Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

A kétadagos HPV (humán papilloma vírus) elleni védőoltás azoknak a lányoknak lesz ingyenes, akik betöltötték a 12. életévüket és szeptemberben kezdték meg az általános iskola 7. osztályát – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán. Az oltás nem kötelező, csak kérhető. Szakemberek szerint nagyfokú védelmet nyújt a méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV ellen.

hpvkep

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a kormány igyekszik a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetni, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző szűréseken való részvétel hullámzó volt az elmúlt években. Hangsúlyozta azt is, hogy a HPV védőoltás a teljes életkori csoport számára rendelkezésre áll. A védettség kialakulásához két oltásra van szükség, az első oltást novemberben kapják meg a lányok. Emlékeztetett arra, hogy a HPV-fertőzés elleni iskolai oltási program 2014-ben indult, annak igénylése minden évben 70 százalék feletti volt.
Szabó Enikő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője hozzátette: október végig kell a szülőknek visszajuttatniuk az iskolába a beleegyező nyilatkozatot, amely ahhoz kell, hogy lányuk megkapja az oltást.
Az állam által biztosított méhnyakrák elleni védőoltás és annak beadása a jogosultak számára mindkét dózis esetében térítésmentes. A nemzeti védőoltási programba bekerült vakcina 93 százalékot meghaladó védelmet nyújt a méhnyakrák ellen a korábban HPV vírussal nem fertőzött lányoknál.

Forrás: MTI

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Mintegy 98 ezer ember, köztük 79 ezer szakdolgozó és 16 ezer szakorvos bérét emelik. Az orvosok újabb 100 ezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek 50 ezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre. Idén az egészségügyi béremelés 82,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek – adta hírül az MTI.

lazr

Lázár közölte azt is: a kabinet döntött a kórházak adósságrendezéséről is, valamint azon intézmények támogatásáról, amelyek strukturális változtatásokat hajtanak végre az adósság hosszú távú csökkentéséért. Erre 56 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet. Ebből az intézmények 30 napon túli adósságát rendezik, de azokat a kórházakat is támogatják, amelyek az ellátás színvonalát növelő változtatásokat hajtottak végre.
Novemberben megkezdődik az egészségügyi ellátás során keletkezett összes adat digitalizálása, vagyis létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér - jelentette be a miniszter. Az elektronikus személyi igazolványok első felhasználásaként az összes adat egy központi nyilvántartási rendszerbe kerül, amely átláthatóbb, kezelhetőbb rendszert hoz létre. A változás érinti az összes egészségügyi dolgozót és ellátást, vagyis a kórházak mellett például a háziorvosi ellátást, a szakrendelőket vagy a gyógyszertárakat. A dolgozók egy központi rendszer részesei lesznek, amelyben az eddig manuálisan vagy más módon rögzített adatok egy helyre, egy központi felhőbe kerülnek. Ehhez használják majd elektronikus személyi igazolványaikat, amelyeket soron kívül állítják ki számukra. Mint mondta, március óta folyik az átállás előkészítése, amelynek keretében már 25 ezer leolvasót osztottak ki, további 14 ezer kiszállítása pedig már megkezdődött, az átállást folyamatosan valósítják meg. A kezdeményezést a gyógyszerészi, az orvosi kamara és a kórházszövetség is támogatta. Lázár János szerint az egészségügy modernizálásában döntő jelentősége lehet a közhiteles adatok, folyamatok kontrollálásának.
Az új dél-budai kórházról szólva kiemelte: az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi fejlesztése lesz Budapesten, az új kórház hozzávetőleg 150 milliárd forintba kerül. Ez lesz Magyarország és valószínűleg az egész térség legmodernebb ellátó intézménye - mondta a miniszter.

