Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

erz4

Az „Egységes ápolási eszközpark kialakítása” elnevezésű (EFOP-2.2.0-16-2016-00003) projekt első szállítási ütemének részeként 80 elektronikusan mozgatható multifunkcionális ápolási ágy, 12 db intenzív ágyat, a hozzájuk tartozó infúziós állványokat, matracokat és kórházi textíliákat, továbbá antidecubitus matracokat kapott ezen a héten a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórháza – tájékoztatott az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Az ÁEEK kiemelten fontosnak tartja az egészségügyi szakdolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, ezért két projekt keretei között, összesen 16,5 milliárd forintot fordít erre a területre. 8 milliárd forintosból megújul a kórházak ápolási eszközparkja, és további 8,5 milliárdos beruházással a nővérszállók felújítása és új szállók kialakítása történik meg 2020. első negyedév végére.
Húszezernél több ápolási eszköz − többek között intenzív ágyak, korszerű betegágyak, felfekvést megelőző matracok, gördíthető infúziós állványok, fecskendős infúziós pumpák − beszerzése járul hozzá a megfelelő eszközellátottság megteremtéséhez és a szakdolgozók munkakörülményeinek javításához 64 ÁEEK fenntartású intézmény 71 telephelyén és a három egyetemi helyszínen. A 8 milliárd forint összköltségű, az ÁEEK konzorciumvezetésével és a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem részvételével megvalósuló projektnek köszönhetően körülbelül 3700 képzése is megvalósul 61 helyszínen, egyrészt az újonnan beszerzett eszközök eredményes alkalmazása és a biztonságos és szakszerű betegmozgatás elsajátítása, másrészt a kiégés megelőzése érdekében.
Az „Egészségügyi szakellátók szállóinak fejlesztése” elnevezésű (EFOP-2.2.0-16-2016-00001) projekt a szakmailag felkészült, elkötelezett egészségügyi szakemberek megtartása, a szakmaelhagyás, illetve az egészségügyi humánerőforrás elvándorlásának megelőzése érdekében 14 megyei kórház 16 helyszínén – többek között Szombathelyen új nővérszálló kialakításával – fejleszti az egészségügyi szakdolgozók lakhatási körülményeit. A szakdolgozók elhelyezési lehetőségeinek bővítése és a szállók színvonalának emelése a munkavállalók számára vonzóbbá teszi a felkínált munkahelyeket, az egészségügyi intézmények vezetői számára pedig újabb eszközt biztosít a jó szakemberek megtartására és a hiányszakmák betöltésére. A fejlesztések az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

Medicinafórum
Munkatársunktól

erz3

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének új elnöke, Vereckei Péter - aki a Pfizer Magyarország ügyvezető igazgatója - szeretné előmozdítani, hogy az életminőséget alapvetően javító terápiák minél hamarabb hozzáférhetővé váljanak a betegek számára Magyarországon – áll az egyesület lapunkhoz eljuttatott közleményében. Fontosnak tartja, hogy az elmúlt tíz évben reálértéken csökkenő magyar gyógyszerkassza érje el a visegrádi országok nettó gyógyszerkiadásának reálértéken számolt átlagát, szorgalmazza a gyors, rugalmas és kiszámítható gyógyszerár-támogatási rendszer kialakítását. Az új elnök szükségesnek tartja az ágazatot sújtó különadók csökkentését, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez. Az új elnök személyes ambíciója továbbá, hogy a gyógyszerekbe vetett bizalom erősödjön, valamint a szakmai csoportokon kívül a szélesebb közönség is megértse és elismerje a 21. századi gyógyszer innováció társadalmi értékét.

Vereckei Péter a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán végzett, majd az ELTE egészség-gazdaságtan, egészségpolitika szakirányán tanult tovább. Diplomája megszerzése után a gyógyszeriparban helyezkedett el, és az elmúlt 18 évben a Pfizer magyarországi leányvállalatánál dolgozott, ahol a gyógyszeriparban is ritka karrier utat bejárva orvoslátogatóként kezdte, majd az évek során számos feladatkört ellátva, a ranglétrát végigjárva jutott el az ügyvezetői pozícióba 2014 januárjában. Az AIPM tárgyalódelegációjának tagjaként részt vett a Nemzeti Gyógyszerazonosító Szervezet megalapításában, illetve igazgatósági tagként támogatta az első Igazgatóságban.

