Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

er1

Világszínvonalú kutatóközpontot adtak át a SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében. A másfél milliárd forint összértékű eszközparkkal felszerelt biofizikai kutatóközpont létrehozásának alapkoncepciója, hogy egy tudományos kérdést a molekuláris szinttől az állatkísérleteken át egészen a betegágyig lehessen eljuttatni. A kedden átadott új központ névadójának az 1961-ben orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott magyar biofizikust, Békésy Györgyöt választották. Békésy György magyar biofizikusként 1961-ben „a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" kapott orvosi-élettani Nobel-díjat, annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. A távközléssel foglalkozó mérnökök Békésyt „az eddig egyetlen Nobel-díjas postamérnökként" tartják számon.

A kutatóközpont ünnepélyes átadásán dr. Kellermayer Miklós intézetigazgató a központ jelentőségét hangsúlyozva megjegyezte, a világszínvonalú eszközpark létrejöttével egy nagy álom vált valóra. Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes szerint a kutatóközpont egyfajta tovább növeli az intézet tudományos kapacitását, és lehetőséget ad az egyetemen belüli együttműködésekre. Az új központ az elméleti és a gyakorlati kutatók számára kiemelkedő jelentőségű.
Az intézet célja egy világszínvonalú eszközpark létrehozása volt, amely hatékonyan szolgálja az egyetem biofizikai és hozzá kapcsolódó kutatásait, valamint a hazai tudományos munkát – mondta dr. Szász Károly kancellár. A központ alapkoncepciója és célja, hogy egy tudományos témát eljuttassanak a molekuláris szinttől az állatkísérleteken át a betegágyig. A kancellár elmondta azt is, hogy az új biofizikai kutatóközpont létrejöttével 2009 és 2018 között, belső forrásokból és pályázatokból mintegy 1,5 milliárd forint összértékű eszközzel bővült a laboratóriumi műszerparkja. A világszínvonalú központ jelentőségét bizonyítja az is, hogy ezen időszak alatt az ott dolgozók több mint 778 millió forint értékű kutatási bevételt hoztak.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

image

Fotó: Semmelweis Egyetem Médiasarok

A Semmelweis Egyetem a szakterületi rangsor élet- és orvostudományi képzési kategóriájában javított tavalyi eredményéhez képest, és a 254. helyen végzett, amivel a legjobb helyen szerepel a hazai felsőoktatási képzőhelyek közül.

Az orvostudományi képzés területén megőrizve korábbi helyét ezúttal is a 151-200. helyen áll. Ebben a kategóriában a Debreceni Egyetemet a 251-300., a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemet a 301-350. helyre sorolták a lista készítői. A gyógyszerészeti képzésben – a tavalyi top 150 után – idén a 151-200. helyre került a Semmelweis, ebben a kategóriában a hazai intézmények közül egyedüliként szerepel a QS rangsorában.

Az élet- és orvostudományi képzési területen a Semmelweis Egyetem 254. helyével javított korábbi pozícióján, legutóbb ugyanezen a listán a 262. helyen szerepelt. A szakterületi rangsorban a magyar intézmények közül a 397. helyen áll a Debreceni Egyetem, a 401-450. helyre sorolták a Szegedi Tudományegyetemet, míg a Pécsi Tudományegyetem a 451-500. helyre került.

A nemzetközi rangsor készítői a listák összeállításánál négy szempontot vesznek figyelembe: az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, a munkáltatói véleményeket, továbbá az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort (h-index citations).

