Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Nógrádi Tóth Erzsébet

bonda

Kilenc év alatt 435 orvos, többségük aneszteziológus kapott oklevelet az ultrahang vezérelt anesztézia tanfolyamon, amelyet immár kilenc éve kezdett el megszervezni a budapesti B. Braun Aesculap Akadémián Bondár Attila, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika (SE AITK) szakorvosa. Ez alatt az idő alatt 16 sikeres tanfolyam volt, és egyre nagyobb az érdeklődés. Amíg tíz éve alig fordult elő, hogy aneszteziológus ultrahang készülék segítségével végezze az érzéstelenítést, mára - a tanfolyamnak és az egészségügyi eszközpark bővülésnek is köszönhetően - megnőtt az érdeklődés, számos kórház aneszteziológiai osztályán használják az ultrahang készüléket.
„Franciaországban tanultam meg ezt a speciális műtéti érzéstelenítést 2008-2009-ben, majd hazatérve, az SE AITK intézetigazgató professzorának, Gál Jánosnak a támogatásával az egyetem Ortopédiai Klinikáján immár évi 700-800 ilyen műtéti érzéstelenítést végzünk”- mondja Bondár Attila. 1998-ban szerzett diplomát a Semmelweis Egyetemen, majd négy évig az akkor még működő Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetemen dolgozott, onnan pályázott meg egy írországi állást. „Négy év után azért mentem át Franciaországba, hogy megtanuljam az ultrahang vezérelt anesztéziát, sőt, a francia nyelvet is, majd hazajöttem, hogy itthon tovább adjam az ismereteket”- mondja a doktor. Sok külföldön dolgozó magyar orvos is hazajön az ősszel és tavasszal tartott tanfolyamra, de jött már külföldi orvos is. Bondár Attila egyébként az Európai Aneszteziológiai Társaság (ESA) tagjaként külföldön is oktatja az ultrahang vezérelt regionális anesztéziát, 2016-ban Londonban, 2017-ben pedig Tel-Avivban tartott gyakorlati képzést, Genfben pedig előadást.
De mi is és miért jó ez az eljárás? „Ez egy olyan vezetéses érzéstelenítés technika, amely során az orvos az ultrahang készülék segítségével pontosan látja az ideget, a tűt, a tű hegyét, így célzottan tudja beadni a helyi érzéstelenítőt a kiválasztott ideg mellé. Ezáltal szinte 100 százalékos a sikerarány, és nagyon alacsony a szövődmény ráta.
Megtudjuk, hogy leginkább a felső és alsó végtagi műtéteknél alkalmazható önálló műtéti érzéstelenítésként, míg a törzsi műtéteknél gyakran kombinálják az altatással. Nagyon ajánlott az ultrahang vezérelt érzéstelenítés a magas rizikójú, például kardiovaszkuláris (szívinfarktus, stroke) és respiratórikus (asztma, COPD) betegségben szenvedőknél.
Nagy előnye, hogy kiváló műtét utáni fájdalomcsillapítást biztosít, a páciens szinte azonnal ihat, ehet, beveheti szokásos gyógyszereit, korábban mobilizálható, hamarabb hazamehet a kórházból”- magyarázza a doktor.
Hogy mit szólnak az éberen végzett műtéthez a betegek? „Megkérdezzük őket, hogy éberen akarnak-e maradni a műtét alatt. Legtöbben igen, de van, aki kis bódítást kér. A francia kórházakban egyébként már annyira elterjedt, hogy a beteg eleve ezt az érzéstelenítést kéri a kórházi felvételkor”.
Egy 2004-ben megjelent amerikai cikk szerint az USA-ban egy érzéstelenítő injekció blokád költsége körülbelül 10 dollár, egy perc műtéti időért pedig 8 dollárt kell fizetniük. Ebből is látszik, hogy mennyire költségkímélő technikáról van szó.
„Az igaz, hogy ebben az érzéstelenítési eljárásban a nagy költség az ultrahang készülék egyszeri beszerzése, ami 3-4 millió forinttól indul, de az igazán csúcstechnológiával rendelkező készülék sem kerül 10 millió forintnál többe. Viszont évekig használható (nem ritka a tíz év sem), tehát bátran mondhatjuk, hogy ezzel a regionális érzéstelenítés nem csupán pontos, de költséghatékony megoldás is”.
Bondár Attila már a jövő évet tervezi, hiszen az alapképzést végzettek tovább szeretnének lépni. Így a B Braun Aesculap Akadémia szervezésében és a SE AITK támogatásával az alap tanfolyam mellett egy haladó tanfolyamot is indítanak majd. Az érdeklődő orvosok elméleti és gyakorlati oktatást kapnak, és a sikeres tesztvizsga után ultrahang vezérelt érzéstelenítésből oklevelet szerezhetnek.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