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre. Az egyesület tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.


Medicina Fórum
Munkatársunktól

Megalakulásának negyedszázados évfordulóját tudományos szimpóziummal ünnepelte meg az Izotóp Intézet Kft., amelyen neves egészségügyi szakemberek tartottak előadásokat a labordiagnosztika múlt évtizedekben történt és jelen béli jelentőségéről.

kovacs1a

Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az MTA tagja óriási jelentőségűnek tartja a diagnosztikai vizsgálatokat, úgy fogalmazott, hogy mára az orvosi döntések 70-80 százalékát ezekre alapozzák. Az 1890-es években elindult laboratóriumi vizsgálatok során még nagyobb mennyiségű vérből próbáltak következtetni az orvosok a páciensek betegségeire, akkortájt a titrimetria volt a jellemző. Ezt követte a fotometria, a nephelometria, a kromatográfia, a fluorimetria, majd az atomabszorpció, és napjainkban a tömegspektrometria. A 2000-es évek óta a személyes kontroll igénye határozza meg a diagnosztikát, és jelentősen változott a laboratóriumi mérések érzékenysége. Ma már a módszerek képesek néhány ng/l mennyiségű anyagot is felismerni. Ez százszor nehezebb feladat, mintha egyetlen embert kellene azonosítani a világ teljes népességében.
Nagy jelentőségű volt a fejlődésben a magyar származású Hevesi György, aki a radioaktív izotóp nyomjelzés módszerének feltalálásáért 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott. A tudós jelentős mértékben járult hozzá az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásban.
A nukleáris medicina az orvostudomány dinamikusan fejlődő ága, az elmúlt évtizedekben a radioaktív izotópokkal végzett orvosi tevékenység önálló klinikai szakterületté vált. Kovács L. Gábor akadémikus a múltat elemezve a jövő elvárásait is megfogalmazta, szerinte a diagnosztikának ki kell szolgálnia a betegközpontú orvoslást, hozzá kell járulnia a klinikai gyógyítás hatékonyságának javításához, a költséghatékony gyógyításhoz, a személyre szabott kezelésekhez. Egy jól működő egyetemi laboratóriumban sokféle szakemberre van szükség, tömérdek információt kell befogadniuk és feldolgozniuk, ezért a multiplex rendszerek alkalmazása egyre nagyobb kívánalom.
Az Izotóp Intézet Kft. története nem választható el a létét meghatározó alapoktól – jelentette ki Lakatos Mihály ügyvezető igazgató.

laka1

A radioizotópokkal történő jelzések alkalmazása az élő szervezetben jelentős mértékben járul hozzá a kóros elváltozások észleléséhez. Jelenleg 70 százalékban diagnosztizálásra, 30 százalékban terápiára alkalmazzák ezeket a készítményeket, ám Lakatos Mihály szerint ez az arány tíz éven belül megfordul úgy, hogy közben nő ezen anyagok felhasználásának a mennyisége. Az évi 7 százalékos növekedést produkáló Izotóp Intézet tavalyi árbevétele 4 milliárd forint volt, a világ nyolcvan országába szállítják termékeiket, szolgáltatásaikat. Kérdésünkre, mire a legbüszkébb az elmúlt negyedszázadból, az ügyvezető úgy válaszolt: egyrészt arra, hogy sikerült a kutatóintézetből egy termelést is végző vállalkozássá válniuk és a legszigorúbb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő minőségi szolgáltatásokat és gyógyszereket készíteniük, biztonságosan. Másrészt arra, hogy saját erőből, 430 millió forintos beruházással fölépítették azt a gyártó bázist, amelyet ez év áprilisában adtak át, és a légtechnikai berendezést kivéve a teljes műszaki megoldást a cég készítette.
Az intézet fontosnak tartotta, hogy a termelő tevékenység mellett jelentős erőfeszítéseket tegyen az alap és a fejlesztő kutatásokra is. „A kutatás és annak gyakorlatba ültetése rendkívül fontos a fejlődés szempontjából”- mondta Lakatos Mihály.
A hetvenes években megindult az orvosi nukleáris műszergyártás is. Hazánkban is elkezdődött a CT-k, MR berendezések, a PET készülékek telepítése. Amíg 2000 mindössze egy PET/CT működött az országban, ma nyolc, ám a számuk várhatóan tovább nő.