Medicina Fórum
Munkatársunktól

erzzzz1

A statisztikák szerint a különböző eredetű krónikus sebek a lakosság 5-10 százalékánál fordulnak elő. Ám amíg a sebészi technikák viszonylag gyorsan – és egyre gyorsuló ütemben – változtak az elmúlt egy-kétszáz évben, a sebkezelési elvek és gyakorlat ezt lassan követte. Erről is beszélt Harsányi László, a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának igazgatója a Negatívnyomás-terápia a Sebgyógyulásért Egyesület és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Egészségügyi szakosztálya által szervezett szimpóziumon, ahol bemutatták a témában most megjelent „Negatívnyomás-terápia” című szakkönyvet.
„A sebgyógyulást több tényező befolyásolja, függ a betegtől, a sebtől és a kezelésnél alkalmazott eszközöktől, mindezt figyelembe kell vennie az orvosnak” – mondta Harsányi László. Az elmúlt bő két évtizedben „forradalom” zajlott a sebkezelésben: innovatív technikák jelentek meg és terjedtek el. Ezek közül jelenleg az ún. intelligens kötszerek megjelenése és a negatív nyomású sebkezelés (negative pressure wound therapy – NPWT) módszere tűnik a legjelentősebbnek. Noha a vákuum-hatást az orvostudomány évezredek óta alkalmazza, és kezdetleges technikái elsősorban a hadisebészeti sebellátásban már évszázados hagyományokkal rendelkeznek, bizonyítékalapú, kórélettani ismeretekkel alátámasztott formában rövid, ám annál sikeresebb múltra tekinthet vissza. Hatékonysága alapján eredetétől függetlenül szinte valamennyi sebtípus kezelésére ajánlható. Alkalmazása a sebalap oxigénellátásának javítása, baktérium-terhelésének csökkentése, a váladékpangás megszüntetése, a kóros szöveti nyomást fenntartó ödéma mérséklése és feltehetően még számtalan, eddig felderítetlen mechanizmus révén segíti elő, gyorsítja fel a sebgyógyulást. A napi gyakorlatban való eredményes alkalmazásával párhuzamosan folynak jelenleg is a kísérletes vizsgálatok a hatásmechanizmus alaposabb tisztázása, a klinikai alkalmazhatóság további kiterjesztése érdekében. Az új sebellátási technológiával foglalkozó tudományos orvosi közlemények száma exponenciálisan emelkedő.
„Magyarország nincs szakmai elmaradásban a technika ismeretét, alkalmazási elveit illetően: a módszer hozzáférhető, máris kellő számú szakember szerzett gyakorlatot a használatát illetően. A megszerzett szakismeretek átadása céljából alapította meg 14, tapasztalatai alapján már elhivatott szakember 2016-ban a Negatív-nyomás Terápiával a Sebgyógyulásért Egyesületet” tudtuk meg Harsányi professzortól.
Az egyesület elnöke Tóth Csaba, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézet osztályvezető főorvosa, aki a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem, vagy rosszul kezelt eseteknél a seb nem gyógyul, sőt, rosszabbodik, gyakran szepszishez, trombózishoz, mikro-, vagy makro amputációhoz vezetve. „E tekintetben kiemelten kell figyelni a például a Magyarországon regisztrált 500 ezer diabetesszel élő betegre, a másik félmillió pedig nem tud a betegségéről, csak véletlenül, például egy nem gyógyuló seb miatti