volt, mára ez 16,2 millió forintra emelkedett. Évről évre nőtt az az összeg, amelyet a háziorvosi praxisok bevételnek könyvelhetnek el, mert többlettámogatást kaptak - tette hozzá.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Európai Kardiológus Társaság (European Society of Cardiology, ESC) irányelvei egyszerre jelentek meg a társaság honlapján és a szaklapokban (European Heart Journal, European Journal of Vascular and Endovascular Surgery). Mint az ST-elevációs miokardiális infarktus (STEMI) új kezelési irányelvét összeállítók megjegyzik, a legutóbbi, 2012-es irányelv óta új evidenciák születtek. Ezért például tisztázták, mikortól kell számítani a perkután koronária intervenció (PCI) kivitelezéséhez rendelkezésre álló 90 perces időablakot. Eddig nem lehetett tudni, hogy az óra akkor indul-e, amikor a páciens az első tüneteket észlelte, amikor mentőt hívott, amikor a mentő megérkezett a helyszínre vagy a kórházba.

lmbkbb

Az új ajánlás szerint a 90 perces időablak akkor indul, amikor az ST-elevációs infarktust EKG-vel diagnosztizálták. További változás, hogy amennyiben fibrinolízis a választott reperfúziós stratégia, annak a STEMI diagnosztizálásától számított 10 percen belül el kell kezdődnie (az eddigi időhatár 30 perc volt).

2012-ben nem ajánlották a teljes revaszkularizációt, csak az infarktus által érintett artériák kezelését. Az új irányelv szerint a teljes revaszkularizáció is megfontolandó, az index eljárással egy időben vagy későbbi időpontban a hazabocsátás előtt. A thrombus-aspirációt két, összesen 15 000 beteg bevonásával végzett vizsgálat eredménye alapján a továbbiakban nem ajánlják. PCI esetén a korábbiakhoz képest erősebb bizonyítást nyert a gyógyszeres sztentek használatának előnye (vs. gyógyszermentes, „pucér” fémsztentek) és a radiális bemenet előnyösebb volta (vs. femorális artéria). Az ajánlásban megjelenik a gyógyszeres kezelések kapcsán a kettős vérlemezkegátló terápia 12 hónapon túlra történő kiterjesztésének lehetősége szelektált betegcsoport esetén. Az oxigénterápia küszöbét az új ajánlás <95%-os szaturációról 90% alatti szaturációra csökkentette.

A perifériás artériabetegségek diagnózisával és kezelésével foglalkozó új irányelvet az ESC az Európai Érsebészeti Társasággal (European Society for Vascular Surgery, ESVS) közösen alkotta meg. Definíció szerint perifériás artériabetegségnek számít valamennyi artéria betegsége a koronáriák és az aorta kivételével. Az irányelv kidolgozói megjegyzik: ez az első alkalom, hogy kardiológusok és érsebészek közreműködésével fogalmazták meg a perifériás artériabetegségek diagnózisával és kezelésével foglalkozó irányelvet, amiben egy fejezet az antithrombotikus szerekkel foglalkozik. Mivel ez napjainkban forró témának számít, minden perifériás artéria-területtel kapcsolatban külön tanácsokat adott a vérlemezkegátló és antikoaguláns terápiák alkalmazására az ajánlást összeállító bizottság.

Egy külön fejezet foglalkozik a perifériás artériabetegségekkel együtt megjelenő kardiális betegségek (szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, szívbillentyű-betegség) kezelésével. Mivel ezzel kapcsolatban kevés a bizonyíték, az ajánlások leginkább szakértői véleményen alapulnak.
Változás a korábbiakhoz képest, hogy aszimptomatikus koronária sztenózis esetén csak nagy stroke-kockázatú betegek számára javasolják a revaszkularizációt, továbbá renális artériabetegség esetén erősen ellenjavallt lett a szisztémás revaszkularizáció.

A szívbillentyű-betegségek terápiájával kapcsolatos új ajánlást az ESC a Szív- és Mellkassebészek Európai Társaságával (European Association for Cardio-Thoracic Surgery, EACTS) közösen hozta létre. Ebben többek között szóba kerül a sebészi aortabillentyű-csere (SAVR), illetve a transzkatéter aortabillentyű implantáció (TAVI) közötti döntés mikéntje tünetes aorta-szűkület esetén. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy a döntésnek sebész és a kardiológus szakemberek bevonásával kell megszületnie, a beavatkozást megfelelő, a kollaborációt lehetővé tevő szívbillentyű-centrumban kell végrehajtani, ahol lehetőség van a szakemberek képzésére és a betegkimenet regiszterekben történő rögzítésére egyaránt. (Forrás. MedicalOnline)