A Magyar Idők arról számolt be, hogy a KSH adatai szerint az idei év első hét hónapjában az egészségügyben 277 617 forint volt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. Ez 32 ezer forinttal magasabb annál, mint amennyit tavaly vittek haza az ágazatban dolgozók, ám ha a 2015-ös éves átlagkereseteket nézzük, akkor azoknál már 57 ezer forinttal több – írja a Magyar Idők. Mindez – a kötelező minimálbér-, illetve a bérminimum-emelésen túl – elsősorban a 2016 nyarán a kormány és az ágazati érdekképviseletek között létrejött megállapodásnak köszönhető, amely egy többlépcsős béremelési programot tartalmazott. Ennek részeként 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forint alapbéremelésben részesültek, a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók számára pedig új bértábla lépett életbe, ami átlagosan bruttó 26,5 százalékos fizetésemelést jelentett.
A bérmegállapodás szerint a fizetések idén novembertől emelkednek ismét. A következő két, már beharangozott fizetésemelés 2018., illetve 2019. november 1-jén esedékes, akkortól bruttó 8-8 százalékos alapbéremelésre számíthatnak a nővérek, ápolók. A bérmegállapodást azonban nemcsak az azt tető alá hozó egészségügyi szak- és szakmai szervezetek, de az egészségügyi államtitkárság szerint is át kell dolgozni. A szakdolgozói bértábla ugyanis már nem tükrözi a tavaly júniusi bérmegállapodás során kialakított belső fizetési arányokat, ezek szinte eltűntek az általános központi bérintézkedések hatására.
A helyzet ezen a téren tovább romlik a jövő év elején esedékes újabb minimálbér- és bérminimum-emelések nyomán. Ennek az egyébként nemzetgazdasági szempontból fontos lépésnek az eredményeként a szakdolgozók 18 százaléka, mintegy 15 ezer ápoló fizetése ma már nem haladja meg a garantált bérminimumot, és az érintettek száma még nagyobb lesz a januártól esedékes újabb központi béremelés után. Vagyis az egészségügyi dolgozók elveszíthetik nehezen elért relatív előnyüket a többi ágazathoz képest. Információink szerint ugyanakkor az elmúlt hetekben felgyorsultak az események, és immár jó esély van arra, hogy egy köztes bérrendezés is legyen az egészségügyben.

Medicina Fórum

Munkatársuktól

Akár 40 százalékkal is javulhat a túlélési esélye azoknak a prosztatarákos betegeknek, akik a hétköznapi szokásos teendőiken túl hetente három-négy alkalommal legalább fél órán át intenzív testmozgást végeznek. Ezt jelentette ki Nyirády Péter professzor, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója Pécsen, a Magyar Urológus Társaság kongresszusán. Ezért indítanak a betegszervezetek, az urológusok, az onkológusok, és gyógytornászok országos mozgásprogramot a prosztatarákos férfiaknak.

n3

A prosztatarák műtéte vagy sugárkezelése után a gyógytorna segíthet a vizelettartási és erekciós problémák orvoslásában, mérsékli a trombózis kockázatát, a fizikai aktivitás javítja a légzéskapacitást, csökkenti a szívinfarktus veszélyét. A jobb kondícióban lévő férfiak könnyebben megbirkózhatnak a daganatellenes kezelések mellékhatásaival, a mozgás segít a szorongás enyhítésében is. Az egészséges testsúly elérése és megtartása szintén javítja az életkilátásokat. Nyirády Péter hangsúlyozta: a rendszeres mozgással elérhető eredményeket egyetlen gyógyszerrel sem lehet pótolni, ma az urológiai és onkológiai ellátás során mégsem helyeznek elég nagy hangsúlyt a betegek kórházon kívüli aktivitásának segítésére.

A 10 Ezer Lépés Program elnevezés onnan ered, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az egészség megőrzéséhez legalább napi 10 ezer lépésnyi mozgásra van szükség. A program keretében betegtájékoztató és gyógytorna füzetet adnak ki, speciális gyógytorna videókat tesznek közzé, a Gyógyulj Velünk Egyesület és a Magyar Rákellenes Liga Budapesten és vidéki városokban célzott mozgásprogramokra várja az érintett férfiakat, a gyógytornászok számára pedig továbbképzést szerveznek a prosztatarákos betegek speciális fizioterápiás szükségleteiről. A Janssen által támogatott kezdeményezés minden rendezvénye, szakmai továbbképzése, kiadványa és videója ingyenesen lesz elérhető a betegek, a családtagok és szakemberek számára is.