kivizsgálás során szerez róla tudomást”- folytatta az elnök. Ez is oka annak, hogy a magas amputációk aránya a diabeteszes betegek között 20-40 százalékra tehető, kiemelkedő az Európai Unió tagállamai közül. Pedig a megelőzéssel és a megfelelő kezeléssel sok elkerülhető lenne. „Akkor nevezhető krónikusnak egy seb, ha valamilyen okból 4-6 hét alatt nem gyógyul meg. Kiemelten fontos a nem gyógyuló, krónikus sebek hátterében álló betegségek diagnosztizálása, kezelése”- tette hozzá.
A sebek sokféle ok miatt alakulnak ki, így több orvosi szakmának kell megtalálnia a megfelelő kezelést. Mivel interdiszciplináris ügyről van szó, szerencsés lenne, ha a Magyar Sebkezelő Társaság égisze alatt, a betegszervezetekkel és a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesülettel karöltve kidolgoznák az egyes sebtípusok kezelésének ajánlásait, kidolgozva a költségigényeket is. Átfogó számításokkal kiderülne, hogy bizonyos esetekben költséghatékonyabb az ún. intelligens kötszerek alkalmazása, valamint a negatívnyomás-kezelés módszere. Ez utóbbi kezelés elve, hogy a sebet folyamatos, vagy intermittáló negatív nyomás alá helyezik. Egy porózus anyaggal (pl. polyurethrane szivacs) töltik ki, majd egy jó tapadási és modellálható fóliával légmentesen zárják. E fólián készített nyílásra egy szívó portot ragasztanak és ezt kötik össze a sub-atmoszférikus nyomást biztosító egységgel. A portból a sebváladék egy gyűjtő tartályba kerül. A vákuum egység a beállított értéknek megfelelő negatív nyomást folyamatosan vagy intermittáló módon közvetíti a seb területére. Nyitotthas-kezelés esetén a has űri szerveket még egy védőfóliával (protective layer) kell fedni, a szivacsot ezt követően kell a sebüregbe helyezni.
A kezelést először 1979-ben orosz szerzők ismertették (szívó-öblítő kezelés néven). Németországban 1992-ben nyílt törések kezelésére alkalmazták. 1997-ben sertés modellen és klinikai tanulmányban igazolták az NPWT kedvező hatásait. 2000-ben Joseph és McCallion tanulmányai rámutattak, hogy a kezelés a hagyományos kezeléssel szemben szignifikánsan gyorsabb gyógyulást eredményezett, mert a seb mérete gyorsabban csökken.
A hazánkban is alkalmazott innovatív sebkezelés gyakorlatának segítése céljából 48 szerző közreműködésével készült el a Negatívnyomás-terápia című szakkönyv, amelyet Szentkereszty Zsolt, a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ Sebészeti Intézet docense, a kötet főszerkesztője mutatott be a sajtó munkatársainak és a rendezvényen megjelent szakembereknek. A könyv szerzői valamennyien elkötelezett hívei, s viszonylag régóta gyakorlati alkalmazói a technikának, az általuk leírtak tehát nem irodalmi kompilációk, hanem a betegeikkel „közösen megszenvedett” eredményeiket vetették papírra. A nyomdából frissen kikerült könyv elméleti és gyakorlati összefoglalónak tekinthető, elsősorban a posztgraduális képzés céljait szolgálja. Az Negatívnyomás-terápia egyesület az oktatóközpontokban és egyetemi könyvtárakban biztosítja a kötet elérhetőségét.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