Medicina Fórum
Munkatársunktól

bofye

Három pontban foglalta össze az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a magyar egészségügy gyógyszerügyet érintő legsürgetőbb teendőit. Az AIPM üdvözli, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban az egészségügy több területén is bővültek a pénzügyi források, és bíznak a trend fennmaradásában – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményükben. Ugyanakkor felhívják a figyelmet a gyógyszeriparral kapcsolatos, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelten fontos aktuális kérdésekre, valamint megfontolt és előremutató egészségpolitikai munkát kérnek az új Kormány és Országgyűlés tagjaitól. A szakmai szervezet a Kormány megalakulását követően haladéktalan tárgyalásokat kezdeményez a szektorral kapcsolatos legfontosabb feladatok végrehajtása érdekében.

A 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörítő Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban az egészségügy több területén is bővültek a pénzügyi források, és bíznak a trend fennmaradásában. Felhívják ugyanakkor a figyelmet a gyógyszerügyekkel kapcsolatos jelenleg még megoldásra váró kérdésekre is. Ezek rendezése azért is sürgető, mert a magyar betegek egy elismerten jó gazdasági helyzetben lévő ország polgáraiként megérdemlik, hogy a környező és hasonló fejlettségű országok betegeihez hasonlóan férjenek hozzá a legújabb gyógyszeres terápiákhoz. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta, hogy csak egy egészséges nemzet tud megfelelni napjaink demográfiai kihívásainak, amit az innovatív gyógyszeripar maximális partnerséggel támogatni kíván. Az Egyesület három pontban fogalmazta meg javaslatait a magyar egészségügy gyógyszerügyet érintő akut szükségleteinek kezelésével kapcsolatosan.
Elsőként javasolják, hogy az elmúlt tíz évben reálértéken csökkenő magyar gyógyszerkasszát a Kormány mihamarabb pótolja vissza, és az érje el a visegrádi országok nettó gyógyszerkiadásának reálértéken számolt átlagát. Második javaslatként a gyors, rugalmas és kiszámítható gyógyszerár-támogatási rendszer kialakítását szorgalmazza az AIPM, ami magában foglalja a régóta húzódó, már eldöntött befogadások kihirdetését éppúgy, mint a jelenleg meglévő adminisztratív és technikai akadályok lebontását, valamint az új, innovatív gyógyszerek és terápiák transzparens, kiszámítható és rendszeres befogadását. Ennek érdekében a magyar emberek életkilátásainak növelését, valamint az egészséges társadalom fenntartását szolgálná, ha a visegrádi országok átlagára emelt gyógyszerkassza minden évben a GDP bővülésének arányában növekedne, továbbá a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az így megemelt költségvetést új terápiák befogadására fordítaná. Harmadik javaslatként annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez, az AIPM szükségesnek tartja az ágazatot sújtó különadók csökkentését. A gyógyszeripari szereplők az elmúlt két ciklus során közel 500 milliárd forintot fizettek be ágazati különadóként a magyar költségvetésbe, azonban a sikeres válságkezelés eredményeként mára indokolttá vált az extra terhek csökkentése. Ennek kapcsán fontos lenne továbbá, ha Magyarország klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét megvédendő konkrét intézkedések történnének, melyek további halogatása már veszélybe sodorhatja hazánk ezen a területen megszerzett előkelő helyét.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete felhívja a figyelmet arra, hogy az előremutató egészségügyi szakpolitikai döntések középpontba állítása, benne a magyar gyógyszerügyi kérdésekkel kapcsolatos adósságok felelős rendezése a magyar egészségügy és gazdaság összes szereplőjének, a kormányzatnak és a lakosságnak is közös érdeke. Az innovatív gyógyszergyártók kérik az új Kormány és a most mandátumot szerzett országgyűlési képviselők együttműködését, megfontolt és előremutató egészségpolitikai munkáját. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója hozzátette: a demográfiai alapú kormányzás elképzelhetetlen erős egészségügy nélkül, melynek értelmében a szakmai szervezet a kormány megalakulását követően kezdeményezni fogja, hogy e cél elérését támogatandó a szektorral kapcsolatos legfontosabb feladatok végrehajtása érdekében mihamarabbi tárgyalások és konkrét intézkedések kezdődjenek.