bertab

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos december 8-i küldöttközgyűlése elismeri a kormány 2016-ban tett intézkedéseit, melyet az egészségügyben foglalkoztatott szakdolgozók anyagi helyzetének javítása érdekében tett. A megállapodást a 2016. szeptember 1-től bevezetett új egészségügyi szakdolgozói bértáblában rögzítettek. Dr. Balogh Zoltán a MESZK elnöke a közgyűlésen elfogadottak alapján lapunkhoz közleményt juttatott el, amelyben az áll, hogy a kamara továbbra is kiáll a 2016-ban elfogadott egészségügyi szakdolgozói bértábla rendezés alapelvei mellett. Ezek között említhető, hogy a bértáblának differenciáltan tükröznie kell az egészségügyi szakdolgozó szakképesítésének szintjét és az egészségügyi pályán eltöltött életévek számát.
Ám az azóta eltelt időben a nemzetgazdaság kedvező változásai hatására bekövetkezett kormányzati intézkedések okán új helyzet alakult ki, mely felülírta az előzetesen elképzelt terveket, ezért tartjuk szükségesnek a korábban kialkudott bértábla korrekcióját, az emelések ütemezésének újra gondolását és módosítását.
Továbbra is javasolja a kamara, hogy a mindenkori garantált bérminimumhoz illeszkedve alakítsák ki a szakdolgozói fizetések besorolásának rendszerét. Az egészségügyi ágazatban tapasztalható emberi erőforrás krízis a szakdolgozó munkavállalókat jelentősen érinti, ezáltal a még rendszerben dolgozók jelentős többlet terhet vállalnak a napi munkájuk során.
Sürgősségi eljárást kérnek a bértábla 2017. évi egy havi alapilletménnyel történő korrekciója ügyében. Kérik továbbá, hogy az alapellátásban foglalkoztatott tagtársaik helyzetét is kiemelten kezeljék és oldják meg, különös tekintettel a védőnők, a fogászati ellátásban dolgozó asszisztensek, a háziorvosi praxisok és az otthoni szakápolás és hospice ellátás területén foglalkoztatott szakdolgozókra. Kérik továbbá, hogy 2018-ban a Kollektív Szerződést az egész ágazati szintre terjesszék ki.
„A közel 105 000 főnyi tagságunk és családjuk nevében kérjük, hogy a soron következő kormányzati döntések során az egészségügyi szakdolgozói helyzet kapjon prioritást!” – zárul a testület közleménye.
A küldöttközgyűlésen kiválósági díjakat adtak át a szakdolgozóknak. Az év Kiváló szakdolgozója kitűntetést Murarik Heléna Irén, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak ápolási osztályának főnővér helyettese vehette át. Az év elhivatott fiatal szakdolgozója Szávu Dalma az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi osztályának szakápolója lett.