er1

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) a Semmelweis Egyetemmel közösen 2018. február 24-én tartotta meg a Ritka Betegségek Világnapját. A szakirodalom szerint ritka betegségnek az számít, ami 2000 közül legfeljebb egy embert érint. Jelenleg 6000-8000 ilyen betegséget tartanak számon, hazánkban 600 ezer, Európában 27-36 millió ember érint. E betegségek gyakran járnak életveszélyes állapotokkal vagy krónikus rosszabbodással. Gyakori, hogy a test több szervét, több területet érintik, ezért komplexek, és felismerésük is nehéz, és az esetek jelentős részében a betegségnek nincs gyógymódja, többnyire tüneti kezelést alkalmaznak. E kórképek ritka mivoltuk miatt kevéssé ismertek, általános az információhiány, a betegek sokszor diagnózis és/vagy, kezelés nélkül, szinte reménytelenül küzdenek a betegséggel. A betegek ezért nemcsak a társadalom többségével, hanem a többi beteggel összehasonlítva is hátrányos helyzetben vannak. Nekik próbál segíteni a RIROSZ, amely immár tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Ritka Betegségek Világnapját, amely minden év februárjának utolsó szombatja.
Idén a világnap központi eseményére Budapesten az SE Elmélet Orvostudományi Központban került sor, elismerve ezzel az egyetemnek a ritka betegségek intézményes ellátásában betöltött úttörő szerepét, hiszen, a Semmelweis Egyetemen jött létre az első ritka betegek számára elérhető fekvőbeteg osztály (a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében). Az egyetem jelentős szerep játszik az egészségügyi kutatásokban is. A világnapi rendezvény szakmai konferenciájának nemzetközileg meghatározott központi témája ismét a ritka betegségekkel kapcsolatos kutatás volt.
A RIROSZ célja, hogy a ritka betegek státuszának javítására kidolgozott módszertan elérhetővé váljon az összes beteg biztonságának javítására.
Az 50 ritka betegekkel foglalkozó civil szervezet a RIROSZ égisze alatt ismételten a kormány segítségét kéri abban, hogy a több mint négy éven át minden érintett szakma bevonásával, és széleskörű konszenzussal elkészített Ritka Betegségek Nemzeti Tervének (amelynek angol verzióját a Miniszter Úr 2013 végén aláírta, és kiküldésre is került Brüsszelbe) megvalósítása folytatódjék, a gyakori betegségekhez képest is tapasztalható hátrányok csökkentésére.
Szintén fontos lenne, hogy a kinevezett Ritka Beteg Szakértői Központok – különösen az Európai Referencia Hálózatokhoz csatlakozott egészségügyi szolgáltatóik – segítséget kapjanak munkájukhoz, lehetővé téve, hogy a magyar betegek és szakembereik is részesülhessenek a kontinens szintű erőforrás-megosztás előnyeiből. Az új szakértői központok, a szakemberek és a civil szervezetek számára váljanak láthatóvá az Európai Orphanet rendszerben, és ellátó munkájuk során használják az ún. orpha-kódokat különös tekintettel az egységes egészségügyi informatikai térre (EESZT), ahol az e-profil részeként megtalálhatók. (Jelenleg csak mintegy 250 ritka betegség rendelkezik BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kóddal, így az ezzel nem rendelkező betegségek zöme láthatatlan a statisztikák és a finanszírozási rendszerek számára).
Fontos, hogy a betegeknek, a szakembereknek és a döntéshozóknak egyaránt segítségül szolgáló Mentőöv Információs Központ és Segélyvonal, megfelelő finanszírozással továbbra is folytathassa munkáját a ritka betegségek terén tapasztalható általános információhiány csökkentésére
A szakmai konferencia mellett a szervezők jótékonysági családi programokkal – „Játék-Tér”, kézműves foglalkozások, többféle szórakoztató program, koncertek (Pa-Dö-Dö) tombola – is készültek, voltak pszichológiai és genetikai beszélgetések, tanácsadások. Az érintett betegszervezetek standokkal, poszterekkel mutatkoztak be, és az érdeklődők megtekinthették a „Ritka betegek boldog pillanatai” című fotópályázat képei mellett a „Ritka Szépségek Gyűjteménye” elmúlt 10 évi alkotásait is.
Pogány Gábortól, a RIROSZ elnökétől megtudtuk, hogy az egyik ritka betegség, a SMA izomsorvadás (Spinal Muscular Atrophy (SMA)) gyógyszeres terápiájának gyógyszere az elmúlt években jelent meg a piacon, az EU-ban 2017. óta elérhető. E speciálisan e kórra kifejlesztett készítmény a betegeket ugyan nem gyógyítja meg véglegesen, azonban elősegíti a hiányzó fehérje nagyobb mennyiségben történő termelődését, ezáltal csökkenti az idegsejtek pusztulását. Hatásmechanizmusa révén képes a betegség lefolyásának módosítására, javítja a túlélést, fejleszti az izomerőt és jobb motoros funkciókat biztosít a betegek számára, valamennyi SMA típus esetén.
Az SMA egy öröklődő, jelenleg még gyógyíthatatlan ritka betegség. Kialakulásában egy hibás gén játszik szereőet, ami a gerincvelőben található mozgató idegsejtek sorvadását okozza. Ez a váll, a csípő, a comb és a hát felső része izmainak gyengeségéhez vezet, Ez a fokozatosan súlyosbodó izomsorvadás az esetek többségében teljes bénuláshoz vezet. Az érintettek nagy része gyermek, akik terápia nélkül két éves koruk előtt meghalnak. Magyarországon tavaly egyedi méltányossági alapon az egészségbiztosító finanszírozta a készítmény. A hírek szerint a jövőben a mintegy 10-20 érintett beteg e kérelem nélkül hozzájuthat a gyógyszerhez.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