n2

A mozgásba nem kell beleszakadni, de kicsit erőlködni nem árt: a pozitív élettani hatáshoz a pulzusszámnak meg kell emelkednie, s valamivel többet kell teljesíteni, mint ami még éppen kényelmes. A mozgásra szánt idő a legjobb befektetés, mert azzal újabb egészségben és életben töltött időt nyerhetünk, az életminőség pedig már rövidtávon is nagyon sokat javul – jelenti ki Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

n1

„Minden évben mintegy 4500 új prosztatarákos beteget diagnosztizálnak idehaza, összesen több mint 20 ezren élünk ma az országban, akivel az orvosa közölte már a prosztatarák tényét. Szeretnénk, ha minél többen megélhetnék, hogy nemcsak passzív elszenvedői lehetnek a kezeléseknek, hanem cselekvő részeseivé válhatnak saját gyógyulásuknak” – mondta a 10 Ezer Lépés Program meghirdetésének hátteréről Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Minden tízedik fogamzóképes korú nő endometriózisban szenved, a meddő nők csaknem felét ezzel a betegséggel kezelik – mondta Dr. Bokor Attila. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Endometriózis Centrumának vezető szakorvosa vezértünetként a menstruációs fájdalom felerősödését említette, melynek mértéke nincs arányban az elváltozás súlyosságával. Hozzátette, nem ritka a teljes tünetmentesség sem. Nehezíti a felismerést, hogy kizárólag a hastükrözés alkalmas a kórkép diagnosztizálására. Mivel nem tudni, mitől alakul ki, oki terápia nem létezik, kezelésként a gyógyszer vagy a műtét jöhet szóba.

ngy

Az endometriózis a fogamzóképes korú nők betegsége, amelynek kialakulásában fontos szerepet játszanak a méhnyálkahártya sejtjei, amelyek nem a méhben, hanem valahol máshol, a méh üregén kívül jelennek meg. Ezek egyrészt gyulladást, másfelől letapadásokat, összenövéseket idézhetnek elő, és amennyiben a petevezeték is érintett, meddőség is kialakulhat. Csaknem minden második meddő nőt endometriózissal kezelnek – mondta Dr. Bokor Attila hozzátéve, hogy összességében 180-200 ezer nő lehet érintett Magyarországon.
A menstruáció idején jelentkező erős hasi fájdalom az endometriózis legfőbb tünete, ez a betegek nyolcvan százalékára jellemző, de gyakori a krónikus, fél évnél hosszabb ideig tartó kismedencei fájdalom is – mondta az egyetemi adjunktus, aki szerint az sem ritka, hogy teljesen panaszmentes a páciens, és csak akkor diagnosztizálják a kórképet, amikor a sikertelen teherbeesés okát próbálják feltárni. Hozzátette, krónikus betegségről van szó, és minden egyes menstruációval romlik a páciens állapota, az endometriózis más szervekre, például a húgyhólyagra vagy a vastagbélre is kiterjedhet. Ezért is fontos, hogy korai stádiumban, egy kisebb hashártya elváltozásnál észrevegyék és kezeljék, amikor még elegendő egy néhány perces beavatkozás, és megelőzhető az életminőség romlása.
Nehézkes a diagnózisalkotás, ugyanis semmilyen képalkotó eljárás vagy vérteszt nem alkalmas az elváltozás felismerésére, kizárólag műtéti eljárással, endoszkóppal lehet kideríteni a fájdalom okát, ennek azonban – minden más altatásban végzett beavatkozáshoz hasonlóan – vannak kockázatai és lehetséges szövődményi. Mivel az endometriózis oka nem ismert, így oki terápia sem létezik. A kezelési módot mindig egyénileg határozzák meg a beteggel közösen, a döntés során figyelembe veszik egyebek közt, hogy hány éves a páciens, milyen az állapota, tervez-e gyermeket a közeljövőben. Serdülők esetében többnyire gyógyszeres terápiát választanak, van, hogy fájdalomcsillapítót vagy gyulladáscsökkentőt kap a beteg, illetve vannak különböző hormon tartalmú készítmények, amelyekkel felfüggesztik a petefészek működését, vagyis nem fog menstruálni a beteg, a magas ösztrogénszintek kiiktatásával pedig megszűnhetnek a panaszok, és megállítható az állapot romlása. Azoknál, akik a közeljövőben szülni szeretnének, a műtétet javasolják. Fontos azonban tudni, hogy krónikus betegségről van szó, és 5 éves távlatban 50 százalékos a kiújulás esélye, ezért a rendszeres kontroll elengedhetetlen.
Dr. Bokor Attila szerint mind a megelőzésben, mind a kiújulás esélyének csökkentésében fontos szerepet játszik a helyes életmód. Az adjunktus szerint a testmozgást be kell építenünk a mindennapjainkba, és bár nem egyértelműen igazolt, de valószínű, hogy a túlzott vöröshús- és cukorfogyasztás is hozzájárul a betegség kialakulásához, így ezeket is javallott kerülni. Genetikai háttere is van az endometriózisnak, ha az anyánál előfordult, a lányának hétszeres esélye lesz arra, hogy nála is diagnosztizálják ezt a kórképet, így családi halmozódás esetén érdemes fokozottan figyelni erre.