Medicina Fórum

Média Centrum

magyo

A gyógyszerpiac helyzetéről és jövőjéről szóló rendezvényen ismertették a Nézőpont Intézet elemzését, amely átfogó képet ad a gyógyszeripar helyzetéről és számszerűsíti az iparági hozzájárulást a magyar gazdaság teljesítményéhez. Az elemzés alapján elmondható, hogy a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagjai jelentős szereplői a magyar nemzetgazdaságnak, mind a hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás, mind pedig az export tevékenységük által hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. Kiterjedt beszállítói hálózatuk révén teljesítményük más iparágakra is kihat, ezért is különösen fontos, hogy megkülönböztetett figyelemmel tekintsünk az ágazatra.
A tanulmány elemzői bemutatták, hogy a gyógyszeripar a magyar nemzetgazdaság zászlóshajója; hiszen az iparág kibocsátása folyó áron megközelíti az 1 000 milliárd forintot, miközben az éves növekedési üteme meghaladja a nemzetgazdaság átlagos növekedési ütemét. Ágazati összehasonlításban, az egy foglalkoztatottra eső teljesítményt elemezve a gyógyszergyártás az ágazati rangsor élén ál a bruttó hozzáadott érték, és második helyen a kibocsátás tekintetében.
A tanulmány rávilágított arra is, hogy a magyarországi gyógyszergyártás exportorientált, a külgazdasági növekedés egyik motorja. A teljes exportbevétel 2016-ban 902 milliárd forint volt. Az ágazat külgazdasági szerepét bizonyítja, hogy a gyógyszeriparban az egy foglalkoztatottra 26,6 millió külkereskedelmi többlet esik, ami közel háromszorosa a járműiparnak (9,9 millió Ft/fő) és a gépgyártásnak (9,2 millió Ft / fő).
A magyar gyógyszergyártás nem csupán az egyik legrégebbi hagyománnyal bíró iparág Magyarországon, de rendkívüli potenciállal is rendelkezik. A világgazdasági válság ellenére a szektor teljesítménye az elmúlt években nem romlott, ugyanakkor a szabályozás és a különböző kormányzati programok érzékenyen érintették, melyek csökkentették a szektor növekedési potenciálját. Összességében tehát elmondható, hogy a gyógyszergyártás annak ellenére tud húzóágazat lenni, hogy jelentős különadók sújtják és a válságkezelés utóhatásaként pedig még mindig restriktív az ágazat szabályozása. A hazai gyógyszeripar egyben a leginnovatívabb feldolgozóipari ágazat, a szektor teljes kutatás-fejlesztési kiadása 2016-ban 65,4 milliárd forintra becsülhető.
Az elemzésbe bevont, hazai telephelyű, és hazai gyártási tevékenységet folytató MAGYOSZ tagvállalatok kiemelkedőek a beruházási aktivitásukat tekintve: jellemzően folyamatosan bővítik és korszerűsítik a termeléssel kapcsolatos kapacitásaikat. 2014 és 2016 között a termeléssel, termeléstámogatással kapcsolatos beruházásaikat 38 milliárd forintról 48 milliárdra növelték. Ezen gyógyszeripari beruházások nagy előnye, hogy a szereplők hosszú távra terveznek Magyarországon: a termelő kapacitások egy része már több mint egy évszázada a gyógyszeripar szolgálatában áll.
Jelentős összegekkel járulnak hozzá az államháztartás egyensúlyának megteremtéséhez. Különféle adók és hozzájárulások formájában 2016-ban 78,5 milliárd forintot fizettek be. Fontos megállapítás, hogy a vállalkozások mindegyike Magyarországon adózik, a megtermelt profitot nem viszi ki az országból.
A gyógyszeripar jelentős szereplő a foglalkoztatás szempontjából is. A foglakoztatás tekintetében is kiemelkedik a gyógyszergyártás, az egyik legmagasabb jövedelmet biztosító ágazatról beszélünk. Ez természetesen összefügg azzal, hogy az ágazatban kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint, hogy a tagvállalatok egy egészséges bér-és javadalmazási struktúrát alakítottak ki. A hazai gyógyszeripar élen jár a magas képzettségűek foglalkoztatásában is. A 18 ezer foglalkoztatott közül 2 190 (12%) fő dolgozik K+F területen, ami többszöröse a nemzetgazdasági átlagnak (1,8%) és megelőzi a többi iparágat is.
Dr. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke elmondta, hogy az ágazat jelenleg is erős motorja a hazai gazdaságnak, azonban a kormányzati szabályozókra való érzékenysége miatt, tudatos fejlesztése és támogatása jelentős mértékben javítaná a magyar gazdaság teljesítményét, pozitívan járulhat hozzá a magas végzettségű munkaerő itthon tartásához, továbbá – pozitív külkereskedelmi mérlegével – hozzájárulna Magyarország külgazdasági pozíciójának erősítéséhez is.