Medicina Fórum
Munkatársunktól/Semmelweis Médiasarok

erzii1

Erős allergiaszezon nehezíti a pollenérzékenyek mindennapjait, ez számottevően ronthatja az allergiás asztmás betegek állapotát is. A kevés csapadék és az erős szél még kedvezőtlenebbé teszi a helyzetet, ezért is fontos, hogy az érintettek mindenképpen folytassák a gyógyszeres terápiájukat – mondta Dr. Tamási Lilla a közelgő Asztma Világnap kapcsán. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára hozzátette, idehaza mintegy 300 ezer asztmás beteg él, 60 százalékuk allergiás valamely pollenre vagy a poratkára. Habár egész évben be kellene tartaniuk a kezelést, mégis sokan télen, a tünetmentes időszakban kihagyják a gyógyszereiket.
A megelőző és fenntartó kezelésre ugyan egész évben szükségük van az asztmás betegeknek, a gyógyszerfelírási adatok azt mutatják, hogy sokan csak akkor szedik a gyógyszereiket, amikor súlyosabbá válnak a tüneteik – emeli ki Dr. Tamási Lilla. Az egyetemi tanár szerint a 300 ezer hazai asztmás beteg mintegy 60 százaléka allergiás is, nekik különösen fontos, hogy ha télen, a tünetek megszűnése miatt abbahagyták a gyógyszerszedést, most, hogy a mogyorófélék, fűfélék pollenjei megjelentek a levegőben, minél előbb kezdjék el újra a terápiát. Hozzátette, a száraz, szeles, hirtelen jött meleg idő miatt ráadásul kiugróan magas a pollenterhelés, amely egészen októberig, a hideg, esős idő beálltáig eltarthat.
A légszennyezés tovább ront a helyzeten, a pollenszemcsék ugyanis rátapadnak a koromszemcsékre, és így sokkal nagyobb felületen bántják az alsó légutakat. A kialakuló alsó légúti gyulladás, hörgőszűkület és hörgőgörcs akár fulladáshoz is vezethet. Ez először csak terhelésre (pl. sportoláskor) jelentkezik. Olyan, mintha meg lenne fázva a beteg, már hajnalban köhög, és ez többször ismétlődhet a nap folyamán. Asztmás roham esetén azonnali orvosi segítségre van szükség, mert ritkán ugyan, de halálhoz is vezethet. Dr. Tamási Lilla hozzátette, ma már vannak olyan gyógyszerek, amelyek rendszeres használatával az esetek 95 százalékában meg lehet előzni az asztmás roham kialakulását.
Az egyetemi tanár szerint fontos, hogy ne hagyjuk abba a mozgást. Ha csökken a terhelhetőségünk, és úgy érezzük, mintha ülnének a mellkasunkon, forduljunk tüdőgyógyászhoz, aki a rendszeres fenntartó kezelésből erősebbet ad majd. Az érintettek többsége sajnos inkább abbahagyja a mozgást, ahelyett, hogy több gyógyszert szedne. Pedig ma már olyan inhalációs kezelések vannak, amelyek kis gyógyszermennyiséggel is nagyon hatékony eredményt tudnak elérni. Dr. Tamási Lilla azt mondta, hogy egészségünk megőrzése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy asztma esetén is ugyanannyit mozogjunk, mint ami a korosztályunkra egyébként jellemző.
Dr. Tamási Lilla elmondta, hogy az asztmások 27 százaléka cigarettázik idehaza, pedig mind az aktív, mind a passzív dohányzás jelentősen rontja az érintettek állapotát. Számukra különösen fontos lenne, hogy felhagyjanak káros szenvedélyükkel. A betegeknek azt javasolta, hogy erős pollenszezonban inkább reggel vagy este nyissanak ablakot, mossanak gyakrabban hajat, hiszen a pollenek a hajon is megtapadnak.

INTERDISZCIPLINÁRIS FÓRUMOK

BELÉPÉS