Forrás: Semmelweis Médiasarok

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Mint korábban beszámoltunk róla, november 1-jétől változna a drága gyógyszerek beszerzése, amely nagyrészt az onkológiai betegek terápiáját érintené. Ez ellen tiltakozott az onkológiai betegek képviseletét ellátó Gyógyulj velünk egyesület, amely a tender visszavonását kéri a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Az ezt tartalmazó dokumentumuk rovatunkban is olvasható.

A kifogásolt tender eljárás menetrendje:

menetrend

A NEAK főigazgató-helyettese a sajtóbeszélgetésen elöljáróban leszögezte: nincs újdonság a jelenleg kiírt közbeszerzési eljárásban, minden beteg továbbra is megkapja a számára szükséges terápiát, ha máshogy nem, egyedi méltányosság címén. A NEAK célja nem a megtakarítás. Azt is kijelentette: „az gyógyszerbeszerzés módszertanát a szakma segítségével dolgozták ki. Ezért is invitálták meg a sajtóbeszélgetésre a reumatológus és onkológus szakma képviselőjét is.

A háttérbeszélgetésen részt vevő Poór Gyula, az orvosszakmai kollégium reumatológiai tagozat képviseletében elmondta: a 120-150 gyulladásos reumatológiai beteg megkapja a számára szükséges biológiai terápiát. A szakmaiság elve alapján működnek együtt az egészségbiztosítóval. Ezek között említette, hogy a betegnek joga van a leghatékonyabb terápiára. Szerinte az elmúlt 12 évben „egyetlen beteg sem tett panaszt”, hogy nem jutott volna hozzá a szükséges készítményhez. További elv, hogy a nemzetközi és a hazai irányelveket betartják, a bevált és hatékony terápiát nem cserélik le. Új betegnél lehetséges csak az úgynevezett csoportképzés szerinti, olcsóbb terápia alkalmazása akkor, ha a molekula hatékonyságában nem különbözik – tette hozzá. Szerinte az új közbeszerzési módszernél is „fönn kell tartani az orvos választási lehetőségét.”

A legnagyobb vihar a rákos betegek ellátása miatt tört ki a most meghirdetett közbeszerzési eljárás kapcsán. Nem véletlen, hiszen hazánkban a második leggyakoribb megbetegedés a különféle daganatok miatt következik be. A daganatos betegek érdekvédelmi szervezete kockázatosnak tartja, hogy az új betegek terápiájának elsőként az olcsóbb terápiát kell alkalmazni. Ugyanis amennyiben az nem válik be, visszavonhatatlan következménye lehet a betegség kimenetelét tekintve, mire áttérnek a másodikként választható szer alkalmazására. Az onkológiai orvosszakmai tagozat azonban nem képviseltette magát a NEAK által szervezett sajtóbeszélgetésnek. Az ott részt vevő Rubovszky Gábor az Országos Onkológiai Intézet onkológusa, Kásler Miklós főigazgató képviseletében vett részt a rendezvényen. Rubovszky Gábor leszögezte, hogy az onkológus szakma nem támogatja a rákos betegeknél az automatikus gyógyszerváltást és elvárja, hogy „mindig legyen elérhető gyógyszer a betegek számára az egyes betegségek szakértőinek véleménye alapján.”
Kérdésünkre, hogy az onkológus szakmai tagozat véleményét is figyelembe vette-e a NEAK az új közbeszerzési eljárás kiírása előtt, Bidló Judit, az alapkezelő szakmai főtanácsadója igennel válaszolt. Közölte azt is, hogy a közbeszerzés kiírásánál rendelkezésre állt 4000 reumatoid arthritiszes beteg adata, valamint 1500 vastagbél-, 800 tüdő és 200 melanóma rákos beteg adata.

A főtanácsadója úgy fogalmazott:„Magyarországon világszínvonalú az ellátás, leginkább az egyedi méltányossággal történő beszerzésnek köszönhetően.” Közölte, hogy az Európai Unióban öt év alatt 492 új gyógyszert törzskönyvezetek központilag, amelyből 361 originális, 27 biosimiler, 104 generikus készítmény. Ezek 80 százaléka megjelenik a hazai betegellátásban. Elmondta azt is, hogy a gyógyszerkiadások az új betegek száma miatt és azért is nőnek, mert ma már a páciensek könnyebben eljutnak a terápiát adó központokba, és azért is, mert a korszerű készítményeknek köszönhetően hosszú ideig kezelhetőek.