motesz rak

A világ 160 országában több mint 1000 tagszervezete – köztük a Magyar Rákellenes Liga is ¬–
tagja is tagja az Union for International Cancer Control (UICC) szervezetnek, amely 2000. február 4-én szervezte meg az első Rákellenes Világnapot, amelyet az óta minden évben azon a napon tartanak meg.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedések számítanak fő haláloknak, jelenleg minden 4. magyar ember rákban hal meg, pedig a rákbetegség egyharmada megelőzhető lenne – tájékoztatott a betegszervezet. A betegséget előidéző rizikófaktorok között említhető az alkohol, a dohányzás, a testsúlynövekedés, a táplálkozás, a stressz és a mozgásszegény életmód.
A dohányzás és a helytelen táplálkozás szerepe (például a tüdő-, vagy a vastagbél daganatok kialakulásában) viszonylag közismert, azonban a mozgáshiány jelentősége már sokkal kevésbé. Pedig a mozgás – a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség dokumentuma szerint – legalább 30 százalékban játszik szerepet a daganatok kialakulásának megelőzésében.
A prevenciós jelentőségén túl egyre több bizonyíték mutatja, hogy a fizikai aktivitásnak nagy szerepe van a betegek gyógyulásában is, és nemcsak a kezelés esetleges mellékhatásainak enyhítésében, de a betegség rosszabbodási vagy kiújulási valószínűségének csökkentésében is. Orvosi kutatások szerint például a mellrák kiújulásának és az beteg elhalálozásának esélyét 40 százalékkal csökkenti az előírt mozgás. Egy orvosszakmai ajánlás szerint minden nap tízezer lépést kell (ene) megtenni, ami nagyjából 6,5 kilométert jelent. Az ember már azzal is sokat tesz az egészségért, ha aktívabb életet él.
A Magyar Rákellenes Liga 2018-ra meghirdeti a Mozgás Évét annak érdekében, hogy minél több embert mozgásra bírjon. Az „Örökmozgó” kilométergyűjtő programjuk keretében arra bátorítanak mindenkit, hogy gyalogoljon, biciklizzen, ússzon, ki-ki saját képességei és lehetőségei szerint, egyénileg, vagy közösségben. Ha valaki tanácstalan vagy társaságra vágyik, forduljon bátran a Magyar Rákellenes Ligához: minden alapszervezetük szervez ilyen programokat idén.
Ha tíz millióan csatlakoznak a felhíváshoz: mindenkire jut évi 15 kilométer. Ez a napi 41 méter nem kihívás. Ha egy millióan vesznek részt benne, akkor 150 kilométert kell megtenni. Ha százezren, akkor fejenként és évenként 1500 kilométert kell megtenni. Ez napi 4,1 kilométer. Hogyan is lehetséges ez? Ha két buszmegálló között gyalogolunk, megtettünk 400-500 métert. Ha hét közben sétálunk fél órát, megtehetünk két kilométert. Ha hétvégén fél napot kirándulunk, megerőltetés nélkül megtettünk 10-12 kilométert. Ha kerékpárra pattanunk, egy óra alatt tekerhetünk 15 kilométert. Ha megkerüljük a Velencei tavat, az 50 kilométer. Egy hétvégi kerékpártúra alatt pedig 150-200 kilométert is megtehetünk.
Akik regisztrálnak az „Örökmozgó” programra, részévé válnak egy olyan közösségnek, amely tenni akar és tud az egészségért. A Liga nem csak magánszemélyek, hanem közösségek, cégek csatlakozását is várja, akár munkavállalói programként, akár támogatóként.