Medicina Fórum
Munkatársunktó

u3

A MH Egészségügyi Központ (MH EK) Honvédkórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztálya (KAITO) hatvan évvel ezelőtt, 1957-ben alakult meg. Az addig sebészeti osztály keretében működő aneszteziológiai szolgálat új formában, önálló szervezeti egységként folytatta munkáját első kinevezett vezetője, Dr. Wittek László irányításával. 1958-ban kezdte meg munkáját az osztályon Dr. Giacinto Miklós. Mindketten meghatározó szerepet játszottak az aneszteziológia és intenzív terápia hazai megteremtésében, fejlődésében és oktatásában.
Az intézet 2017. november 30-án tudományos emlékülés keretében ünnepelte 60. éves születésnapját dolgozói, a szakma és társszakmák megjelent képviselői körében. Az évforduló értékes születésnapi ajándéka az osztály hatvanéves történetét bemutató állandó kiállítás, melyet megemlékezés napján nyitottak meg.
A kiállításon a anesztézia számos korhű eszköz, műszerek, altatógépek, betegellenőrző monitorok, lélegzetőgépek, a katonaorvosi anesztézia eszközei valamint érdekes írásos dokumentumok láthatók. Dr. Csomós Ákos c. egyetemi tanár, osztályvezető főorvos a megnyitón elmondta, hogy a kiállított tárgyakat az osztály hat évtizedes történelmi hagyatékából és az ez idő alatt használt eszközökből, műszerekből válogatták össze.
A múzeum létesítésének gondolata, az anyagok, eszközök összegyűjtése és megőrzése, valamint a kiállítás létrehozásához szükséges feltételek megteremtése, a múzeumi vitrinek berendezése Dr. Barna Béla nyugállományú orvos ezredes elévülhetetlen érdeme, aki 1988 és 2007 között volt a KAITO osztályvezető főorvosa. A kiállítás előkészítő munkájában Dr. Konczné Réti Rózsa asszisztensnő segítette. A kórház I. emeleti galéria folyosóján elhelyezett múzeum létesítéséhez a Morpheus Alapítvány, a Honvédkórházért Alapítvány, illetve az Anesztézia Biztonságáért Alapítvány nyújtott jelentős támogatást.
Kun Szabó István vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka nyitotta meg a kiállítást. Kiemelte a múzeum orvostörténeti értékét és a hatvanéves jubileum jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a két nagy világégés közepette, súlyos áldozatok árán tapasztalta meg az ország, mennyire fontos egy ilyen osztály létrehozása. A kezdetben egy fővel indult osztály, ma több mint kétszáz munkatárssal, az ország legjobb, magasan felkészült, szakmailag és technikailag egyaránt a lehető legjobb képességekkel rendelkező intézete. Elismeréssel mondott köszönetet az elvégzett munkáért és a kiállítás megszervezéséért. Ezután Barna Béla volt főorvos kalauzolva az érdeklődőket és mutatta be a kiállítás anyagát.
Címkék:

Ezt követően a KAITO 60. éves megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett tudományülésre került sor. A történelmi áttekintéssel foglalkozó előadások az elmúlt 60 év kiemelkedő eseményeit, az osztály szakmai és szervezeti fejlődésének történetét foglalták össze. A további előadások az osztály gyógyító munkáját, klinikai aktivitását mutatták be.
A hat évtized legfontosabb konklúziója, hogy már az első évektől kezdve az osztály vezetői nagy hangsúlyt fektettek az szakorvosképzésre, az oktatásra, az asszisztensképzésre. Kialakult az osztály iskolateremtő, tudásalapú szellemi bázisa, aminek köszönheti jó hírét és azt a kiérdemelt megbecsülést, ami övezi a szakemberek körében. Nagyon sokan megfordultak továbbképzés, tapasztalatcsere címén a KAITO-on. Aki itt járt, mindenkor vitt magával valamit, tudást, tapasztalatot, amit munkájában hasznosítani tudott. Vitt még valamit, amit nem könnyű definiálni: példaértékű szakmai fegyelmet, igényességet, egy beteg-centrikus és kollegiális kapcsolatrendszert, amit érdemes volt példaképkén követni.
A KAITO az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház egyik legnagyobb osztálya, a 215 dolgozó évente átlag 22 000 beteg műtéti ellátásában vesz részt, a két telephely intenzív osztályain pedig évente mintegy 2 000 beteget kezelnek.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