„A gyógyszerfejlesztések eredményeképp az elmúlt néhány évben, különösen az onkológia és az onko-hematológia területén több tucat készítmény jelent meg a gyógyszerellátásban. A hazai magas szakmai színvonalú ellátásnak köszönhetően ezekre a gyógyszerekre vonatkozó igények néhány héten belül megjelennek egyedi méltányossági kérelmek formájában a NEAK-nál.” 2016 - ban 10 000 egyedi méltányossági kérelmet bíráltak el, ez idén várhatóan 12 000-re emelkedik ez a szám.

Egyébként a 2017. október 6-án megjelent közbeszerzési Ajánlattételi Felhívások két alapvetően különböző eljárást foglalnak magukba. „Az első eljárásban minden egyes hatóanyag (összesen 35 gyógyszer) külön-külön soron kerül beszerzésre annak érdekében, hogy azon betegeknél, akiknek a kezelése már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, a kezelésük továbbra is biztosítva legyen ezzel a készítménnyel, amíg azok hatnak a betegnél – áll a NEAK sajtóanyagában. Ez kiemelten fontos szempont, mert amennyiben a beteg jól reagál egy kezelésre, akkor azt folyamatosan biztosítani kell. „Az így beszerzett gyógyszerekkel kezdődhet meg a betegek kezelése abban az esetben is, ha az adott gyógyszertől várjuk a legjobb eredményt a kezelés során, és a kezelőorvos egyértelműen meg tudja határozni, hogy a betegnél miért az adott gyógyszertől várható a legjobb eredmény” – mondta Bidló Judit.
A másik eljárásban az azonos területen azonos eredménnyel alkalmazott gyógyszereket versenyeztetik, figyelembe véve az árat. Valamennyi olyan esetben, ahol a szakmai protokollok alapján egy adott beteg kezelésére több hatóanyag is választható, ott képeztek gyógyszercsoportokat. „Ezt követően a Szakmai Tagozatok képviselőivel egyeztettünk a részletes feltételekről” – állítja a NEAK.

Az alapkezelő szerint az orvosi szakma képviselői az egyeztetéseken jelezték, legfontosabb számukra, hogy minden beteg megkapja a számára megfelelő kezelést, és legyen lehetőség az új termékek befogadására is, és ne csak egyedi méltányosság alapján kaphassák a betegek. Amennyiben ez csak úgy érhető el, ha egy-egy csoportból csak egy meghatározott terméket lehet alkalmazni első választandóként, akkor ezt elfogadják.
A betegszervezet közbeszerzéssel kapcsolatos beadványával kapcsolatban Bidló Judit úgy gondolja, hogy a betegszervezet problémáját az okozhatja, hogy nem értették pontosan az új eljárást.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a betegek hány százalékánál sikeres az elsőre választott terápia, Poór Gyula azt mondta, hogy a gyulladásos reumatoid artritiszes betegtek 60-70 százalékánál. Ám az is előfordul, hogy egy idő után már hatástalanná válik ez a készítmény, ezért váltani kell. Kérdésünkre, hogy mennyiben veszi figyelembe a finanszírozó a molekuláris diagnosztikai vizsgálat alapján javasolható terápiát, azt válaszolta Poór Gyula, hogy a diagnózis sosem száz százalékos.

A NEAK három féle gyógyszer finanszírozást alkalmaz. Az egyik a speciális beszerzésű, nagy értékű gyógyszerekre vonatkozik. Az idei költségvetésben 70 milliárd forintot terveztek e célra, amely bizonyosan több lesz, erről a kormány hamarosan dönteni fog. E készítményeket közbeszerzéssel a NEAK vásárolja meg, és a kórházak betegekre szólóan rendelik meg tőlük, ezek felhasználásának monitorozása betegregiszter szintű. További 70 milliárd forint összegű értékben a kórház a HBCS-ben kapja meg a szükséges gyógyszereket, ezt első körben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ugyancsak közbeszerzéssel vásárolja meg, ám ennek hiányában maga a kórház is beszerezheti. E két típusnál nem fizet a beteg. A harmadik finanszírozási forma a beteg által vényre kiváltott orvosság, erre 300 milliárdot fordít a NEAK, és gyógyszerféleségektől függően bizonyos térítési összeget fizet a beteg is. E készítményeket a patika a nagykereskedőktől szerzi be.