u1

Ünnepélyes keretek között december elsején adták át az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által alapított Nekem Szól! Egészségértés Díj 2017 pályázat díjait a Budapest Music Centerben. A fődíjat ezúttal az Országos Gerincgyógyászati Központ kapta meg.
Ahhoz, hogy az emberek elkerülhessék a betegségeket, megfelelő időben eljussanak az orvoshoz, vagy megtalálják az állapotuknak leginkább megfelelő kezeléseket, érteniük kell az egészségüggyel kapcsolatos információkat, ám ez hazánkban hiányos - derült ki a Szinapszis Kutató Intézet „Egészségértés” kutatásából. Az is tetten érhető egy másik felmérés alapján, hogy az érintettek három alkalomból kétszer valós segítség helyett az interneten keresnek rá tüneteikre, és az esetek túlnyomó többségében (78%-ban) nem hiteles információhoz jutnak hozzá, ami gátolja az egyént problémája valós megoldásában.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) – az egészségértés fenti problémájára történő figyelemfelhívás, illetve a helyzet javítására irányuló lépések támogatása érdekében – másodszorra hirdette meg az egészségértés díjat. Legfontosabb célkitűzése a Nekem Szól! Egészségértés díj kiírásával, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a hiteles egészségügyi információk minden egyes ember számára olyan módon válnak elérhetővé, ahogy azt ő maga a legkönnyebben fel tudja használni.
A pályázatra 2017. január 1. és 2017. október 15. között Magyarországon futó programokkal, 5 kategóriában – egészségügyi és oktatási intézmények, egészségügyi szakemberek, betegszervezetek, társadalmi-, állami- és gazdálkodó szervezetek, valamint újságírók és bloggerek – lehetett nevezni. A pályázat ez évben is megmozgatta az egészségügy majdnem minden szegmensét, a betegszervezetektől a gyógyszerészeken át a bloggerekig, az egészségfejlesztési irodától a megyei ÁNTSZ irodákon át az általános iskolákig. Rekord számú, 106 pályamű érkezett be. Az idei pályázatokra jellemző a digitális tér egyre jobb kihasználása, számos pályázó rendelkezett a hagyományos weboldal mellett social média felülettel vagy youtube csatornával is.
Thomas Straumits, az AIPM elnöke a díjátadón hangsúlyozta: „Az egyesület elkötelezett az egészségértés fejlesztése mellett, hiszen az alacsony egészségértés nem csak az egyén számára kedvezőtlen, de az egészségügyi rendszer forrásainak pazarlásához is vezethet. Egyesületünk 2015-ben kezdett az üggyel foglalkozni: elsőként készíttettük el az ország egészségértés kutatását, melynek eredményét számos helyen bemutattuk és amelyről elkötelezetten edukáljuk az egészségügy szereplőit. 2016-ban megalapítottuk az egészségértés díjat, és büszkék vagyunk arra, hogy idén is megannyi fantasztikus pályázat érkezett. Számos egyéb programmal is támogatjuk a magyar emberek jobb egészségértését, ilyen például a laikusoknak szóló www.okosgyogyszer.hu, vagy a betegszervezetek számára szóló ingyenes továbbképző program, a BETA (Betegszervezetek Akadémiája)”
Az Egészségügyi és oktatási intézmények kategória nyertese, egyben a Nekem szól! Egészségértés díj 2017 fődíjasa az Országos Gerincgyógyászati Központ, a Budai Egészségközpont Szakkórháza, mely betegoktatási programjának audiovizuális továbbfejlesztésével pályázott. Az Egészségügyi szakemberek kategóriában az első helyezést Dr. Dér Péter gyógyszerész nyerte el zárt, online tanácsadást végző Facebook csoportjával. Dr. Dér Péter több kollégájával azon fáradozik, hogy a modern eszközök nyújtotta gyors reagálási idővel tudja a hozzá fordulók kérdéseit a lehető legszakszerűbben megválaszolni. A Betegszervezetek kategóriában első lett a Ritka Betegek Országos Szövetsége egy olyan felvilágosító programmal, amely a ritka betegségekben érintetteknek és hozzátartozóiknak nyújt hiánypótló, evidencián alapuló tájékoztatást. A Társadalmi-, állami- és gazdálkodó szervezetek kategória nyertese az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Resuscitatiós Társaság és az Alerant Zrt. Szív City – Te is lehetsz hős! projektje. A Szív City egy virtuális közösség, melynek önkéntes tagjai készek megmenteni a hirtelen szívmegállás köztéri áldozatait. Az Újságírók és bloggerek kategóriában Balavány György újságíró érte el az első helyezést „Felvilágosító tevékenység a médiában az öngyilkosság megelőzésért” című pályázatával. A pályázat különdíjasa: az EgészségKommandó. Az EgészségKommandó az interneten fellelhető egészségügyi oldalakat egy az átláthatóságot és szakmaiságot vizsgáló, objektív szempontrendszerben értékeli és lát el egy jelképes pecséttel, ezzel segítve elő, hogy előtérbe kerüljenek az értékes, hiteles egészségügyi weboldalak.
A zsűri elnöke dr. Pilling János, SOTE Magatartástudományi Intézet docense, tagjai: Nógrádi Tóth Erzsébet, MÚOSZ Egészségügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Szakosztály, elnöke, dr. Virányi Mariann, OGYÉI főosztályvezető helyettese, dr. Horváth-Sziklai Attila, Magyar Gyógyszerészi Kamara hivatalvezetője, Dr. Pásztélyi Zsolt, a MEDICINA 2000 - Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, Koltai Tünde a Betegszervezetek Országos Szövetsége elnöke, Borjádi Györgyi, az AIPM kommunikációs menedzsere.